Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Azért akartam rendező lenni, hogy jobb színész lehessek - mondta egyszer egy interjúban Orbán Tibor, aki 1965-ben elvégezte a színész szakot, majd rendezést kezdett tanulni. Különbözeti vizsgák teljesítése után megengedték neki, hogy az akkor harmadéves rendező osztályban Nádasdy Kálmánnál tanuljon. Akkoriban az volt a szabály, hogy a végzett színésznek el kellett mennie a Főiskola után vidékre játszani. Orbán Tibor nem szeretett volna elmenni vidékre, a rendezés pedig nagyon érdekelte.
A Főiskolán már abszolút sztár volt, játszott a Sodrásban című filmben, Gaál István munkájában amelyet a magyar új hullám egyik nyitányának tartanak, és amely máig érezteti hatását a filmművészetben. A Sodrásban a hatvanas évek fiatal értelmiségének élményét ragadta meg, akinek a szülei még földművelő parasztok voltak, de ők már városban jártak egyetemre, és így újra kellett fogalmazniuk az élethez, halálhoz fűződő viszonyukat - írta a filmtett.hu.
Útkereső, lázadó értelmiségit alakít Bacsó Péter Szerelmes biciklisták című filmjében, Bacsó így beszélt róla, amikor a filmről kérdezték:
Orbán Tibor a főiskolát akkor fejezte be, amikor fiatal színész volt. Indián arcú, jellegzetes karakter. Igazi értelmiségi, nagy intellektussal rendelkező színész.
1968-ban forgatják a Fényes szeleket, Jancsó Miklós munkáját, amelyben paptanárt játszik.
"Tapadtak rá a nők, kicsit élet császára fiatalember volt. Móór Magdi volt a felesége, aki a válás után Olaszországba elvitte a közös gyereküket, Dávidot. Ez volt az első nagy megrázkódtatása Tibornak" - emlékezett vissza Kőváry Katalin rendező az Origónak, aki a rendezőosztályban járt együtt később a művésszel.
Budapesten alig játszott, szerepelt azonban a Tháliában, Kazimir Károly imádta. Az Alkony című darabot rendezte és Keres Emil helyett ugrott be Orbán Tibor, a százéves rabbi szerepébe. A beugrópróbán bement az öltözőbe és nem talált lemosót, amivel az álszakállát le kellett volna vennie. Könnyen felkapta a vizet, és mivel a fodrász és a maszkmester nem volt a helyén, annyira ideges lett, hogy betörte az ajtó üvegét. Kazimir Károly, aki minden ilyen lépéstől óvta a társulatát, aznap kirúgta a Tháliából. Részben ez lehetett az oka, hogy budapesti színházban később nem igazán szerepelt, de a rendezés utáni vágy és lehetőségei is a vidéki színházakhoz szólították.
Aztán a Szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, vezető szerepeket játszott. 1968-tól Szolnokon rendezett is. Szolnoki éveiből a legfontosabb szerepének a Tóték őrnagyát tartotta, és a Kurázsi mama tábori lelkészét.
Az őrnagy megformálója, Orbán Tibor kiérlelt, félelmetességében is mulatságos, mulatságosságában is félelmetes figurát állított elénk.
Bizonyítási vágyáról beszél a Pécsi Nemzeti Színházba szerződése előtt egy interjúban: „Ahogy mondani szokták: kiéhezett vagyok. Szeretnék dolgozni minél többet, és szeretnék bizonyítani, hogy nem érdemtelenül jutottam két diplomám birtokába. Őszintén remélem, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban erre meglesz minden lehetőségem.
Egy darab rendezése azzal kezdődik, hogy megmozdul az agysejt, majd az láncreakcióként elindítja a többit, aztán megmozdul az ember..
- mondta 1973-ban, amikor rendezéséről, A pék feleségéről kérdezték.
Nagyon agilis rendező volt és mindenáron főrendező szeretett volna lenni.
A baj ezzel csak az volt, hogy meg is mondta az igazgatóknak, aminek ők nem túlzottan örültek" - tette hozzá Kőváry, akinek első alternatív produkciójában az Antigónéban Kreónként szerepelt.
Egy 1979-es cikk szerint: „Én a színház színházában hiszek" - mondta, amikor nem akart sem rendezői, sem színészközpontú színház mellett érvelni. "Amikor színészként játszom, számomra a rendező a legfontosabb. Kell a rendezőnek egy jó opponens, és ez csak a színész lehet. Nem szeretek íróasztalnál rendezni, vagyis előre mindent meghatározni precízen,
sokkal inkább a színpadon rendezek, hagyom magamra hatni a színészekből a játék közben fakadó hatásokat.
Veszprémben már bemutatkozott az Egy férfi ábrándjaival.
1976-ban azt mondta: "Az utolsó 5 évben alig voltam színpadon, szinte csak rendeztem. Black Comedy, Svejk, Bánk bán.
Azért, mert a színházakban, ahová kerültem, nagyobb szükség volt akkoriban rendezőre.
Rendezőként a színészi játékot, a színészi alkotást tartottam mindig a legfontosabbnak, ha pedig játszottam, mindig a rendezői szándék volt számomra az elsőrendű. A színházcsináláson kívül egyéb műfajjal is próbálkoztam. Két évig az MTV szegedi stúdiójában dolgoztam, de a színház visszahúzott.
Máshol úgy fogalmaz:
"Színészként a gyakorlatot és az ízlést, rendezőként az alaposságot, az elemzések mélységét tanulhattam meg tanáraimtól."
A Tündérlaki lányok rendezésén találkozik feleségével, a nála jóval fiatalabb Bartal Zsuzsa színésznővel, akit 1981-ben vett el feleségül. Akkortájt kapott Orbán Tibor egy amerikai ösztöndíjat. Amerikába Lee Strasberghez, a talán legnagyobb amerikai színészpedagógushoz került - aki röviddel kiutazása után meghalt. Ott állt egy három hónapos repülőjeggyel, de amikor visszajött, akkor egy megtört ember érkezett vissza.
Negyvenévesen öngyilkos lett: regényes történetbe illő módon. Névházasságot kötött egy erdélyi lánnyal, azért, hogy át tudjon jönni ide Magyarországra és beleszeretett a névházassági feleségébe. A nő azonban nem szerette viszont, vagy nem olyan rajongással, ahogy a nők őt szerették. Ez volt a döntő mozzanat, hogy elhatározta, hogy öngyilkos lett. Három oldalról lebiztosította magát: kinyitotta a gázt, felvágta az ereit és megmérgezte magát - döbbenetes, horrorba illő módon vetett véget az életének.
(Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116 123 ingyenes lelkielsősegély-számot, vagy keresse fel a suicidprevencio.hu weboldalt!)
