A vágyott csoda... - Árpád-házi Szent Margitra január 18-án emlékezik a keresztény világ

Vágólapra másolva!

780 éve született Árpád-házi Szent Margit,a haza szabadulásáért élt s halt „Áldozati Fehér Galamb",a csodatévő, engesztelő magyar királylány,kinek égi születésnapjára január 18-án emlékezik a keresztény világ.

Wieber Orsolya

Vágólapra másolva!

kereszténység Árpád-házi Szent Margit

Magyarország talán legnehezebb történelmi pillanatában, a második honalapítóként tisztelt IV. Béla és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő hetedik gyermekeként, 1242-ben született Margit hercegnő, az Árpád-ház szépséges királylánya...

A történelmi tabló ismert: 1241-ben, amikor a tatár hordák Batu kán vezetésével megsemmisítik az egyesült német és lengyel seregeket, Magyarország ellen fordulnak, s Muhinál, a király legnagyobb erőfeszítése ellenére, rettenetes vereséget mérnek az apostoli királyság uralkodójára, s a nemzetre. Az országot feldúló és kirabló, „se Istent, se embert" nem ismerő horda elől a királyi pár menekülni kényszerül. S miközben Batu kán serege kénye-kedve szerint koncolja fel az országot, a kereszténynek mondott államok tétlenül figyelik a királyi pár s az apostoli királyság kiszolgáltatott sorsát.

Az édesanya, Laszkarisz Mária azonban már szíve alatt hordja hetedik gyermekét...

Félelem, kétely, megaláztatás kíséri a különös kislány megszületését, kit még e világra jövetele előtt a haza szabadulásáért való engesztelődésben Isten kegyelmébe ajánl a királyi pár.

Ő Árpád-házi Margit, az Adria partján, Klissza várában született csodatévő, engesztelő királylány...

S a vágyott csoda beteljesül, mert a hatalmas ázsiai puszták ura, Ögödej nagykán halálhíre lóhalálában hazaszólítja Batu kánt és a fosztogató tatár hordát.
Az ima célba ért, s a feldúlt ország felszabadult...

Az „Áldozati Fehér Galamb"

„Még meg se születtél, meg sem ébredtél, Áldozati Fehér Galamb, már Istené lettél... Tatárdúlta Hazánk szabadulásáért, menekülő Király, Királynő sorsáért..."( Wass Albert)

Amikor Margit hercegnő hároméves lesz, a szülők nem feledve az áldozati fogadalmat, a gyermek Margitot a Szűzanya bensőséges szeretetét és a Megváltó iránti vezeklés szellemiségét hordozó Szent Domonkos reguláit követő domonkos nővérekhez adják. A királyság tanítási központjának számító királynéi kolostor, a Szent Katalin domonkos kolostor a „jámborság őrhelyének" számít ez idő tájt. Csupán tízéves Margit, amikor királyi apja a misztikus jámborságot különös erővel átélő, különleges látnoki képességekkel megáldott, s kortársainál is jóval szigorúbb vezekléssel és mély alázattal élő királyleány számára kolostort épít a Nyulak szigetére, a mai Margit-szigetre. A Magyarországért tudatos áldozatot vállaló királyleány először tizenkét évesen tesz fogadalmat, majd „az ég és föld Királyának" tett örökös fogadalmát 18 évesen újítja meg.

A cseh királyság összes kincsével és dicsőségével együtt is csak siralmas látvány ahhoz az országhoz képest, melyet az ég és föld Királya ajánl neki, aki az ő jegyese egyszer, s mindenkorra

– mondta Margit, amikor a lengyel király után II. Ottokár cseh király házassági ajánlatát is visszautasítja.

Istent szeretni, magamat megvetni, senkit sem utálni, senkit meg nem ítélni

- volt a haza sorsáért, hű népéért, s a családja békéjéért vállalt áldozatos életű, engesztelő királylány jelmondata.

Az Istentől eredő csodák...

Margit, ki a fegyelem, az alázat, a keresztény szeretet mintaképe, nem volt rest a legkíméletlenebb munkát is mosolyogva vállalni, s a legnyomorúságosabb betegeket is szeretettel ápolni. Ám jutalmul emberfeletti képességekkel rendelkezett. Nemcsak a gyógyítás isteni kegyelmével – vagyis a lényével, testi közelségével, szellemének ragyogó fényével gyógyított - de a jövőbe látás csodás képességével is megajándékozta a Mindenek Ura.

A főrendi származású domonkos apáca, Ráskai Lea által másolt, 1510-ből fennmaradt, ám eredetileg 1300 körül készült iratokból ismert Margitnak a rendkívüli erőkkel rendelkező, különleges képességű élete...
A Margit-legendából tudni, hogy nemcsak a születésekor beteljesült „vágyott csoda", a tatár hadak hirtelen elvonulásának különleges eseménye kötődik a személyéhez.

De ismert a történet, amikor Margit csak néhány évesen - mikor apja, IV.Béla II. Frigyes ellen indult hadba - megjósolja Frigyes halálát és apja győzelmét. Mert „amit jövendölt Szent Margit szűz, mindenek beteltek..."

A legenda írja le, hogy Margit „más állapotaiban" miként társalgott a „szent életű őseivel" a haza sorsáról... A rengeteg imádság, amely áthatotta életét, nem önmagáért, hanem a tatárok által feldúlt Egyházért, s a népért szólt. „Jól meggondolta elméjében", kik voltak a szentéletű ősei, s mélyen hitte, hogy az Isten büntetéseként magyarokra küldött tatárok ellenében, mint királyleány, az áldozatos életével átvállalhatja a nép bűneit.

De Margit a családi béke engesztelője is. Imája következtében apja és bátyja, a későbbi V. István is kibékültek egymással. S azt is tudni róla, hogy rövid élete során mind édesapja, IV. Béla, mind bátyja megosztották vele az ország gondjait, s kikérték tőle a tanácsait. Mert "olyan királylány ő, akinek első csodatétele, hogy jövendőt mond, és nem az, hogy kenyéren és vízen vezekel..."

A szent életű királylány közbenjárására csodás gyógyulások is történtek. „Margit jó szent volt, mindnyájunk példaképe, alázatosabb volt, mint mi szolgálók"- szól a tanúságtétel egy megfulladásból megmentett szolgálótól.

Halála óráját is derűs arccal előre megjövendölte az apácanővéreknek. Csupán huszonnyolc évesen, Istennek szentelt, különleges életét teljes tudatossággal élve, 1270. január 18-án szólította magához a Teremtő, hogy az égben mennybéli jegyesével találkozhasson.

A Margit legenda szerint teste hetekig nem indult romlásnak, s rózsaillatot árasztott ki magából.
Halála napjától a nemzet szentként tisztelte a mágikus képességű királylányt. Sírja a Margit-szigeti kolostor templomában volt, majd a domonkos nővérek a török elől menekülve Nagyváradra vitték, ahol II. József kalapos király nemcsak a szent koporsóját, de szellemét is megpróbálta összetörni...
Az egyház számára is példamutató, isteni képességekkel megáldott királylány szentté avatásának évszázadokon keresztül tartó hercehurcája mégis példátlanul hosszú ideig tartott... Az újra és újra elveszett jegyzőkönyvek, majd az újra és újra elvégzett kivizsgálások után végül 1943-ban, halála után 700 évvel, XII. Pius pápa jóvoltából került sor.

Margitot a római katolikus egyház huzavonájának dacára már a középkorban Patrona Regniként, azaz az apostoli királyság patrónájaként tisztelték hazánkban. Nem volna szabad feledni, hogy Isten és hazája iránti állhatatos hűsége máig ható engesztelés a nemzet számára!

A szerző, Wieber Orsolya a csízio.blogstar.hu szerzője, a Teremtő Nőiség című könyv írója