Az elmúlt évek folyamatos változásai a nemzetközi és magyar művészeti ág szereplőit is számos új feladat elé állították. Kreativitásra, rugalmasságra ösztönözték a kulturális intézményeket annak érdekében, hogy az elvárt és megszokott színvonalon szolgálják ki közönségük igényeit.
Kosztolánczy Gábor, a Müpa vezérigazgató-helyettese elmondta:
a globális és a közvetlen környezetben végbemenő változások arra ösztönözték a Müpát, hogy a hazai kulturális intézmények közül elsőként elkészítse fenntarthatósági stratégiáját.
„Sokat gondolkodtunk, hogyan alkossuk meg a fenntarthatóság stratégiáját úgy, hogy az a Müpával önazonos legyen." - mondta a vezérigazgató-helyettes. Azt is hozzátette: az intézmény missziójának tekinti, hogy példaként járjon el, így született meg az a rövid, közép- és hosszútávú célokat és vállalásokat rögzítő dokumentum, amelynek segítségével optimalizálhatja működését és élére állhat a hazai kulturális fenntarthatósági törekvéseknek.
A stratégia egyik eleme a gazdasági fenntarthatóság.
A megváltozott nézői szokásokat figyelembe véve a Müpa bővítette és folyamatosan bővíti online közvetítéseinek számát, illetve bevezette a dinamikus jegyárazást.
A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta: a nézők jelentős részének a hosszú távú elköteleződés jelenleg terhet jelentene, ezért az idén flexibilis rendszerben teszik elérhetővé az előadásokra szóló jegyeket.
„Figyelünk arra is, hogy minden nézőtéren legyenek az átlagosnál jóval olcsóbb jegyek, hogy mindenki eljuthasson az előadásokra."
- mondta.
Az évadot pedig a könnyebb tervezhetőség érdekében decemberig hirdetik meg, és szeptemberben mutatják be a 2024-es műsorukat.
A dokumentum kitér a környezeti fenntarthatóságra is.
"A környezeti fenntarthatóság látszik a legkevésbé a nézők számára – itt a hulladékgazdálkodással, energiafogyasztással kapcsolatban tettünk intézkedéseket." - mondta Kosztolánczy Gábor.
Arról is beszélt, hogy a közlekedéssel kapcsolatban is keresik a lehetőségeket, és azt szeretnék, ha a Müpába járók közül egyre többen érkeznének közösségi közlekedéssel vagy kerékpárral.
A kulturális fenntarthatóság részleteiről már Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója beszélt.
„Talán a társadalmi-kulturális fenntarthatóság a stratégia legfontosabb eleme, ugyanis ez alakítja a jövő generációját"
– mondta.
„Bartók Béla, amikor feltárta a kincseinket és beépítette a saját művészetébe, utat mutatott, hogy ez nekünk is kötelességünk. Rengeteg kulturális kincs vesz minket körül, amelyekkel foglalkoznunk kell, fel kell tárnunk, energiává alakítanunk, és a régi, feltárt kincseket korunk művészetéhez kell igazítani – jelenlegi gondolatainkkal, érzelmeinkkel gazdagítva." - hangsúlyozta Káel Csaba.
Ezután a következő évad első felének programjairól beszélt.
A hagyományokhoz híven a Müpa idén is megnevezte az évad művészeit. A hatalmas életművel rendelkező, nemzetközileg elismert és sikeres erdélyi zeneszerző, Orbán György kamarazenei darabjait és oratóriumait méltatlanul keveset hallani a modernkor koncerttermeiben. Ezen igyekszik változtatni most a Müpa, hiszen a 2023/24-es évad zeneszerzőjeként művei kiemelt figyelmet kapnak az új szezon programjában. Feledi János többek közt a Missa Duodecima és a Teremtett világ ritmusaira koreografálta új darabját, míg Mindenszentek napján az „év komolyzenei műve" kategóriában Artisjus-díjat nyert Requiemje csendül fel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában.
Két izgalmas premierre is készül az évad együttesének választott Magyar Nemzeti Táncegyüttes. A Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán és csapata előbb Eredics Benjamin a Bartók Tavaszon debütált zeneművére, A koppányi aga testamentumát feldolgozó Végvárak, vitézekre készített koreográfiáját mutatja be, majd a forradalmár költő Petőfi Sándor éltét viszik tánclépésben színpadra.
A 2023/24-es évad őszi-téli hónapjaiban számos visszatérő világsztárt köszönhet a Müpában a közönség.
A világ egyik legrégebbi zenei intézménye, az Accademia di Santa Cecilia zenekara ezúttal Liszt és Respighi Róma ihlette műveivel készül, a több mint ötvenéves múltra visszatekintő legendás vokális szextett, a King's Singers pedig legújabb, Ligeti György Nonszensz madrigáljait feldolgozó lemezével érkezik.
Mintegy 15 évvel ezelőtt, igaz, akkor még NDR Szimfonikus Zenekar néven járt a Müpában az NDR Elbphilharmonie. A hamburgi kultúrközpont rezidens zenekara igazi közönségkedvencekkel – Mahler V. szimfóniájával és Csajkovszkij legnépszerűbb, D-dúr hegedűversenyével – és egy világklasszis karmesterrel, Alan Gilberttel az élén tér vissza. Az est szólistája pedig korunk egyik legünnepeltebb hegedűművésze, Joshua Bell lesz. Bár Víkingur Ólafssonnal először csak az online térben találkozhatott a Müpa közönsége, azóta már élőben is volt szerencséjük hallani az izlandi zsenit, aki ezúttal Bach Goldberg-variációivalkészül. Elvis Costellót közel tíz év múltán láthatjuk újra a Müpában – 2014-es szólókoncertje után most állandó zenészpartnerével, Steve Nieve-vel érkezik, a filmzenéivel világhírnevet szerzett olasz zongorista, Ludovico Einaudi pedig 2017 után ad ismét, minden bizonnyal felejthetetlen koncertet a Hangversenyteremben.
Cory Henry ezúttal a legutóbbi koncertjéhez képest jóval bővebb zenekari felállással és igazi meglepetésekkel érkezik, míg a dán gitáros Jakob Bro és az amerikai szaxofonos Joe Lovano egy Magyarországon eddig még soha nem hallott felállással csigázza fel a jazzrajongókat.
A karácsonyhoz kapcsolódó repertoár legszebb dalaival hangol az adventre a legendás Wiener Sängerknaben – akik a bécsi fiúkórus mellett működő gimnázium tanulóiból alakult Chorus Juventussal közösen érkeznek – és a Cantemus Kóruscsalád szívet melengető koncertje. Az ünnep hangjait szólaltatja meg napjaink egyik legsikeresebb fiatal orgonaművésze, Mészáros Zsolt Máté is, a Szegedi Bartók Béla Női Karral közös estjén, Fassang László a száz esztendeje született Ligeti György tételeit Bach és Frescobaldi zenéjével társítja, a német orgonista, Sebastian Heindl pedig a némafilm történetének klasszikusához, Friedrich Wilhelm Murnau Nosferatu című alkotásához rögtönöz kísérőzenét.
A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar 2013-ban indult közös programsorozata, az Európai Hidak ezúttal Róma felé veszi az irányt, és a klasszikus zenei koncertek mellett jazz- és világzenei programok mellett filmvetítésekkelvárják az érdeklődőket.
Örvendetes hír, hogy az Európa legígéretesebb fiatal zenészeit bemutató Rising Stars sorozatban újra van magyar résztvevő: az ifjú hegedűművész, Pusker Júlia idén a Müpa patronáltjaként járja be és hódítja meg a kontinens legjelentősebb koncertszínpadait.
Folytatódnak a Müpa népszerű irodalmi sorozatai, a Literárium és a Vers-estek: az idén nyolcvan éves Oravecz Imrét rangos színészek köszöntik, Visky András sorai Hegedűs D. Géza narrációjában hangzanak el, Csoóri Sándor és Pilinszky János verseit pedig Vecsei H. Miklós a Platon Karataev közreműködésével zenésíti meg.
A Müpa Filmklub A nagy Woody Allen menet címmel a színész-író-rendező impozáns munkásságából válogat, a közkedvelt Metropolitan-közvetítések pedig a műfaj legjavát hozzák el élő egyenesben az operajátszás New York-i fellegvárából.
Bizonyára sokaknak örömhír, hogy a 2023/24-es évadra is visszatérnek a kiemelkedő népszerűségnek örvendő tánc- és újcirkuszprodukciók, így ismét a színpadon lesznek a Győri Balett, a Badora Dance Company és a Pécsi Balett sikerdarabjai, valamint a Recirquel látványos cirque danse előadása is.
A Müpa már a kezdetektől jelentős szerepet vállalt a jövő koncertlátogatóinak nevelésében, és nem lesz ez másként a következő évadban sem. A Müpa Junior programjai számos lehetőség kínálnak arra, hogy a gyerekek – akár szüleikkel, nagyszüleikkel, akár iskolai csoporttal látogatnak a Müpába – közel kerüljenek a hangok, a hangszerek és a különböző zenei műfajok világához.
Az intézmény hagyományaihoz híven elsőként a Müpa+ hűségprogram tagjai kapnak lehetőséget az elővásárlásra. Április 19-én 10 órától a platina, 20-án, csütörtökön 10 órától az arany, 14 órától pedig az ezüst szint tagjai számára nyílik meg az elővásárlási lehetőség a meghirdetett programokra, míg az alapszint tagjai és a nagyközönség április 21-én, pénteken 10 órától válthatja meg belépőit.
„A Müpa elmúlt 18 évének legnagyobb érdeme, hogy bebizonyította: egy ilyen kulturális beruházásban mennyi lehetőség, mennyi energia van." - mondta Káel Csaba az Origónak arra a kérdésre, hogy az elmúlt 18 évben mire a legbüszkébb. Azt is hozzátette: a Müpában 12 műfaj otthonra talált, és nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is elismert intézménnyé vált.
„A Müpa-brandet ismeri a világ kultúraszerető közönsége. Ez pedig hatalmas eredmény. Egy felmérés szerint a magyar cégek közül a hetedik legismertebb brand a világban a Müpa."
- mondta a vezérizgató.
Kiemelte, hogy az elmúlt tizennyolc évben is a fenntarthatóság jegyében üzemelt az intézmény, de most megalkottak egy több pontból álló fenntarthatósági stratégiát, amelynek legerősebb eleme a társadalmi-kulturális fenntarthatóság.
„Ez arról szól, hogyan tudjuk a kulturális környezetünket tovább adni a következő generációnak. Számos programunk feltárja a kincseket, amelyek körülvesznek minket – vagy újrafogalmazza azokat a mi érzéseinkkel, félelmeinkkel, örömeinkkel. Több mint ötszáz gyerek-, ifjúsági-, és diákprogramon adjuk tovább ezeket a régi, vagy újragondolt értékeket."
- hangsúlyozta.
A Müpa következő évadának kiemelt együttese a Nemzeti Táncegyüttes lesz. Káel Csaba elmondta: a táncegyüttes is a kulturális fenntarthatóságot szolgálja.
„Felkutatják a tánc- és népzenei kincseket, majd újra fogalmazva azokat egy komplex színházi produkciót hoznak létre." - emelte ki Káel Csaba.
Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője az Origónak úgy fogalmazott: évtizedes a kapcsolatuk a Müpával.
„A Nemzeti Táncegyüttes különleges programokat kínál a mese- és történelmi darabjaival, valamint a különböző táncszínházi műsoraival. Szeretik a táncot a Müpában – nemcsak az intézmény vezetői, hanem a közönsége is. A Müpa pedig Budapest egyik legszínvonalasabb helyszíne, így nagyon örülünk, hogy a jövő évad kiemelt együttese lettünk."
- mondta.
Két új darabot mutatnak be a jövő évadban – tette hozzá.
„ Petőfi Sándor éltét visszük színpadra – a tánc nyelvén fogalmazva. Az előadást nemcsak a Müpában láthatja majd a közönség, ugyanis az ország több pontján is bemutatjuk. Számunkra fontos, hogy a Petőfi-évadot mi is megünnepeljük.
Ezután Eredics Benjamin a Bartók Tavaszon debütált zeneművére, A koppányi aga testamentumát feldolgozó Végvárak, vitézekre készített koreográfiáját mutatjuk be, egészen különleges módon. A darabot szokásosan kiegészítjük eredeti népzenei elemekkel, és egyfajta „színház a színházban" keretjátékkal adjuk elő. Látjuk majd a táncosokat, ahogyan készülnek, vívódnak, barátságok, kapcsolatok szövődnek, majd felmennek a színpadra, és máris belecsöppenünk A koppányi aga testamentumának történetébe. Ezután visszatérünk a színpad mögé, és a néző ismét láthatja a táncosainkat a „civil" életükben, amelyben küzdenek, vagy éppen szerelmre lobbannak." - mondta Zsuráfszky Zoltán.