Meg tudják őrizni a magyarok mindazt, amit az elmúlt években elértek, ezt kívánom

Vágólapra másolva!

Életműkoncertet ad Deák Bill Gyula a 75. születésnapja alkalmából november 18-án a Papp László Sportarénában. A „fekete hangú magyar blueskirály" az 1960-as években kezdte zenei pályafutását. Többszörös arany-, platina- és gyémántlemezes énekesként ismerik és elismerik itthon és világszerte egyaránt. Az idén márciusban megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikereszt kitüntetést, amit nemcsak megbecsült zenei munkásságáért, hanem az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló példamutatásáért kapott. Az Origónak a legendás énekes azt mondta: a kitüntetései és díjai mellett az a legnagyobb elismerés számára, hogy elmennek az emberek a koncertjeire.

Vági Barbara

Vágólapra másolva!

zene Deák Bill Gyula Deák Bill Blues Band blues band koncert

Életműkoncertet ad a 75. születésnapja alkalmából. Rengeteg koncerttel a háta mögött hogyan készül erre a különleges fellépésre?

Nagy izgalommal várom a koncertet és nagyon hálás vagyok a közönségnek, hogy ennyi évtizeden át mellettem áll. Hatalmas boldogság és elégedettség számomra, hogy egész életemben azzal foglalkozhatok, amit a világon a legjobban szeretek, ez pedig nem más, mint a zene, a színpad és a közönség.

Igyekszem minél jobban viszonozni ezt a szeretet és tiszteletet, amit kapok.

Nagyon készülök a koncertre, és remélem, jól sikerül a buli, hiszen a blues egy életforma, egy életérzés, ami magával ragad, és nem ereszt.

Deák Bill Gyula Forrás: BogArts Photo/Bogár Mariann

Bill kapitány vagy Bill, a király - generációk nevezik így. Szinte minden korosztálynak vannak kedvenc Deák Bill Gyula-dalai. A koncertre mi alapján állította össze a repertoárt? Mindenki hallja majd a kedvencét?

A koncert lényegében a munkásságomat mutatja be - a Hobo Blues Bandtól a legutóbbi szólólemezemig. A gerincét a legismertebb dalaim adják majd. Biztos, hogy elhangzik a Rossz vér, a Kőbánya blues, a Hatvan csapás és a Felszarvazottak balladája, de az István a király című rockoperából is éneklek majd. Lehet, hogy néhány dal kimarad, amit szeretnék elénekelni vagy a közönség szeretné hallani, de minden nem fér bele két órába. A koncert próbái már elkezdődtek, és úgy érzem, nagyon jó lesz.

Izgul a koncertek előtt?

Az emberben van egy kis drukk, persze, anélkül nem is menne. Azt hiszem, úgy jó egy koncert, ha az emberben van egy egészen kicsi izgalom. Ha nem lenne, a buli sem sikerülne olyan jól.

Az elmúlt évtizedekben játszott legendás zenekarokban, hihetetlenül sikeres szólóban is, valamint filmekben is szerepelt... Volt, hogy leült, és átgondolta az életét, az egész pályáját?

Nagyon sokszor megtettem. Most, a 75. születésnapom közeledtével nem gondoltam végig, mert időm sincs rá - készülünk a koncertre. De amikor az életemre gondolok, egyet biztosan tudok:

tartalmas, fordulatos évtizedek állnak mögöttem, és mindent a jó Istennek, a családomnak, a kitartásomnak, a szeretetnek és a zenének köszönhetek.

Kezdtem a kőbányai Sztár együttesben, később a Napsugárban és a Wanderersben, majd a Loydban énekeltem. Aztán jött a Hobo Blues Band. Ezután szólópályára léptem. Játszottam Tordát, a Táltost az István a királyban. Ekkor már nemcsak a blues zenét kedvelők, hanem az egész ország megismert. Dolgoztam az Itt élned, halnod kell, a János, a vitéz és a Jézus Krisztus szupersztár című musicalekben is. Itthon és külföldön is rengeteg koncertet adtam. Aztán valóban, filmben is szerepeltem. Szomjas György Kopaszkutya című filmjében, és készült az egyik születésnapi jubileumi koncertemről koncertfilm is. És még mennyi mindent kihagytam. A magánéletemben is rengeteg megpróbáltatáson mentem keresztül. Sok nehéz helyzet volt, amivel meg kellett küzdenem. Tizenegy évesen tehetséges futballista voltam, de elveszítettem az egyik lábamat egy orvosi műhiba következtében. Aztán sok más nehézség is adódott az életemben. Legutóbb a feleségem betegsége rázott meg. Nem szeretnék erről sokat beszélni, a lényeg az, hogy megküzdött egy kemény betegséggel. A jó Isten, a szeretet és a család azonban erőt adott mindannyiunknak minden kemény helyzetben.

Ön szerint miért robbant be a blues a 70-es években Magyarországon ilyen erővel?

Új zene volt ez Magyarországon. A Hobo Blues Banddel mi hoztuk be ezt a műfajt a köztudatba, amelyet valóban nagyon hamar megszerettek. Igény is volt rá, és a zenénk, valamint a szövegeink is nagyon jók voltak – amelyeket a közönség megértett. Volt olyan, hogy a lemezünk még nem jelent meg, de a slágerlistán már öt nótánk is szerepelt.

Visszatérve az István, a királyra: nemcsak itthon, hanem Sevillában is eljátszották. Hogyan emlékszik vissza arra a fellépésre?

Nagy dolog volt, amikor 1992-ben a világkiállításon Sevilla főterén felléphettünk az István a királlyal. Már a próba után nagyon tiszteltek a spanyolok. Az utcán odajöttek hozzám, megveregették a vállamat, és ezt mondogatták:

maestro, maestro.

De eleve ott lenni csodálatos volt. Találkoztam Makovecz Imrével is - ami hatalmas élmény volt.

A hangja ugyanúgy szól, mint ötven évvel ezelőtt. Mi a titka? Hogyan tartja karban a hangját?

Ha sokat játszik az ember, akkor máris karban van tartva a hang. Én pedig sokat játszottam egész életemben.

A másik titok pedig az, hogy szeretni kell a bluest.

Az egészségemre is odafigyelek. Néhány éve ugyanis volt egy infarktusom. Nagyon vigyázni kell magamra. Már nem dohányzom, figyelek arra, hogy mit eszem és rendszeresen tornázom.

A közönség évtizedek óta szereti, követi mindenhová - hatalmas rajongótábora van. A szeretet ömlik ön felé. A színpadról hogyan éli meg ezt a hatalmas szeretet-áradatot?

Csodálatos látni, ahogy örülnek az emberek, tapsolnak, kiabálnak, hogy Bill, a király, vagy Bill kapitány. Nagyon jó érzés. Közben pedig én is sugárzom feléjük a szeretetet, mindent beleadok, ömlik rólam a víz a koncerten.

A közönség szeretete ad erőt ahhoz, hogy újra és újra színpadra álljak.

A színpadon pedig azt érzem, hogy a szeretet árad oda-vissza. Mindenkit várok most is, a november 18-i koncertre, aki szereti a zenémet. Caramel lesz az egyik sztárvendég, de lesz néhány meglepetés-zenész is. Remélem, mindenki jól érzi majd magát. A lényeg, hogy közel kerüljünk egymáshoz, muzsikáljunk egy jót, töltsük fel magunkat.

2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, majd 2022-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét. Mit jelentenek önnek ezek a díjak?

Nagyon nagy megtiszteltetés ez számomra.

Azt jelenti, hogy odafigyelnek rám és nem volt hiábavaló a munkám.

A kitüntetések, díjak mellett azonban a legnagyobb boldogság számomra az, hogy az emberek eljönnek a koncertjeimre.

Születésnapjára mi lenne a legnagyobb kívánsága?

Ha a zenélésre gondol, akkor az, hogy jól sikerüljön a koncert. Ha az életre, akkor pedig semmi egyebet nem kívánnék, csak egészséget a családomnak és minden magyar embernek, valamint békésebb körülményeket, hogy meg tudjuk őrizni mindazt, amit mi, magyarok elértünk az elmúlt években - ami véleményem szerint nagyon nagy dolog.