Az Aranyhajú hármasok egy ismert népmese feldolgozása, a kötet szerzője szerint azonban ősmítoszról van szó. Toót-Holló Tamás a mítosz rekonstrukciójáról szólva elmondta: olyan, mintha elfelejtettük volna ezt az örökségünket, de valójában ez nem így van, mert népmeséink, népdalaink, gyerekmondókáink őrzik ezt a kincset, ez a tudás benne rejtőzik minden magyarul beszélő és érző ember lelkében.
„Ebben az ősmítoszban a magyar megmaradás olyan titkai rejtőznek, amelyekből ma is okulhatunk. Az aranyhajú lányokat megölik, de csodás metamorfózisokon keresztül újra meg újra visszatérnek közénk. Az aranyhajú fiút elűzik, sorsára akarják hagyni, de a magyar vidék oltalmazza őt és megmarad nekünk"
– mondta az darab írója.
Toót-Holló Tamás kötetében ez áll:
„Kincses hírvivőink az aranyhajú gyermekek. Amiként egyikük »áldott napjeggyel«, másikuk »áldott holdjeggyel« érkezik a homlokán. Akik ellen tehetnek bármit, mindig visszatérnek hozzánk. S mindig a fényt, a magyar Aranykor fényét hozzák vissza közénk."
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója bejelentette, hogy
a művet a következő évadban bemutatja a színház, amelyet ő rendez majd.
Arról is beszélt, hogy a darab sokkal több, mint egy színpadi mű, titkokat, kincseket rejt, felfedezése útján kapuk nyílnak meg előtte.
„A Nemzeti Színházban mindig is a saját gyökerekből táplálkozó színpadi világot próbáltuk újraszülni, saját színházi nyelvünket keressük, próbáljuk újra felfedezni. Ezen az úton fontos esemény lesz a darab bemutatója. A műben csodálatos irányok vannak, a szöveg asszociációkat ébreszt." - mondta. Kitért arra, is, hogy újra pályázik a színház vezetésére, és ha sikerrel jár, a harmadik öt éve első évadának reprezentatív előadása lesz a zenés darab, amely a Nemzeti Színház saját változata lesz, de reményei szerint még sokszor és sok más színházban is színpadra kerül a mű.
Toót-Holló Tamás a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában megjelent könyv mellett felhívta a figyelmet a hozzá kapcsolódó internetes oldalra, az aranyhajuharmasok.hu-ra, valamint a darabhoz készült zeneműre, egy crossover folkoperára is, amelynek szerzője Bársony Bálint szaxofonművész és Elek Norbert zongoraművész, a Magyar Rhapsody Projekt két frontembere.
Az eseményen az Aranyhajú Hármasok Produkció kiadásában megjelent folkopera stúdiófelvételére felkért három főszereplő, Vadkerti Imre, Szemerédi Bernadett és Molnár Levente egy-egy dalt adott elő a darabból.
„Irodalomtörténészként, folkloristaként is régóta a magyar ősmúlt-szellem emlékének búvára vagyok. Prózaíróként a garabonciás diákok körüli hiedelemvilágot próbáltam meg új értelmezésben megmutatni és a régi magyar Istenpantheon örökségeit, a magyar naphéroszokat - amelyek csak látszólag mesehősök - szeretem felfedezni, akik közül az aranyhajú gyermekek messze a legizgalmasabb szellemi jelenések, istenalakok számunkra, magyarok számára. Róluk beszélni csodás feladat a mában is." - mondta az Origónak Toót-Holló Tamás.
Az író hozzátette: A mai korban is üzenetet hordoz a mű.
„Annál szebbet nem lehet üzenni, hogy a vaskor után újra körbeérnek a fénykorszakok, és újra visszatér a fény. Azt gondolom, hogy a mai »cancel culture« világában, ahol az abnormalitás tombol, szellemi misszió megmutatni ezt a gyönyörű ősiséget, ami máig élő és eleven erő. Ezt egy csodás zene segítségével tudjuk felmutatni, ami által - őszintén remélem - még inkább sokakhoz juttatja el a produkció jó hírét."
Az író hangsúlyozta: nyolcvan-száz népmese-variációval dolgoztak. A mesevariánsok szinte minden cselekményfordulatot húsz-harmincféleképpen mondanak el. Ezekből kellett egy izgalmas sűrítményt összeállítani.
„Ebben a darabban egyesül az a típusa a meséknek, ahol megölik az aranyhajú gyerekeket, és az a típusa is, ahol bujdosásra kényszerítik őket. A két aranyhajú lány sorsában megmutatjuk az elpusztíthatatlan magyar megmaradás példázatát, a bujdosó aranyhajú fiú sorsában pedig megmutatjuk bujdosó magyar sorsot."
mondta Toót-Holló Tamás.
„Ritkán van a Nemzeti Színházban olyan könyvbemutató, ahol bejelentjük, hogy a mű bekerül a repertoárba. Ezt a darabot a következő évadban műsorra visszük, ugyanis nagyon izgalmas, inspiratív mű. A Nemzeti Színház meglévő repertoárjához remekül igazodik."
-mondta az Origónak Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.
Hozzátette: az Aranyhajú hármasok tökéletes mű a szándékhoz, igyekezethez, amely megvan a Nemzeti Színház szellemiségében, miszerint próbál a saját, magyar gyökereinkből, zenénkből, gesztusainkból, meséinkből, mítoszainkból építkezve történetet mesélni, dialógust folytatni a közönséggel.
„Annak a sornak lesz az egyik darabja, amelyben a Körhinta és a Csíksomlyói passió is szerepel. Régen érintett meg így szöveg, mint az Aranyhajú hármasok. Kétszer olvastam el, elindult bennem a nagy felfedezés időszaka. Utoljára a Szarvassá változott fiú kapcsán éreztem ilyen zsongást, zsibongást, akkor éreztem utoljára azt, hogy valamiféle titkok közelébe kerültem."
- mondta.
Azt is hozzátette, hogy jövőre ő rendezi majd a darabot, a Nemzeti Színház színészei szerepelnek majd az előadásban. Mivel zenés műről van szó, az énektudás is meghatározó lesz a szereplőválogatásnál – mondta.
„Ez a darab a miénk, tele van hittel, reménnyel, meggyőződéssel, hogy valami ősi erő itt mozog, jelen van bennünk, vezet, visz minket egy sugárzóbb, tisztább, csillogóbb világ felé."
- hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.
Az öreg király szerepét énekli a folkoperában Molnár Levente, világhírű operaénekes. „Én neveztem el folkoperának" – mondta az Origónak a kivételes művész.
„A folkopera most születik. Egyik próbán csúszott ki a számon ez az elnevezés, mert rajtam kívül még két operaénekes is énekel a darabban. Valójában nagyon szeretem azokat a műveket, amelyekben a zene úgy van megfogalmazva, hogy az énektudást komolyan igénybe veszi, de benne vannak az ősi magyar motívumok, dallamok. Ha megnézzük a Székely fonót, vagy a Kékszakállút, tele van népi motívumokkal. Azt látom, hogy a múltunkból, igazi értékeinkből kell táplálkozni."
- mondta Molnár Levente.
Azt is hozzátette, hogy az Aranyhajú hármasok című darab a régi nagy magyar értékeket hangsúlyozza, de megszólaltat kalsszikus motívumokat is, amely komolyan igénybe veszi a hangot.
„Visszanyúl az operához. A jól képzett operaénekes egy rock- vagy egy folkbandában is megállja a helyét. Bársony Bálinttal rájöttünk, hogy nagyon passzol a folk és az opera. Új dolog születik, és örülök, hogy ennek részese lehetek. Akár egy új műfajt is teremthetünk. Nagyon nyitott vagyok a kísérletezésre, és meggyőződésem, hogy egy operaénekesnek ilyennek kell lennie. Otthon kell lenni más műfajokban is. Boldog vagyok, hogy részese lehetek ennek a munkának, próbálom a magyarságot szolgálni olyan emberekkel, akik értéket teremtenek." - mondta Molnár Levente.
Az öreg király szerepéről úgy fogalmazott, hogy visszavonult a királyságtól, de fontos szerepe van, az értékeket őrzi, mindenáron. „Kulcsfigura a műben az öreg király, aki folyamatosan hezitál – kicsit hasonlít Bánk bánhoz. Vállalva minden felelősséget végül amellett dönt, hogy kemény, karakteres marad, és megpróbálja menteni az ősi értékeket."