Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a Demokratának adott interjúban elmondta, hogy Petőfi Sándor volt az első magyar influenszer. Nagyon tudatosan építette imázsát, pontosan látta szerepjátékainak határait, ráadásul mindezt nagyon jól is „kommunikálta" a közönségnek.
Ha ma élne, biztosan rockzenész volna, podcasteket gyártana és a színpadon szerepelne. Mérhetetlen szabadságszeretet volt benne, amiben nem ismert megalkuvást.
Tisztában volt a saját értékeivel, ugyanakkor rebellis is volt, nem tűrte a tekintélyt, képtelen volt fegyelmezett katonaként viselkedni, ezért a parancsnokai rengeteget kínlódtak vele. A saját életét élte. Vagyis minden olyan pozitív tulajdonság megvolt benne, ami a járvány után kapaszkodót jelenthet a mai fiataloknak is
– szögezte le Demeter, aki szerint Petőfi életművének időről időre mindig olyan rétege tudott a felszínre jönni, amelyben
egy adott kor embere megtalálhatta a kapaszkodót.
Demeter beszélt a Red Bull Pilvaker csapatáról, akik éppen Petőfi Sándort és a társait gondolják újra. Hozzátette:
teltházas koncertjeik bizonyítják, hogy igenis meg lehet vele érinteni a mai fiatalokat. Vagyis meg kell találnunk azt a formanyelvet, amin keresztül el lehet juttatni Petőfit hozzájuk.
Az igazgató úgy látja, hogy
feladatunk tehát, hogy a rárakódott szoborszerűséget lebontsuk Petőfiről és egyáltalán a klasszikusainkról. Ha megmutatjuk az írók, költők emberi oldalát, akkor talán szerethetővé is tudjuk tenni őket. Mert emberből voltak.
Demeter Szilárd kihangsúlyozta, hogy
a nyelvszegényedés a magyar nemzet tragédiája. Egyes világnyelvekkel szemben ugyanis éppen az az előnyünk, hogy hihetetlen árnyaltan tudunk fogalmazni
– emelte ki, majd hozzáfűzte:
a nyelvszegényedés világvesztést is jelent. Nagyon kell figyelnünk, hogy gyerekeink szókincse gazdag legyen, minél több szót ismerjenek, még akkor is, ha nem feltétlenül használják őket a mindennapi életben
Demeter a közösségi médiumokkal kapcsolatban elmondta:
megszokjuk, hogy folyamatosan görgetünk, rengeteg információt kapunk, miközben nem végezzük el azt az intellektuális munkát, amire például egy vers olvasásakor rá vagyunk kényszerítve.
Ha elveszítjük a mélyfigyelem képességét, az mindenütt visszaüt. Rossz döntéseket fogunk hozni, olyan munkásaink lesznek, akik nem értik meg a gyártási folyamatot. Egyszerűen dehumanizálódunk. Mintha mennénk vissza a platóni barlangba, ahonnan nagy nehezen kijöttünk, hogy ne csak az árnyjátékokat lássuk, hanem belenézhessünk a napba. Most önszántunkból vágyunk vissza, még akkor is, ha tudjuk, hogy hamis az az árnykép, amit a falra vetítenek. De mi mégis azt akarjuk nézni.
A Demeter Szilárddal készült teljes interjút ITT tudják elolvasni.