Leszámolás a hazug "Árpi bácsi"-mítosszal

Antall József (ifj. Vidnyánszky Attila) mint fiatal középiskolai tanár

Óriási sikerrel játsszák a mozik Tősér Ádám rendező és Lajos Tamás producer filmjét, a Blokádot. A film hiteles és emberi jelenetek sorával mesél Antall Józsefről, a rendszerváltás utáni első miniszterelnökről, de a film szól a szeretetről, a családi gyökerekről és persze árulásról is. Politikai árulásról: és itt nem lehet megkerülni az SZDSZ-es köztársasági elnök, Göncz Árpád nevét. A Blokád - a filmművészet kulturált eszközeivel, minden szájbarágás és didaxis nélkül, mintegy a fő történet mellékszálaként - kíméletlenül leleplezi a hazug és nevetséges, tudatosan építgetett és minden alap nélküli "Árpi bácsi"-mítoszt. A filmben nagyszerű színészek játszanak: 1956 Antall Józsefét ifj. Vidnyánszky Attila, a rendszerváltásét Seress Zoltán, Gönczöt pedig Gáspár Tibor. Feltűnően jó a filmben Gorbacsov szerepében a beregszászi színházból és a Nemzeti Színházból ismert Varga József is. Interjú Tősér Ádámmal, a Blokád rendezőjével.     

- Hogy látja, vitát indított a Blokád?

- Sokunknak vannak személyes élményei erről az időszakról, ezek azonban kiegészültek legendákkal. Nagyon jó lenne, ha ez a film színvonalas, tudományos vitákat indítana el. Aki azzal vádol minket, hogy nem hű az eredeti történésekhez a film, azoktól várjuk a cáfolatokat. A forgatókönyvírót, Köbli Norbertet tudom idézni:

Ahogy mélyebbre ásunk Antall életútjában, nem kerülnek elő csontvázak.

Tősér Ádám: a fiatalabb generációt nagyon foglalkoztatja a film témája Fotó: Major Kata - Origo

Egy tisztességes, gerinces, jó szándékú embert látunk. Komoly kihívásnak tartotta forgatókönyvíróként egy ilyen kaliberű ember történetét elmesélni. Voltak gerinces politikusok Magyarországon. Nem sokan, de azok minden tiszteletet megérdemelnek. Antall József ilyen volt: hajlíthatatlan politikus.

Antall megítélése egyébként Magyarországon sohasem volt jó, de külföldön az egyik legelismertebb politikusunk volt.

Antallra egyébként jellemző, hogy nagyon radikálisan képviselte az érdekeinket, ez megjelenik a filmben is. Arra kérem az olvasókat, hogy nézzék meg a filmet és maguk győződjenek meg róla, hogy elfogulatlan, izgalmas filmet készítettünk.

- Ismert a politikai helyzet: a taxisblokád idején, a megnyert önkormányzati választások után az ellenzék kísérletet tesz az Antall-kormány leváltására.

- A történethez nem teszünk hozzá, úgy meséljük el az eseményeket, ahogy megtörténtek. Ebben a helyzetben az ellenzék lehetőséget látott a kormányváltásra és az akkori köztársasági elnök, Göncz Árpád és a rendőrfőkapitány beállt ennek a szolgálatába. Hiába voltak ők Antall József emberei. Akárcsak Hankiss Elemér, aki nem adta le Antall József interjúját, ami csak Antall halála után kerülhetett nyilvánosságra. Az ellenzék érdekei szerint cselekedtek, ez nem bűn, a politika ilyen: kegyetlen.

De ne csináljunk úgy, mintha ez nem történt volna meg.

- Göncz Árpádról kialakult képet is - fogalmazzunk így - árnyalja ez a film. A legtöbb úgymond kritika ezt kéri számon?

- Akik ismerték Göncz Árpádot személyesen és látták a filmet teljesen hitelesnek tartják - Gáspár Tibor remek színészi alakításában történt - megformálását. Ezek hazug és mondvacsinált „kritikák". A film forgatókönyve dokumentáltan megtörtént eseményeket ír le. Göncznek van egy kultusza Magyarországon, amit tiszteletben tartunk. Nem boncolgatunk vele kapcsolatban sem bizonytalan eredetű mendemondákat. A filmben egyébként mellékszereplő.

Tősér Ádámot rendezőként korábban is a kommunizmus hagyatéka foglalkoztatta Fotó: Major Kata - Origo

- Milyen dokumentumok alapján készült a forgatókönyv?

- Visszaemlékezések, tárgyalások jegyzőkönyvei, tanulmányok a taxisblokádról, életútinterjú Antallal, életútinterjú Göncz Árpáddal, továbbá Antall Józsefről nagyon sok könyv született, Kónya Imre visszaemlékezései, kutatható állambiztonsági iratok, amelyek nagyon fontos támaszt adtak. Sokat beszélgettünk Görög Ibolyával is, aki a protokollban segített, hogy külsőségekben hogyan jelenítsük meg az akkori eseményeket.

Göncz valóban azzal kezdte a tárgylást Gorbacsovval, hogy azt mondta neki: „Onnan látszik, hogy jó ember, mert mosolyog a szeme?"

- Ez pontosan így hangzott el, és a kínos szituációt Antall mentette meg, a filmben látható, hogyan.

Antall József szerepében Seress Zoltán Forrás: Attila Szvacsek/Attila Szvacsek - © Szupermodern Stúdió/Attila Szvacsek

- Nem derül ki, ki árulja el a fiatal Antall Józsefet az 1956-os forradalomban való részvétele miatt. Erről nem tudni?

- Tudni lehet erről. De ezt mondják el a történészek! Egyébként Göncz és Antall más védekezési stratégiát választottak a kihallgatásuk idején. Antall József nem mondott semmit, és nem is tartotta hősiesnek a börtönlétet. Szerinte a Szózatban csak az hangzik el, hogy „Itt élned, halnod kell," hogy ülnöd is, az nem.

Gáspár Tibor Göncz Árpád szerepében Forrás: Facebook

- Rengeteg archív képpel él a film. A több ezer taxit mutató tömeges autós jelenetek hogyan kerültek végül a filmbe?

-A külső díszletek egy része valós, amit kiegészítettünk computer animációval. Sok az archív felvétel az eseményekről, amelyekből használtunk részleteket és az általunk forgatottakkal vegyítettünk.

- A kommunizmus bűnei régóta foglalkoztatják rendezőként, hiszen több dokumentumfilmet (Ötvenhatos utak, Így is épült a szocializmus) is készített erről. Miért érdekli ennyire ez az időszak?

- Ennek az időszaknak a hatása a mindennapjainkban még ma is jelen van. Az iskolában ahol a belső jeleneteket forgattuk az aulában van egy 2,5 x 5 méteres festmény, hat-hét éves kisiskolásokat ábrázol vörös nyakkendővel és a falon egy Rákosi címer.

A múlt nyomai velünk élnek. Elröppenek évtizedek és észre sem vesszük, hogy gondolkodásban is valahol megrekedtünk.

Köbli Norbert forgatókönyvíró, ifj. Vidnyánszky Attila, Seress Zoltán, Tősér Ádám a film bemutatóján Forrás: Facebook

- És a rendszerváltás után több tíz év telt el, míg kialakul egy nemzedék, amely elkezdi komolyan kutatni, és publikálni, hogy hogyan is történt a magyar rendszerváltás. Bátorság kell ma ehhez?

-A rendszerváltozás után, az, hogy kilencven tavaszától van egy demokratikusan megválasztott parlament, amely megválasztott egy kormányfőt, attól még az ország lakossága ugyanaz maradt. Az, hogy van nyolcszázezer egykori MSZMP-tag, hogy a fontos pozíciókban olyan emberek ültek, akik hűek voltak a Szovjetunióhoz és egész életükben megszokták, hogy a Magyarországon élő, szovjet tanácsadó elvtársak utasításai alapján dolgoznak, az a rendszerváltás utáni állapot. Vannak olyan szakmák, ahol nem volt kiképezve nem szovjetbarát szakember. Nem lehetett egyik napról a másikra beültetni a helyükbe másokat.

Eltelt harminc év és szépen lassan kikopnak ezek az emberek.

Antall miatt számonkérnek minket most minden oldalról, azzal, hogy Antall nem volt elég radikális. Teret adott annak, hogy a kommunistákat átmentette gazdasági, politikai, kulturális színtéren. De szerintem ez természetes folyamat, mert nem volt szakmai utánpótlás.

-Mennyire volt nehéz színészeket felkérni a már ugyan nem aktív, de erősen jelenlévő időszak, részint még élő alakjainak eljátszására?

- Azt hiszem mindenki szívesen vállalta, akiket felkértünk. Egyik fő erőssége a filmnek szerintem a kiváló színészi alakítások. Még Gáspár Tibor, aki Göncz szerepét játssza, és eleinte egy kicsit húzódozott, a forgatókönyvet megismerve meggyőződött arról, hogy hiteles dokumentumok alapján és visszaemlékezésekből készült.

Antall József (ifj. Vidnyánszky Attila) mint fiatal középiskolai tanár Forrás: Origo

- Miért fontos most a rendszerváltás időszakáról beszélni?

- Jó időben vagyunk ahhoz, hogy ezeket megértsük. Ma már történelem, de mégis közelmúlt és az akkori történéseknek így vagy úgy, de hatása van az életünkre. A Blokád egy értelmes és egyben érzelmes film. Úgy vettem észre, hogy a huszonéves korosztálynak nagyon tetszik. Ők azok, akik még nem éltek a taxisblokádkor, akik szűz szemmel nézik a filmet. Szeretném, ha minél több fiatal látná, nem fognak csalódni!

- Van hasonlóan feldolgozatlan, a magyar kommunizmusra visszamutató filmtéma?

- Számtalan. Az érdekes lenne, hogy bontódik le az állampárt: hogy teszik félre Kádárt, aztán Grósz Károlyt. Az MSZMP-n belül milyen fordulatok hogyan játszódtak le. Az a hosszú folyamat, ahogy az elvtársak felfalták egymást.