Megmutatjuk az új ligeti csodát

Az épület tálcán kínálja a Ligetet

„Álltunk és rezdületlen csendben néztünk az összerovott modellre. Ott akkor belül éreztük, hogy a gondolat kirepül a kezünk közül, és már valahol önálló útján jár" - ezt Ferencz Marcel Ybl-díjas építész akkor állapította meg, mikor a Néprajzi Múzeum épületét papírra vetette, majd az első kezdetleges modell tákolmányt összerakta a kép alapján.

Azt, hogy önálló úton járt a kezdetleges épület, mi sem bizonyítja jobban, minthogy már terv állapotában asszociációk tárházát szülte a fejekben: van akinek gördeszka pálya jutott róla eszébe, de van olyan is, aki magát a gördeszkát fedezi fel benne, hasonlít egy elvetemedett fa lécre, vagy mintha az aszfaltot szabályosan felgyűrte volna valami külső erő és alácsempésztek volna három emeletnyi épületet.

A forma mindenesetre nagyon vagány és kellően karakteres ahhoz, hogy megtelepedjen a tudatunkban.

A látványos objektum önmagában ötletes dizájn, a kérdés az, hogyan illeszkedik a városszövetbe, mennyire szólal benne a muzeális közkincs gyűjtemény, megfelel- e a korszerű múzeumi elvárásoknak, vagyis, a tereiben jól érzik- e magukat, és birtokba veszik-e a múzeumlátogatók.

A Hősök tere felől közelítve úgy hat, mintha a Felvonulási tér kicsit megemelkedett volna és a zöldfelület benőtte volna a korábbi szürke betondzsungelt, két szárnya között szabályosan közrezárva az Ötvenhatos emlékmű szoborcsoportját. Madártávlatból nézve látható az a dinamika, ahogyan a középen meghagyott placcon a szobrok, mintegy iránytű a város felé mutatnak, miközben az épület, akár egy park nyitánya, tálcán kínálja elénk a Liget zöld univerzumát.

Az épület tálcán kínálja a Ligetet Forrás: Városliget Zrt.

A koncepció az lehetett, hogy a történelmi tér, mint mementó megmaradjon és így félig a földbe süllyesztve, finoman emelkedjen ki a modern, három emeletes épület két szárnya.

A Hősök tere irányából jól oldja a Dózsa György út, Andrássy út felé eső oldalának irodaházas környezetét, miközben az épület éles vonalaival izgalmas párbeszédbe elegyedik a Deloitte szabálytalan üvegpalotájával. Utóbbi összjáték egyébként a Liget felől nézve is szembetűnő.
Az épület parkos teteje annyira vonzó, hogy egyesek mindjárt a tetősétával kezdik. A jobb szárny tetejéről nemcsak a városban egyedülálló hatalmas zöld íves pálya képe nyílik meg, hanem mögötte finoman kitüremkednek a messzi budai hegyek is. Lentről, ugyanebből az irányból közelítve, az épület oldalából szemlélve, gyönyörködtető kép a távoli Műcsarnok klasszikus épülete és a Néprajzi Múzeum éles formáinak disszonanciája.

Vannak. akik egyből tetőkert sétára indulnak Forrás: LIGET BUDAPEST/ Palkó György

A szabályosan beültetett tetőn mindenfelé pihenőhelyeket alakítottak ki, ez a mesterséges domb a város közepén alkalmas arra, hogy néhány percre kiszakítson a mindennapok ritmusából.

Mindkét oldalon külön bejáratot vágtak az épületbe: egyik szárny az irodáké, a másik az ottjártunkkor az első etno konferencia által kihasznált rendezvényeké.

A Hősök tere felőli szárny alá besétálva, a főbejárathoz, akárcsak egy hatalmas hajóorr alá gyalogolnánk, ez a gigantikus bárka asszociáció az épületbelsőben felerősödik.

Főként, hogy a recepció szint után a süllyesztet épület közepébe, lefelé haladva egy nagy méretű csónakot állítottak ki a lépcső melletti üveg kirakatba, mögé az egykor volt halászok életét vetítették.
A múzeum a földszinten és a földszint alatt található. A földszinten több közösségi tér jött létre: a vendéglátóhellyel szemben egy izgalmas placcon, óriás Budapest makett a századelő Budapestjéről és a Milleneum Házából idehozott Liget makett.

Ez a két különálló miniuniverzum, annyi titkot és szépséget rejt, hogy önálló idegenvezető túrákat tartanak az asztalok között, a látogatók pedig úgy belefeledkeznek az egyes épületek miniatűr látványába és a város változásainak tanulmányozásába, mint a kisgyerek, akit nem lehet elmozdítani kisvasút mellől.

Itt tudjuk meg, hol is állt a Krisztina tér „másik" egykori temploma, és hol volt kör alakú a Horvát Színház, és a legendás Horvát-kert, amelyről a dal szól.

A hatalmas Budapest-makett ismeretterjesztő túrára hív Forrás: LIGET BUDAPEST/ Palkó György

A hatalmas tengerjáró hajó hosszú utazásra hív: az egyes terek önállóan is megszólítanak, az lehet a cél, hogy ezek a múzeum állandó és időszakos tárlatának megtekintésén túl is bent tartsák a látogatót.

Az épület mélye maga a tárlatok helye, ahol a lépcső melletti kirakatba helyezett mázas kerámiák, a fazekas hagyományok mementói, akár egy elsüllyedt hajó kincsei kerülnek a szem elé.

A kiállított tárgyak az üvegek mögött nincsenek felcímkézve, mert az elképzelés az volt, hogy önmagukban szólaljanak meg, az egyedien megvilágított muzeális darabok.

Az egyes tárgyak nincsenek felcímkézve Forrás: LIGET BUDAPEST/ Palkó György

A „mélyen" a Megérkeztünk-We arrived időszakos tárlat végigjárja az utat, amely a Néprajzi Múzeum eddigi állomásait és fejlesztéseit szemlélteti. Itt az is kiderül, hogy a Ferencz Marcel vezette Napur Architect milyen lépésekben kezdte el a világhírűvé vált tervet fejleszteni.

A könyvesbolt a távolabbi szárny része Forrás: LIGET BUDAPEST/ Palkó György

Az a múzeumrész túloldali szárnyába került a múzeumshop, a büfé és a tágas könyvesbolt. A fokozatosan szélesedő lépcső mellett egy hatalmas kivetítőn animációs filmek teszik a fiatalok számára is befogadhatóvá, játékossá az etnográfia kincseit - előkerül benne a gördeszka asszociáció is - illetve közvetítik azt az üzenetet, amit az egész épület és az abba költöztetett közkincsek együttese mond. Vagyis a geometrikus absztrakció és a népi, organikus hagyomány látszólagos ellentétének találkozását.

Animációs film mutatja be a népi hagyomány tovább élését Forrás: Origo

Mert az épület valóban egyetlen jegyében nem mutat népi motívumot. Az oldalára futtatott sorminta, amely különböző hímzések motívumait rejti, csak egészen közelről ismerhető fel, valójában az is inkább a cyber-világ pixel darabkáira emlékeztet, mint kalocsai hímzésre.

Ez az Európában is kivételes épület totálisan megadta magát a térnek, és olyanfajta térélményt teremt a korábbi sivár Felvonulási térből, amely önmagában is gyönyörködtető látvány, de különböző pontjain megállva a város és a Liget így még nem látott részeire enged rácsodálkozni.

Napur Architect iroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének, majd a kontinens legkiválóbbjaként a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei közül érdemelte ki a világ legjobbjának járó „World's Best" díjat. 2019-ben a II. Építészeti Nemzeti Szalon közönségdíját is megkapta.

Érthetően.