Óriási siker volt Vidnyánszky Attila előadása Ausztriában

Rácz József a Nemzeti Színház művésze

Még a várakozásnál is nagyobb sikere volt Ausztriában Vidnyánszky Attila 2013-as rendezésének Gmündben, a cseh határnál, az Átjárások elnevezésű fesztiválon, amely hidat kíván teremteni a háború után két országra szakított település oldalai között. 

Az osztrák-cseh határon álló Gmünd az első világháború következményeként éppen olyan kettéosztott település lett, mint Komárom, hiszen a cseh oldalon lévő České Velenicével a kilencvenes évek elejéig szinte semmi kapcsolata nem volt. A mára nagy múltú Átjárások - Übergänge - összművészeti fesztivál a kulturális hidakat szeretné megteremteni a két ország között.

Vidnyánszky Attila, 2013-as nagyszerű rendezése, Zelei Miklós darabjából készített Zoltán újratemetve című előadás meghívása régi terve volt a fesztiválszervezőknek, amely idén először mutatkozott be Ausztriában, hangos sikert aratva.

Rácz József a Nemzeti Színház művésze Forrás: Origo

Több szempontból kísérletnek nevezhető, mert nem színpadi környezetben, hanem egy hatalmas iparcsarnokban, színpadi világítás és profi hangtechnika nélkül játszott a társulat, akik mintegy 1000 kilométerről érkeztek az ausztriai kisvárosba.

De az is kérdés volt, mennyire tudja befogadni az itteni közönség a beregszásziak Trianon-élményét, egyáltalán fogékonyak-e a tőlük relatíve távol eső traumákra.

Részben Méhes Márton kulturális menedzser hozta Ausztriába a produkciót. Az előadás után arról beszélt az Origónak, hogy Gmünd a második világháborút követően amolyan végállomás volt, teljes érdektelenséggel az egykor hozzájuk tartozó városrész České Velenice irányába, és viszont. Az Átjárások fesztivál ezért mérföldkőnek számít egymás kultúrája és a kapcsolatok kiépítése tekintetében.
„Nagyon sok embert foglalkoztat, generációról generációra megy tovább Trianon tragédiája a magyar társadalmon. Engem régóta érdekelt, hogy mi van, hogy ha kitekintünk és megnézzük, hogy hol vannak még ilyen traumatikus helyzetek Európában. Könnyen rá lehet jönni, hogy egész Közép-Európában csomó kettészelt város vagy falu van, ahol mesterségesen húztak meg annak idején határt. Český Těšín a lengyel- cseh határon említhető, Görlitz-Zgorzelec német-lengyel és Gorizia-Nova Gorica olasz-szlovén viszonylatban, de ott van Nagylak, ami a román oldalon is Nagylak névre hallgat, az ukrán-szlovák Kisszelmenc és Nagyszelmenc és még számos település, amelyet kettészeltek.

Ma is az a kérdés, hogy mennyire tudtak összeérni, működik- e, hogy újra egymásra találnak, együttműködnek- e az itt élők?

A fesztiválnak helyet adó Gmünd, amely České Velenice városrészről szakadt el, attól is érdekes, mert aránylag fontos vasútállomás volt Bécs és Prága között félúton elhelyezkedve, ezért ide egy relatíve nagy pályaudvart építettek. A háború után a túloldalra került a vasútállomás így a közlekedési lehetőség a csehekhez került.

A beregszászi társulat előadása Ausztriában Forrás: Origo

A monarchiában a csehek egy része még jól beszélt németül, később ez nem volt jellemző, annál is inkább, mivel a cseh oldalon az ország más részéről költöztek ide az emberek. Itt nem volt olyan élet a kommunista időben, mint ahogyan Magyarország és Ausztria között kialakult, hogy először az osztrákok kezdtek el járni hozzánk, megjelentek Sopronban, Győrben, a Balatonon. Szóval ez afféle végállomás volt, totális érdektelenséggel egymás iránt. Éppen ezért nagy dolog ez a fesztivál, hiszen a rendszerváltás után elkezdtek gondolkozni azon, hogy meg kellene ismerkedni a túloldalon élőkkel.
Zelei Miklós megrázó drámája az egykori csehszlovák-szovjet határ tragikus groteszk beteljesületlen szerelmi története, Vidnyánszky Attila 2013-as rendezése, amely határon innen és túl több településre eljutott már. Gmünd az első bemutató volt Ausztriában, hangos siker mellett üdvözölték a kivetítőn német és cseh felirattal követhető előadást a fesztivál látogatói.

„Kicsit tartottunk attól, hogy olyan közönségek fogunk játszani, akiket már nem túlzottan érdekel, hogy mi is zajlott közel 1000 kilométerre tőlük.

Várakozásainkon túl nagy érdeklődés, figyelem és megrendülés követte a darabot. Számomra kiderült, hogy a nem magyarok is meg tudják érteni a történeteinket, csak oda kell menni hozzájuk, csak el kell mesélni nekik"

- mondta Méhes.

A darab meghívását a Nemzeti Kulturális Alap és a bécsi Collegium Hungaricum is támogatta.