Természetellenes módon próbálunk világot építeni, és ez soha nem vezet jóra

Nagy sikerrel játssza a Nemzeti Színház a Rocco és fivérei című darabot Vidnyánszky Attila rendezésében, amely a rendező szavai szerint egyike azoknak a műveknek, amelyet régóta tervezett már színpadra állítani. A történet ismert, az ötvenes években öt dél-olaszországi vidéki fiú az édesanyjával a nagyvárosba, Milánóba költözik, és ott keresik a boldogulást. Mindegyikőjükre másként hat a változás, a nagyváros, de a klasszikus vidék-város ellentéten túlmenően, sorsukon keresztül, az egykor volt világ eltűnése és az értékvesztés kérdése is felszínre kerül. Vidnyánszky Attila nagyszerű előadását 2019-ben álló tapssal ünnepelték Szentpétervárott, a világhírű Alekszandrinszkij Színházban, a színházi olimpián. 

„Meghatározó film, kamaszként láttam és a mai napig belém égtek a képei, jelenetei"- mondta egy videóinterjúban Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója Luchino Visconti egykori filmjéről. A rendező azt mondta, égetően aktuális és érvényes ez az alkotás.

A történet szerint az öt Parondi fiú – Vincenzo, Simone, Rocco, Ciro és Luca – álmaik megvalósulását remélik a nagyvárosban. Apjuk halála után úgy döntenek, hogy édesanyjukkal délolasz falujukból a gazdagodó Milánóba költöznek.

Rocco és fivérei a városba érkeznek Forrás: Nemzeti Színház / Eöri Szabó Zsolt

„Minden kérdés, amit Visconti felvet, az a mából való, és adódik egy fél évszázadnyi perspektíva, hogy az ő hite, vágyódásai, reményei kapcsán most elmondhatjuk a véleményünket arról, hogy a világ, ami elindul és iszonyatos tempóban változott, hová alakult.

Az értékek története is hova mozdul, milyen létet kényszerülünk élni bizonyos torz ideológiák mentén is.

Szóval nagyon is a máról és rólunk szól a darab"- állapította meg Vidnyánszky Attila.
Hozzátette, most is

valamiféle filozófiai gondolatok, esztétikai, kultúrtörténeti megfogalmazások mentén, meglehetősen természetellenes módon próbálunk világot építeni, és ez soha nem vezet jó irányba.

Akik a színpadon vannak, kis kivétellel vidékről felkerült Parondi-családtörténetet élnek meg azzal, hogy felkerültek a nagyvárosba. Berettyán Nándor alakítja Roccót; testvére, Berettyán Sándor Vincenzo Parondit játssza.

Rocco szerepében Berettyán Nándor Fotó: Polyák Attila - Origo

Rocco nagyon nagylelkű és áldozatkész ember, és borzasztó dolgokat csinál ebből kifolyólag"

- mondta az Origónak adott korábbi interjúban Berettyán Nándor. "Olyan naivitás van benne, amitől elvész a valóságérzete: elvakultan akarja a jót".
A nagyvárosi nő, Amelie Gianelli szerepében Udvaros Dorottyát láthatjuk; a színésznő az Origónak elmondta, számára ebben a történetben az a fontos, hogy Rocco az átlagember számára érthetetlen áldozatokat hoz.

Mit kezdünk azokkal, akik képesek, mondjuk úgy, krisztusi áldozatokat hozni, mint Rocco?

A bibliai párhuzam egyébként a darab több momentumában is fellelhető: a József és testvérei hasonlat ismert a darab kapcsán, de Káin és Ábel testvérharca is kitűnik Rocco és Simone féltékenységi játszmájában. A megalázott prostituált, Nadia (Barta Ágnes) pedig az újszövetségi házasságtörő asszony alakjára emlékeztet, és

érzékelteti az emberi gyarlóság azon működését, amely összefogva képes megkövezni bárkit, akit kollektíven bűnösnek bélyegeznek.

Barta Ágnes, a prostituált szerepében Fotó: Polyák Attila - Origo

A darabot mindjárt a bemutató után

hatalmas sikerrel mutatták be Szentpéterváron a Színházi Olimpián, a világ egyik leghíresebb színházában, az Alekszandrinszkijban.

Vidnyányszky Attila részben a regényt, részben a filmet adaptálta színpadra; sokszínű, eklektikus látvánnyal és zenei világgal dolgozott, a látványos tablót Olekszandr Bilozub ukrán díszlettervező emeletes, mozgatható díszletei közé rendezte meg a Nemzeti Színház nagyszínpadán.

Rocco és fivérei a Nemzeti Színházban Fotó: Polyák Attila - Origo

Nagyjából tudom, hogy mi az az öt-hat történet, amelyeket az elkövetkezendő években még szeretnék megrendezni – ha megadja a Jóisten. A Rocco és fivérei is régóta ott keveredett bennem."