A szív királyának története olyan izgalmas, mint egy hollywoodi film

Ezen a nyáron rengetegen kapták fel a fejüket az Aranybulla című történelmi sorozatot és mozifilmet bemutató lenyűgöző látványvilágú első előzetes láttán. Az izgalmas történet a magyar középkor egyik virágkorát mutatja majd be – II. András király uralkodását, reformjait, küzdelmeit, de Kriskó László rendező azt mondta: az uralkodó, a felesége és a többi szereplő emberi oldalát is megismerhetik majd a nézők. „II. András király uralkodásának története elképesztően izgalmas, ma is átélhető és rendkívül fordulatos. Harminc évig ült a trónon, és számtalan újítást vezetett be, ami nem volt jellemző ebben a történelmi korszakban. András a pénzügypolitikában és a személyi ügyekben is reformer volt, Gertrúddal való házassága pedig szintén különleges volt, hiszen minden jel szerint szerelemmel szerették egymást, ami ugyanúgy nem volt általános a középkorban, hiszen az uralkodóházak tagjai általában érdekből házasodtak" - mondta. Hozzátette: a filmek készítésénél mindig a történelmi időutazás érdekelte, az Aranybulla pedig kifejezetten izgalmas feladat volt számára. A filmben olyan kiváló színészek játszanak, mint Trill Zsolt, Törőcsik Franciska, Rátóti Zoltán, Fenyő Iván, Veréb Tamás és Fehér Tibor. A történelmi sorozat hat epizódját december 25-től 30-ig, minden este nyolc órától láthatják a Duna Televízióban. Az 1222-ben kiadott Aranybulla történetét bemutató mozifilm pedig terveik szerint 2023 tavaszán kerül a mozikba. Interjú Kriskó Lászlóval, az Aranybulla című film rendezőjével.

Történelmi sorozat és mozifilm is készül az Aranybulla című filmből. Honnan indul majd a történet?

A film története 1182 környékén kezdődik III. Béla udvarában, amikor a nyolcéves Imrét megkoronázzák. Ebben az időben az volt a szokás, hogy ha volt is király az Árpád-házban, a gyereket akkor is megkoronázták a Szent Koronával - kijelölve ezzel a trónörököst. Imre testvérét, Andrást katonai vezetőnek szánják, aki a végeken harcol, illetve kisebb tartományok vezetője lesz. A testvérpár, Imre és András rivalizál egymással - Andrásban is van ugyanis ambíció, hogy az ország uralkodója legyen, de végül elfogadja sorsát. III. Béla meghal, és virágzó országot hagy a népére. Imre kerül trónra, aki a kor szokásait szem előtt tartva fiát, a mindössze négyéves III. Lászlót tekinti az utódjának, ezért megkoronáztatja.

Mivel Imre király rövidesen meghal és néhány hónappal később a gyerek III. László is, így gyámja, András kerül a trónra.

A történelmi sorozat II. András királlyá koronázásáról, uralkodásáról, politikájáról, reformintézkedéseiről szól, benne természetesen az Aranybullával.

Megjelenik a felesége, Gertrúd is, akit másként mutatunk be, mint ahogyan eddig a Bánk bánból ismerhettük. Politikus alkat, helyzetbe hozza merániai családját, mellette azonban szerető feleség, anya. Öt gyermeket szül, és minden jel szerint őszinte szerelemben élnek II. Andrással. Ez abban a korban rendkívül ritka volt, hiszen az uralkodóház tagjai általában érdekből házasodtak. A gyerekeik között pedig olyan meghatározó egyéniségek vannak, mint a későbbi Szent Erzsébet vagy az Andrást a trónon követő IV. Béla.

Trill Zsolt az Aranybulla című filmben II. András szerepében Forrás: Origo

Ez a történelmi időszak valóban az ország egyik virágkora volt. Pedig több történelemkönyvben azt lehet olvasni, hogy II. András nem volt túl erőskezű uralkodó.

Ennek ellentmond, hogy harminc évig ült a trónon, és számtalan újítást vezetett be, ami szintén nem volt jellemző ebben a történelmi korszakban. András a pénzügypolitikában is, de a személyi ügyekben is reformer volt, megteremtette például a királyi szerviensek csoportját, akik később egy komoly nemesi réteget alkottak. Az Aranybulla mellett nagyon sok olyan intézkedést tulajdonítunk II. Andrásnak, ami bátor tett volt akkoriban.

Elmegy például 1217-ben az ötödik keresztes hadjáratra. Ez azért érdekes, mert előtte soha nem vett részt magyar király a keresztes hadjáratokon. A Szentföldön ekkor András a legmagasabb rangú politikus, lényegében ő a seregek egyik legfőbb vezetője.

Miután a rendkívül kis veszteségeket elszenvedő seregével hazatért, kiadta az Aranybullát, ami kisebb változásokkal egészen 1848-ig fennmarad. Élete során folyamatosan konfliktusban állt elhunyt bátyjának kegyeltjeivel - az Imre-párti urakkal -, akiknek a Gertrúd elleni merényletet is tulajdonítják. Fiával, a későbbi IV. Bélával is nehezen ért szót, a fia éppúgy lázad ellene, mint ahogy András is lázadt bátyja, Imre ellen.

Kriskó László rendező fotó: Talán Csaba

Beszéltünk a történelmi korszak jelentőségéről, a reformokról, de a történelmi sorozatban vagy a filmben megismerhetjük a király, a felesége és a többi szereplő emberi oldalát is a történelmi eseményeket túl?

A hatrészes sorozat narrációval, történész szakértők segítségével mutatja be a korszakot, de természetesen megismerjük a szereplők emberi oldalát is; itt elsődleges szempont, hogy lehetőség szerint a történelmi hűségre törekedjünk. Persze itt is vannak fikciós elemek, de mindig elsődleges szempont, hogy a fikciónak is a történelmi hűséget kell szolgálnia. A mozifilm ebből a szempontból más. Itt jóval több szerepe van a képzeletnek, kiegészül a film két újabb főszereplővel, rendkívül érdekes például, hogy a mozifilm első 10 percének egyetlen kockája sem látható majd a sorozatban.

A mozifilm verzió egy igazi Árpád-házi családregény, annak minden izgalmával és fordulatával.

A szent királyok nemzetségében olyan karaktereket ismerhetünk meg, akik gondolkodtak és gondoskodtak, hús-vér emberek voltak, tépelődtek, küzdöttek saját magukkal vagy a körülöttük lévőkkel.

András és az Aranybulla története - nyugodtan mondhatjuk - egy olyan fordulatos, eseménydús sztori, amire a hollywoodi forgatókönyvírók is csettintenének.

II. András címerében két oroszlán látható, közöttük egy szív. Ez nem lehet véletlen, mert ő nemcsak harcos uralkodó volt, hanem azt szoktuk mondani, hogy a szív királya is. Önmagában már ez is jó cím lehetne: II. András, a szív királya. Rengeteg érzelem, konfliktus, tragédia és óriási szerelmek kísérik életét; ez a történet nagyon mai, a filmkedvelők számára átélhető, felemelő sztori.

Werkfotó az Aranybulla című film forgatásáról Forrás: Origo

A sorozat hangulatát bemutató előzeteseket látva elképesztően igényes, gyönyörű lesz a film. Miként álmodta meg a látványvilágot?

A filmkészítés csapatmunka, és csodálatos emberekkel hozott össze a sors az Aranybulla készítése során. Egy részüket már ismertem, korábban dolgoztam velük, néhányukkal először találkoztunk. Producertársaim Rákay Philip, Hábermann Jenő, Csincsi Zoltán, a kezdetektől együtt lélegeztek velem, igyekeztek az alkotói folyamatot mindenben, maximálisan segíteni. A sorozat előkészítésének kezdetén elmentem egy régi kedves barátomhoz, Szabolcs Jánoshoz, aki hihetetlenül jó ízlésű látványtervező. Megkértem, hogy dolgozzunk együtt. Rábólintott. Vele és két munkatársával, Gergely Barbarával és Andreával álmodtuk meg a látványvilágot. Naponta tartottam velük a kapcsolatot. Ők voltak, akik a legutolsó fűszálig mindent ellenőriztek, hogy korhű-e, úgy nézhetett-e ki II. András idején.

Meghatározták, hogy a kamera merre fordulhat, és merre nem. A legapróbb részletekre is alaposan odafigyeltek. Persze néhol kellett némi kompromisszumot is kötnünk, hiszen nem volt 40-50 milliárd forintunk, mint egy amerikai produkciónak, de mindenben elmentünk a végletekig. A jelmeztervező Luzsi Tímea volt, aki olyan filmekben működött közre, mint a Netflixen futó The King. Az utolsó gombig ő felügyelte, hogy a jelmezek tökéletesen korhűek legyenek, hatalmas szeretettel, odaadással és kreativitással végezte a munkáját. A kellékesünk, Gaál Tibor Sziki - aki szintén itt forgató amerikai és sok magyar produkciókban dolgozott –, akit elképesztő odaadás jellemzett.

A film kellékei között vannak például azok az írópultok, amelyek A rózsa neve című filmben is láthatók, de sok más olyan tárgyat és díszletet is használtunk, amelyeket szuperprodukciók is kölcsönöztek.

A forgatáshoz természetesen elkészíttettük az Aranybulla másolatát is, ami ugyanolyan lett, mint amilyen egykor az eredeti lehetett.

Nem szabad megfeledkezni Másik Szőke Andrisról, hiszen nagyszerű képekkel segítette a produkciót a „B" kamerán, és a produkció lelkéről, Kulcsár Tibi gyártásvezetőről sem.

Az operatőr a háromszoros Aranyszem-díjas Csincsi Zoltán, akivel több mint egy évtizede készítem filmjeim többségét.

Két kiváló író segítette a film elkészítését, Kis-Szabó Márk és Trux Béla. A zeneszerző pedig Káel Norbert volt. Nem ritkán 2-300 munkatárs volt jelen a forgatásokon, lehetetlen mindenki nevét egy cikkben felsorolni, pedig szívesen megtenném.

Werkfotó az Aranybulla című film forgatásáról Forrás: Origo

Milyen helyszíneken forgatták a filmet?

Bajban voltunk, mert már csak néhány templom és rom létezik, amelyet ebben a korban építettek. Ezek egy részét pedig éppen felújították a forgatás alatt. A középkori templomok egyik érdekessége, hogy nem voltak még benne padok, a hívek állva hallgatták a misét. Jákon volt néhány nap, amikor a felújítás már megtörtént, de a lámpákat, padokat még nem rakták a helyükre, ez tökéletes időpont volt a számunkra.

Mivel az egyháztól megkaptuk a megfelelő engedélyeket, így Jákon felvehettük többek között a koronázásokat és az Aranybulla kihirdetését. Elképesztően látványos lett.

Sok jelenetet forgattuk Fóton a filmgyár középkori díszletében, és még számos helyen, viccesen azt mondtuk, hogy néha olyanok vagyunk, mint egy utazó nagycirkusz, mentünk Etyekre a Korda Stúdióba, Göböljárásra és Pátyra, Tárnokra és még sorolhatnám, összesen körülbelül tizenöt helyszínen dolgoztunk.

Werkfotó az Aranybulla című film forgatásáról Forrás: Origo

Hogyan választotta ki a színészeket?

Általában nem castingolok sokáig. A fejemben legtöbbször már megvan a szereposztás, ám ezúttal, amikor ezt a listát először leírtam, a casting direktorunk, Mandel Helga azt mondta: meglehetősen ambiciózus terv, mert a szereplők közül sokan vezető színészek, és rengeteget dolgoznak filmekben, sorozatokban és színházban. Kevés az esély, hogy egyeztetni lehet velük a forgatásokat. Aztán leültem megbeszélni a karaktereket Szente Vajkkal és Philippel, többségében egyezett a véleményünk, de tanácsukra hallgatva néhány helyen változtattunk, hogy még erősebb legyen a csapat. A végére úgy alakult, hogy szinte mindenkivel sikerült időpontot találni, így nagyszerű színészek játszanak az Aranybullában.

Trill Zsolt az Aranybulla című filmben II. András szerepében Forrás: Origo

Például Trill Zsolt, aki Magyarország egyik legnagyobb színésze - ő II. Andrást alakítja.

Igen, ő az idősebb II. András szerepét játssza, aki elmegy a szentföldi hadjáratra. Hihetetlenül erős karakter. Keresnünk kellett a fiatal II. András szerepére is valakit. Felmerült Veréb Tamás neve. Elmentem és megnézem egy előadásban, Szente Vajk Puskás-musicaljében, és ott tökéletesen olyan volt, amilyet megálmodtam - ha kell, lázadó, ha kell, tekintélyes, mellette szerelmes férj és családfő. Gertrúdot Törőcsik Franciska alakítja, sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz ideje, de vártunk rá. Megérte, kiválóan formálja meg Gertrúd kettős énjét: nagyon szerethető, emellett persze kemény nő, aki helyzetbe hozza rokonait, ami végül a vesztét okozza. De nem Gertrúd az egyetlen női karakter. Többször visszatérő szereplők az udvarhölgyek: Hábermann Lívia, Farkasházi Réka és Zalán Luca. János érseket a Kossuth-díjas Rátóti Zoltán alakítja, Gertrúd merénylőjét Rajkai Zoltán, Bánk bánt Vaszkó Bence. II. András barátjának, Dénesnek a szerepében Sipos Imrét láthatjuk, a fiatal Dénest pedig Sipos Imre fia, Áron alakítja. Imre király szerepében Berettyán Sándort láthatják majd. Fontos karakter a teuton lovagok vezére is, akit Fenyő Iván alakít. Fehér Tibor pedig IV. Bélát személyesíti meg. De sorolhatom tovább a végtelenségig, a nagyszerű Széles Tamástól kezdve László Zsoltig, és ne feledkezzünk meg a Gertrúd testvéreit alakító három kiváló színészről: Simon Kornél, Gerner Csaba és Dankó István személyében.

Persze az is szempont volt, hogy tudjanak lovagolni a színészek - Trill Zsolt, Franciska és Sipos Imre is kiválóan megoldották ezt a feladatot a kaszkadőr szakértőnk, Gulyás Kiss Zoltán vezetésével.

Ami pedig egy eddig nem publikált információ, hogy Horváth Lajos Ottó a majdani mozifilmben abszolút főszerepet kap Szélűző, a táltos szerepében, a sorozatban azonban csak néhány másodpercig láthatjuk.

Werkfotó az Aranybulla című film forgatásáról Forrás: Origo

Ha történelmi sorozatról - pláne dokumentumfilmről - beszélünk, a bemutatása után a történészek vitázhatnak, hogy hiteles-e a film, vagy nem. Hogyan látja, az Aranybulla bemutatása után számítani lehet erre?

A film készítése előtt interjúkat készítettünk több mint tíz történésszel. Egy csaknem hatszáz oldalas szakanyag készült, amelyből azokat a részeket vettük ki, amelyekben általában konszenzus volt közöttük. Egy-egy apró részleten vagy mondaton lehet majd talán vitázni, de a filmbe többnyire azok a tények kerültek végül, amelyben a történészek is egyetértettek.

Kriskó László rendező fotó: Talán Csaba

Korábban nagyon kevés történelmi film készült, most pedig sorra forgatják az izgalmas magyar történelmi sztorikat, mint például a Hadik, a Most vagy Soha, a Tündérkert, Az énekesnő vagy az Aranybulla. Számít-e arra, hogy az ellenzéki oldal megmondóemberei esetleg kritizálják majd a filmet?

Biztosan lesznek ilyenek, de nem érdemes ezzel foglalkozni. A művészek közül sokan tesznek politikai állásfoglalásokat, én nem tartozom közéjük. Határozott véleményem van persze, de ezt magánügynek gondolom. A filmes társadalomban én egészen mostanáig nem jelentkeztem feltétlenül feladatért. Mindig nagyon sok munkám volt, általában megkerestek felkérésekkel, és nem kellett „házalnom". Nagyon korán - 24 éves koromban - már nemzetközi reklámfilmet forgattam - egy ismert csokoládémárkát népszerűsítettünk. Az elmúlt több mint 30 évben reklámfilmeket, videóklipeket, tv-s produkciókat, dokumentumfilmeket, rövid filmeket készítettem. Több díjat kaptam ezekben a műfajokban, igazán nem panaszkodhatom. Amióta csak az eszemet tudom, olvasmányaimban és munkáim során legjobban a régmúlt korok érdekeltek. Minél távolabb van egy téma a mai kortól, annál érdekesebb számomra. Az ilyen típusú filmekre, már csak a rendkívüli költségek miatt is eddig kevés szándék volt. A Káel Csaba által vezetett Nemzeti Filmintézet azonban elérkezettnek látta az időt, és komolyabb történelmi filmek gyártását tűzte ki célul. Ekkor azt mondtuk: végre, itt a lehetőség, hogy készítsünk valami érdekeset, különlegeset, mást. Beadtuk a pályázatot, és amikor megtudtuk, hogy elkészíthetjük, akkor azt mondtam: megérkeztünk, jó helyen vagyunk.

Nagyszerű filmes alkotások készültek korábban is, de az alkotók nem kapkodtak a magyar középkori történelem iránt, mondhatni, ez a téma az utcán hevert, hiszen az idei év az Aranybulla 800. éves évfordulója.

Visszatérve az eredeti kérdéshez, ha bárki beleköt a filmbe, abból sem csinálnék politikát. A film szubjektív műfaj, a világ legjobb rendezőinek a filmjei sem tetszhetnek mindenkinek. Mi mindent megteszünk, hogy a lehető legprofesszionálisabban, legszínvonalasabban elkészítsük a legjobb mozit erről a korszakról. A gyerekeimet és a tanítványaimat is úgy neveltem, hogy mindig legyen tiszta a lelkiismeretük. Ha valamibe belevágnak, és azt végigviszik, egy dologban kell, hogy biztosak legyenek, mégpedig abban, hogy mindent megtettek a sikerért. Olyan van, hogy valami nem jön össze, de ha belül tudjuk, hogy beletettünk mindent, a tudásunk legjavát adtuk, akkor tiszta lehet a lelkiismeretünk, és ha ilyenkor kritika ér minket, az kevésbé fájdalmas. Persze, nem esik jól, ez természetes, de a tiszta lelkiismeret sok mindenen átsegít.

Ebbe a sorozatba sem szeretnék politikai szálat vinni, nem érdekel, hogy politikai indíttatásból ki mit mond róla.

Elolvasom persze a kritikákat majd, de ha azt érzem, hogy az írója valamilyen politikai színezetű szemüvegen át nézte végig, akkor lelke rajta. Sem a stáb, sem a színészek kiválasztásánál soha nem néztük, hogy kinek milyen a világlátása. Egy forgatáson nagy család vagyunk, sok minden kiderül. Gyorsan kihallani egy-két megszólalásból, hogy ki milyen politikai irányvonal szimpatizánsa. Éppen abban az időben volt a választás, amikor forgattunk. Soha nem volt gond ezzel - az ellentétes politikai oldalon álló munkatársak inkább csak viccesen oda-odaszólogattak egymásnak egy-egy mondatot, mosolyogtak, aztán dolgoztunk tovább. Mindenki tudta a választások után, hogy ki örül és ki nem annyira boldog. De senkit sem érdekelt, mert az ügy, amiért összegyűltünk, vagyis az Aranybulla fontosabb volt.

A történelmi sorozat hat epizódját december 25-től 30-ig, minden este nyolc órától vetíti a Duna Televízió. Az 1222-ben kiadott Aranybulla történetét bemutató mozifilm pedig a tervek szerint 2023 tavaszán kerül a mozikba.