Nincs más lehetőség, csak a párbeszéd - ebben nem tud megingatni semmi

Színház és szabadság című sajtónyilvános kerekasztal

A világ minden tájáról érkeznek a legkülönbözőbb művészeti társulatok a 2023-as X. Színházi Olimpiára, amelynek programjai a Nemzeti Színház koordinálásával valósulnak meg Magyarországon. Csak a legkiemelkedőbbeket említve: a Bazilika előtt, szabadtéren adják elő a Csíksomlyói passiót, de a tervek szerint születik Az ember tragédiája című darabból egy különleges előadás: szerte a világból érkező színművészeti egyetemisták adják majd elő. A gigantikus eseménysorozat több művészeti ágban, rengeteg kísérőprogrammal, több kisebb fesztivállal kiegészülve jövő áprilistól júniusig kínál egyedülálló lehetőséget a találkozásra a magyar és a külföldi színházakkal. A Színházi Olimpia a világ színházi életének egyik legnagyobb elismertségű, szakmai szempontból kiemelkedő jelentőségű eseménye, melyet a neves görög színházrendező, Theodórosz Terzopoulosz kezdeményezésére alapítottak 1994-ben, és először az európai színház bölcsőjében, Görögországban rendeztek meg. Az elmúlt 25 év alatt kilenc Színházi Olimpia volt már a világ különböző országaiban. A Nemzetközi Színházi Olimpia szakmai bizottsága Magyarországnak ítélte a következő, 10., jubileumi Színházi Olimpia rendezésének jogát 2023-ban - elismerve ezzel a magyar színházi életet, és azon belül a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) jelentőségét. Az előkészületekről pénteken a Nemzeti Színházban kerekasztal-beszélgetést tartottak. A jövő évi Színházi Olimpia körvonalazódó programjáról beszélt Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, Theodórosz Terzopulosz, a rendezvény megalkotója, a világhírű görög rendező, és több vidéki színház vezetője is. 

Vidnyánszky Attila: ez egy szabad fesztivál

"Töretlen a hitünk, hogy ezt a rendezvényt megszervezzük. Nincs más lehetőség, mint az együtt gondolkodás és a párbeszéd. Nem tud ebben megingatni semmi" - mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a MITEM és a Színházi Olimpia művészeti vezetője. Hozzátette: amikor elkezdték szervezni az olimpiát, még nem tudták, hogy ilyen iszonyatos események történnek majd néhány száz kilométerre a határtól.

Vidnyánszky Attila beszél a 2023-ban megrendezendő Színházi Olimpiáról Fotó: Polyák Attila - Origo

"Elképzelni sem tudtuk, hogy ilyet még megélünk. De ez nem bizonytalanított el minket, hanem inkább megerősített. De nemcsak ez, hanem a MITEM-en történt vitatkozások, és kellemetlen - néha igazságtalan - helyzetek is csak abban erősítettek meg, hogy tovább kell folytatni a párbeszédet. Túl könnyű volna bezárni. Az lenne a legegyszerűbb út, ha nem nyújtjuk újra és újra a kezünket. Könnyebb megsértődni és úgy dönteni, hogy megmaradunk a saját gondolatainkban, és csak azokat a partnereket keressük meg, akik pontosan úgy gondolkodnak, mint mi. De nem így teszünk. Éppen ezért szervezzük évek óta a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót is a nyitottság és a szabadság elveinek a mentén, ahol ütköztetni lehet a véleményeket, ahol egymás mellett lehetünk teljesen más gondolatokkal, és picit megpróbáljuk megérteni a másik felet, meghallgatni a másik érvelését, még akkor is, ha ez olykor kellemetlen, fájdalmas eseményekkel jár együtt" - hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.
Azt is elmondta:

óriási megtiszteltetés, hogy Magyarországon rendezik meg a X. Színházi Olimpiát - amelynek a bázisintézménye lesz a Nemzeti Színház.

"Az egész magyar előadó-művészeti szakma megmozdult a felhívásunkra. Van néhány színház, amelyik még gondolkodik, de töretlenül próbálkozom, és remélem, hogy mire odajutunk, az összes magyar színház valamilyen formában részt vesz az olimpián" - hangsúlyozta az igazgató.
Kiemelte:

a Színházi Olimpia a teljes szabadság alapelvére épül.

Minden színház, előadó-művészeti csoport maga dönti el, kiket hív meg, milyen gondolatok mentén szervezik meg ezt az ünnepet.

Színház és szabadság című beszélgetés a Színházi Olimpiáról Fotó: Polyák Attila - Origo

"Nincs direktíva, nincs meghatározva, hogy ki milyen előadással készüljön. Csak baráti diskurzus van. A színházak önállóan döntenek, hogy milyen partnereket keresnek majd meg - legfeljebb tanácsokat adunk, ha kérdeznek" - mondta Vidnyánszky Attila.
Megemlítette, hogy az amatőr, a gyermek- és ifjúsági, valamint a nemzetiségi színházakat is meghívják az olimpiára.
A Müpában a Madách-évfordulón külön programmal készülnek. Például az Operaház Az ember tragédiája című operával készül.
Vidnyánszky Attila bejelentette azt is, hogy

a Bazilika előtt pünkösd másnapján a Csíksomlyói passió grandiózus változatát adják majd elő.

"Mivel a Színházi Olimpia időszaka szakrális szempontból is értelmezhető - hiszen húsvéttól Szent Iván-éjig tart majd -, ezért határoztunk így, hogy bemutatjuk ezt az előadást szabadtéren" - mondta.
Hozzátette:

terveik szerint készül Az ember tragédiájából egy új előadás, amelyet szerte a világból érkező színművészeti egyetemisták adnak majd elő.

"Jó esetben a francia színt franciák, a római színt rómaiak, a görög színt görög egyetemisták játsszák majd. Az volt a szándékunk, hogy érzékeltessük, milyen széles sávban, micsoda nagy öleléssel szeretnénk megvalósítani a Színházi Olimpiát" - mondta.

Beszélgetés a Színházi Olimpiáról Fotó: Polyák Attila - Origo

Theodórosz Terzopulosz: hidakat kell építeni

A Színházi Olimpia kitalálója, Theodórosz Terzopulosz, neves görög színházi rendező, az athéni Attis Színház igazgatója - aki éppen a főpróbahetét tartja a Nemzeti Színházban, hiszen a Bakkhánsnők című előadásának bemutatója jövő héten lesz - a kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott:

a Színházi Olimpia embereket békít ki, összehozza, és megbékíti a régit az újjal, a modern művészetet az ősivel. Elfogadja a különbözőséget és párbeszédet generál.

Theodórosz Terzopulosz és Vidnyánszky Attila Fotó: Polyák Attila - Origo

Felidézte, hogy a rendezvény megszervezésének ötlete csaknem négy évtizeddel ezelőtt született, az elsőt Delphiben tartották a kilencvenes évek közepén.
"1985-ben rendeztek ott egy nemzetközi színházi találkozót, amelynek én voltam a vezetője. Ott találkoztam világhírű színházi alkotókkal - köztük Valerij Fokinnal, Robert Wilsonnal, Anatolij Vasziljevvel és Heiner Müllerrel is. De nagyon sok más, neves színházi rendező eljött. Voltak, akik között szakmai és ideológiai ellentét is volt. Valamelyik éjszaka fogalmazódott meg az ötlet, hogy tegyünk egy próbát, rendezzük meg a Színházi Olimpiát. Fantasztikus, sokszínű rendezvény lett" - mondta.
Arról is beszélt, hogy a VIII. olimpiát Indiában rendezték meg, ahol 17 helyszínen várták a közönséget. Két város között óriási kulturális és politikai feszültség volt. De a rendezvény alatt teljesen eltűntek az ellentétek. Hidak épültek a felek között.
"Ez jellemezte az összes rendezvényünket.

A jövő évi magyarországi olimpián is ez a cél, hogy hidakat építsünk.

Ebben a vidéki színházi központoknak elsődleges szerepük van, a fővárosnak pedig inspirációt, megerősítést kell adnia."

Beszélgetés a Színházi Olimpiáról Fotó: Polyák Attila - Origo

Kiss-B. Atilla: Csárdáskirálynő - ahogy külföldön látják

A budapesti Operettszínház igazgatója, Kiss-B. Atilla az európai Csárdáskirálynő-produkciók meghívásáról beszélt.
"Azt mondta Kálmán Imre 1914-ben, hogy nem tud zenét szerezni akkor, mikor a frontokon egymást öli a világ. Abba is hagyta a Csárdáskirálynő komponálását. Elvonult csaknem egy évre. Később hallgatott Lehár Ferenc tanácsára, aki arra biztatta, fejezze be a remekművet. Meg is tette, és megkomponálta a saját életművét, de talán minden idők legsikeresebb operettjét. Az Operettszínház 2019-ben a Margitszigeten, majd ősszel a színházban is bemutatta Vidnáynszky Attila rendezésében az eredeti Csárdáskirálynőt. Monumentális produkció volt. Azóta 45 ezren látták ezt az előadást. Töretlen a siker" - mondta.

Kiss-B. Atilla, az Operettszínház igazgatója Fotó: Polyák Attila - Origo

Aztán arról beszélt, hogy véleménye szerint,

ha az ember nem emberi társadalomban élne, nem lenne énképe.

"Én az embertársaim tükréből méretkezem. Abból állítom össze az énképemet, amit ők visszatükröznek. Ennek a gondolatnak a mentén vállalkozunk arra, hogy megmérettessünk műfaji rokonszínházaink tükrében. Vendégül hívunk Csárdáskirálynő-produkciókat Európából."
Kiemelte: az a hivatása az Olimpiának, hogy a békét hirdesse, a békés egymásra figyelést.
"Lássák mások is, hogyan értelmezzük mi a Csárdáskirálynőt, és mi - művészek és nézők – is megnézhessük, hogyan mutatják be Európa más országai ezt a csodálatos művet" - hangsúlyozta.

Beszélgetés a Szíházi Olimpiáról Fotó: Polyák Attila - Origo

Vidéki színházak és bábszínházak is különleges produkciókat terveznek

Gemza Péter, a debreceni Csokonai Színház azt mondta: tervezik külföldi, határon túli előadások meghívását, egy országos színházi találkozó megszervezését, valamint egy nemzetközi amatőr színházi fesztivál lebonyolítását. Hozzátette: a színház fontos pillére szeretne lenni az olimpiának.

"Debrecenben abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy két színház épül, és az egyik hamarosan elkészül. Május végén nyitunk egy teljesen új színházat. A történelmi épületet pedig felújítjuk, amely jövő márciusra lesz kész. Szeretnénk, ha a színház megnyitása része lenne majd az olimpiának"

-mondta.
Asbóth Anikó, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy több regionális helyszín közreműködésével meghívják a kortárs és a határon túli magyar nyelvű bábszínházakat, a fővárosban bábfesztivált rendeznek, és lesznek szabadtéri, vásári, báb- és utcaszínházi előadások Kemény Henrik öröksége előtt tisztelegve.

Kiss János beszél a Színházi Olimpiáról Fotó: Polyák Attila - Origo

Kiss János, a Magyar Táncművészek Szövetségének társelnöke egy személyes történettel kezdte a tájékoztatót. Elmondta, hogy azon a bizonyos indiai Színházi Olimpián táncolt, amelyről Theodórosz Terzopulosz beszélt.

"Életem egyik legnagyobb ajándéka volt. Átélhettük az olimpia szellemiségét"

- mondta.
Hozzátette: a magyar táncművészet teljes spektruma - kivétel nélkül - örömmel fogadta, hogy részt vállalhatnak az Olimpián.
Említette, hogy bemutatkozik az Olimpián a néptánc, a kortárs tánc, a balett és az ifjúsági tánc, valamint nagy múltú társulatok. Hatalmas a tánctábor az országban - mondta. A vidéki társulatok is részt vesznek majd.
"Mi értjük egymás nyelvét, a táncos ugyanúgy izzad Indiában mint Magyarországon. Azon leszünk, hogy a táncművészek ezt a hihetetlen szellemiséget ápolják. Fontos, hogy a saját művészetünkön keresztül békét hozzunk" - emelte ki.

Besztélgetés a Színházi Olimpiáról Fotó: Polyák Attila - Origo

Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója a jövőre kétszáz éves teátrum ünnepi alkalmáról, a magyar nemzeti színházak találkozójának megszervezéséről beszélt.

"Az olimpia szellemiségét megidézve úgy gondolom, hogy most valóban azt az időt éljük, amikor egy lapra azt kell felírnunk, ami összetart minket. Mi az, ami közös bennünk, ami mindannyiunk számára fontos. A színház és az olimpia ilyen. A Miskolci Nemzeti Színház örömmel csatlakozott az első pillanatban ehhez a kezdeményezéshez."

Nyakó Béla, a Szabadtéri Színházak Szövetségének alelnöke marosvásárhelyi, beregszászi, szabadkai, szatmárnémeti és nagyváradi előadások meghívását emelte ki.
A Nemzeti Színház dramaturgja, Rideg Zsófia azt mondta, Budapestre hozzák a Nemzetközi Színházi Iskolák Szövetségét, az ISTA-t, meghívtak tibeti operát, valamint tuareg rítus alapján született algériai előadást.