A Nemzeti Színház Bakkhánsnők című előadását meghívták Ciprusra az Ókori Görög Dráma Nemzetközi Fesztiváljára, amelyet 1997 óta minden évben megrendeznek.
Az Ókori Görög Dráma Nemzetközi Fesztiválja egy különleges, nemzetközi kulturális esemény, amely a világ minden tájáról érkezett színházi társulatoknak ad otthont, hogy saját nyelvükön mutassanak be egy-egy ókori görög drámát.
Az előadások az előadók országának intenzív színezetét viselik, a fesztivál pedig lehetőséget ad a párbeszédre a kortárs színpadokkal és a nemzetközi közönséggel.
A Nemzeti Színház Bakkhánsnők című előadását két helyszínen is láthatta a közönség: az ősi Kourion mintegy 3000 ezer éves színházában július 29-én, és a főváros, Nicosia egy modernkori színházában, a III. Makáriosz Amfiteátrumban július 31-én.
A nézők mindkét helyszínen hatalmas ovációval, álló tapssal ünnepelték a Nemzeti Színház színészeit.
Az előadásokon a rendező, Theodórosz Terzopulosz is jelen volt.
Bordás Roland, a Nemzeti Színház színésze, az előadás egyik szereplője az Origónak azt mondta: a ciprusi előadás során megtapasztalták, hogy valójában milyen a görög drámai érzés, ami ezt a fesztivált jellemzi.
"A több ezer éves amfiteátrum akusztikája elképesztő volt. Érdekes volt az is, hogy nem voltak megszámozva az ülőhelyek, hanem a nézők egy-egy kőre ültek le. Az előadást egyfajta rituálénak éltük meg. A hátunk mögött a tenger és egy hegyoldal, szemben pedig a nézők tömege. Óriási élmény volt egy csodálatos helyen. A közönség néma csendben nézte végig az előadást, minden mozdulatunkra, még a levegővételünkre is figyelt. Már az első előadás után olyan álló tapsot kaptunk, hogy alig hittük el. A közönség pontosan értette az előadást és óriási szeretettel fogadta. Találkoztunk egy angol házaspárral, akik azt mondták: kifejezetten a Nemzeti Színház Bakkhánsnők című előadása miatt utaztak Ciprusra, mert mindenképpen meg szerették volna nézni."
- mondta Bordás Roland.
Az előadásról Theodórosz Terzopulosz egy rövid videót tett közzé a facebook oldalán:
Dionüszosz, a bor és mámor istene visszatér Thébába, hogy bosszút álljon Pentheusz királyon, aki nem hajlandó elismerni az ő isteni természetét. Dionüszosz őrjöngő bakkhánsnőkké változtatja a város előkelő asszonyait, akik Kitherón hegyére vonulnak. A nők között van Agaué is, a király anyja, aki tébolyultságában saját fiát is szétszaggatja. Euripidész egyik utolsó műve a Bakkhánsnők, amelyet csak halála után mutattak be. A klasszikus görög tragédiák közül ez az egyik legismertebb alkotás.
Az előadást 2022 tavaszán mutatta be a Nemzeti Színház az athéni Attis Színház alapítója, Theodórosz Terzopulosz rendezésében. A főszereplő az egyik legnagyobb magyar színésznő, Szűcs Nelli. Főbb szerepekben Schnell Ádámot, Bordás Rolandot, Herczegh Pétert, Szarvas Józsefet, Varga Józsefet és Mészáros Martint láthattuk.
Theodórosz Terzopulosz a világszínház egyik legnagyobb mestere, aki újító, kísérletező társulatot vezet.
Különleges színházi módszeréről egy könyvet is írt "Dionüszosz visszatér" címmel, amelyet magyar nyelvre lefordítva az ide Színházi Olimpián is bemutattak.
"Dionüszosz a színház istene, térjen vissza hozzánk, és hozza magával a színházba mindazt, ami kezd kihalni az emberiségből. Hívja fel a figyelmünket, hogy mennyire fontos a test, a természetes hang, és az érzékek használatát. A módszerem lényege a megnövekedett test, a nagy idea az emberi testről és a művészetről. Összességében a nagy elképzelés az életről."
- mondta korában az Origónak Theodórosz Terzopulosz.
Terzopulosz már az első társulatával 1965-ben is a Bakkhánsnőket rendezte. Ez a munkája szülte meg a nevével fémjelzett módszert is. Terzopulosz azt vallja, hogy a tragédiában nem léteznek karakterek, ahogy a drámai színházban. A szereplők kapcsolatát vizsgálva mélyebbre kell ásnunk. De ehhez a drámai színház módszerei nem elegendők. Pusztán az érzelmekre hagyatkozva a színész nem tud teljes mértékben összekapcsolódni az anyaggal.
Terzopulosz metódusa egészen más színészi jelenlétet igényel. A görög rendező a tavalyi bemutató után az Origónak azt mondta:
a Nemzeti Színház színészei a próbák alatt kíváncsiak voltak, meg akarták ismerni ezt a különleges színpadi nyelvet, így tökéletesen át tudták venni az új módszert: az energiát, az irányt, a testkifejezést és a hanghasználatot.
Szűcs Nelli, az előadás főszereplője úgy fogalmazott az előadás egyik próbája után, hogy a tragédiákon keresztül tudjuk megérteni a világot. A Bakkhánsnőkben egyebek mellett arra kapunk választ, hogy az ember befolyásoltságában milyen szörnyű tettekre képes.
Amióta Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház igazgatója, azaz 2013 őszétől a Nemzeti óriási sikereket ér el egész Európában. Attól kezdve, hogy a lengyelországi, világszerte ismert Gombrowicz-fesztivált megnyerte a színház, Rómában, Párizsban vagy Bécsben is nagy sikerrel szerepelt. A Nemzeti természetesen elvitte legjobb előadásait a külhoni magyaroknak is.