Az a hiú érzésem van, hogy a Jóisten ezért is küldött a Földre

Leopold atya (Eperjes Károly) vallatótiszt(Telekes Péter)

Csütörtöktől játsszák a mozik a nagy érdeklődéssel várt Magyar Passiót. Eperjes Károly nemcsak a főszerepet játssza, de ő maga rendezte is a filmet. A Rákosi-korszak gyalázatos keresztényüldözése, a szerzetesrendek feloszlatásának korszakába viszi a nézőt. Olyan témát dolgoz fel, amelyet eddig kikerült a magyar filmtörténet, noha hatása a mai napig érzékelhető. Eperjes Károly azt mondta az Origónak, hogy úgy érzi, a Jóisten azért küldte a Földre, hogy elkészíthesse a Magyar Passiót. 

Az a hiú érzésem is van, hogy a Jóisten ezért küldött a Földre"

– mondta Eperjes Károly a héten bemutatott Magyar Passió megrendezésével kapcsolatban.

Leopold atya (Eperjes Károly) vallatótiszt (Telekes Péter) Forrás: Origo

A kommunista diktatúra egyik legvéresebb időszakába, a Rákosi-korba vezet a nagy színész első, saját rendezésű nagyjátékfilmje, a gyalázatos keresztényüldözés korába, amelyről

eddig mélyen hallgatott a magyar filmtörténet.

A szerzetesek tönkre tételéről, lelki és fizikai kínzásáról szól a megrázó film. Egyes szerzeteseket kényszermunkára ítéltek, másokat meghurcoltak, voltak, akiket beszerveztek, az orosz tisztek az apácákat sem kímélték, a leigázott ország áldozataiként kegyetlenül megerőszakolták őket. A legellenállóbb szerzeteseket, olyanokat, mint a film története szerinti Leopold atya (Eperjes Károly), embertelen eszközökkel halálra kínoztak.

A legdurvább kínzásokat nem tettem bele, mert akkor nem lehetne iskolásoknak megnézni..."

- mondta az Origónak adott interjúban a rendező. "Azokat a szörnyűségeket, amiket apácákkal, papokkal, vagy a pap nagybátyámmal tettek, azokat nagyon nehéz lett volna."

„Nagyon komoly filmes barátaim azt mondták, hogy hiánypótló, filmtörténeti jelentőségű film.
Jól hangzik, de ez felelősség is, és akkor döbbentem rá, hogy mit csináltunk. (...)

1950 június 8.-a a szerzetesrendek szétveretése, ekkor majdnem 12 000 férfi és női szerzetest hurcoltak el egyetlen éjszaka alatt.

Minden körülmények között 12 000 férfit és nőt kiszedni egy társadalomból, az nekünk, magyaroknak felér egy Katyń-nal, az biztos" - hangsúlyozta Eperjes.

A film Trianon fájdalmáról, a begyűjtésről és a kitelepítésekről is szól, tehát a kor teljességét szeretné bemutatni. A külföldi címe Mercy lesz, hiszen Eperjes Károly szerint az irgalom a legfontosabb üzenete a Magyar Passiónak.

A film legfontosabb üzenete az irgalom - Eperjes Károly Forrás: Magyar Passió

A Magyar Passió mégis konzekvensen végigviszi a krisztusi szenvedéstörténetet, amelyet egykor a sokat vitatott amerikai film, A Passió (2004), Mel Gibson munkája magára vállalt. Leopold atya a kisváros szerzetes rendjének elöljárója megtörhetetlen atya, akit hiába kínoz a szovjet vallatótiszt Keller főhadnagy (Telekes Péter), hogy adja ki a féltve őrzött egyházi ereklyéket és ezzel árulja el az anyaszentegyházat, ő csakis Istenhez fohászkodik. A krisztusi keresztút szavait halljuk szájából: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek."A Magyar Passió katartikus zárójelenete a legerősebb, amikor az egykori tanítvány, későbbi vallatótiszt a félig keresztre szegezett atya – vagyis Jézus – előtt letérdepel és hitre tér. A krisztusi szenvedés útján, a halála előtt bűnbocsájtást nyerhet. Eperjes Károly alakítása mellett feltűnően jó a két, kiváló felvidéki színész, Telekes Péter és Gál Tamás. Eperjes filmje megrázó kordokumentum, bátor és egyben őszinte hitvallás arról, hogy a legkeményebb istentagadásból is létezik megtérés, és a megtörhetetlen hit képes egyedül feloldani a gyűlöletet.

A véres kezű Steiner őrmestert alakító Nemcsák Károly a napokban adott interjút az Origónak.

„Lényegében a rendszer egyik kiszolgáló tisztjéről van szó, aki parancsra teljesíti az utasításokat, nem feltétlenül a saját akaratából vagy az egyetértéséből.

Egy olyan gonosz rendszerben, mint amilyen a szocializmus volt, ha valaki a hatalom mellé szegődött, akkor nem volt lehetősége az egyéni erkölcse alapján mérlegelni, sőt, ha volt is neki belső hitvilága, nem élhette azt meg, le kellett számolnia a saját lelkiismeretével is."

Telekes Péter és Nemcsák Károly és Eperjes Károly a Magyar Passióban Forrás: Origo

Elmondta azt is, hogy „az elüldözött vagy éppen meggyilkolt papok és apácák fantasztikus karitatív szolgálatot teljesítettek szerte az országban, és az a csapás, amit a hitéletre gyakorolt a politika néhány év leforgása alatt, a mai napig érezhető. Elég csupán a társadalomban jelenleg is tapasztalható nihilre és közönyre gondolni."

Sajnos jól érzékelhető, hogy a kereszténység egyre inkább háttérbe van szorulva, ráadásul folyamatosan támadások célpontjában áll. Sokan nem is akarják észrevenni, milyen veszélyt jelenthet a migrációs nyomás egészen addig, amíg a saját bőrünkön nem tapasztaljuk meg a következményeit. Márpedig a filmünk kitűnő példát szolgáltat arra, milyen végzetes hatást gyakorolhat az, ha egy negatív gondolat eluralkodik. Veszélyes időszakban élünk, és noha a múlt század számtalan tanulsággal szolgált arra nézve, hogy milyen fontos vigyáznunk saját magunkra, a közvetlen környezetünkre és a hitünkre" - fogalmazott.

Egyébként, a Karácsony Gergely (illetve az őt kézben tartó Gyurcsány Ferenc) érdekeltségébe tartozó Budapest Film és a multinacionális Cinema City hálózat, ahogy az Elk.rtuk esetében, a gyalázatos kommunista diktatúráról szóló Magyar Passiónál sem nyújt túl sok segítséget a filmnek. Este nyolc óra után egyetlen nagyobb moziban sem lehet megnézni.

Pedig mindenképpen látni kell.