Rekordáron keltek el híres magyar festmények egy árverésen

Budapest, 2023. december 17. Rippl-Rónai József Kalitkás nő I. című, 220 millió forintért elárverezett festménye a Kieselbach Galéria és Aukciósház téli aukcióján a Marriott Hotelben 2023. december 17-én MTI/Hegedüs Róbert

Négy tétel is átlépte a 100 millió forintos lélektani határt a Kieselbach Galéria vasárnap rendezett téli árverésén, Budapesten: Rippl-Rónai, Czóbel, Gulácsy és Vaszary kompozíciója, köztük a hazai műtárgypiaci szezon három legdrágább alkotása talált gazdára - tájékoztatta a galéria az MTI-t.

A közlemény szerint

Rippl-Rónai híres Kalitkás nőjének első változata 220 millió forintos leütési árral az év legmagasabb árán kelt el.

Rippl-Rónai József Kalitkás nő I. című, 220 millió forintért elárverezett festménye a Kieselbach Galéria és Aukciósház téli aukcióján Forrás: MTI/Hegedüs Róbert

Az 1892-es festmény igazi nemzeti ikon, a magyar modern képzőművészet kulcsműve, amelynek szecessziós másodpéldányát a Magyar Nemzeti Galériában őrzik. Ez az európai rangú mű indította el a hazai modern festészet történetét.

Czóbel Béla új művészettörténeti korszakot nyitó legjelentősebb fauve képe, az 1906-os Parkrészlet (Nagybánya) hosszas licit után

170 milliós forintos leütési árat ért el az árverésen, csaknem megduplázva az eddigi életműrekordot.

Czóbel Béla Parkrészlet című, 170 millió forintért elárverezett festménye a Kieselbach Galéria és Aukciósház téli aukcióján Forrás: MTI/Hegedüs Róbert

Az új vevőre talált festmény a fauve Czóbel-képek egy-két darabos, szűk csoportjába tartozott, amelyek kirobbantották a modern forradalmat Nagybányán, örökre megváltoztatva a magyar művészet történetét.

Gulácsy Lajos 1904-es Nő rózsával című festménye messze túlszárnyalta korábbi - 85 milliós kikiáltási árról induló - életmű-rekordját: a mű 160 millió forintos leütési áron kelt el. A Firenzében készült kalapos női arc a preraffaeliták szépségeszményét tükrözi. Az érintetlen felületű portré méltán vált az életmű egyik legismertebb, legtöbbet reprodukált ikonjává - írtál a közleményben.

Vaszary János Virágok szerencsehozó szoborral című, 1926-os csendélete 140 millió forintos leütési áron talált gazdára.

Vaszary János Virágok szerencsehozó szoborral című, 140 millió forintért elárverezett festménye a Kieselbach Galéria és Aukciósház téli aukcióján Forrás: MTI/Hegedüs Róbert

A festményen a virágok színgazdagsága, a leveleket és szirmokat megjelenítő ecsetvonások szétfutó erővonalai mellett a buddhista szerencseistenséget ábrázoló porcelán, a keleti bölcsesség, a belső harmóniát kereső transzcendens világfelfogás jelképeként is értelmezhető - olvasható a közleményben.

Mint írták, számtalan más életműrekord is született az árverésen: Kontuly Béla római iskolás ihletettségű műve, Az új otthon megünneplése (Bokrétaünnepély) 85 milliós leütési áron talált új gazdára, a Gundel család sarja, Göröncsér Gundel János főműve (Mese) 50 milliós, míg Konstantin Frida alkotása (Önarckép macskával) 19 milliós árat ért el.

A háború utáni és kortárs művészethez tartozó Lossonczy Tamás kompozíciója (A modern ember) 32 millió forintért, Ország Lili festménye (Zsidó temető) 34 millió forintért kelt el az árverésen.

Veszely Ferenc pop art montázsa (Századunk, képregény) 13 millió forintot ért el, míg Fajó János absztrakt kompozíciója (Nyilak I.) 26 millió forintért talált gazdára - összegeznek a közleményben.

A dokumentumban a galéria tulajdonosát, Kieselbach Tamást idézik, aki kiemelte: "A mai műtárgypiac erejét mutatja, hogy ha jelentős művek megmozdulnak meg jelentős gyűjteményekből, azok méltó árakat érnek el".