"Nemcsak szakmai képzés folyik egyetemünkön, hanem művészeti is. Az oktatás során kiemelt hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjaink megtanulják önmagukat megfigyelni, ezáltal mind jobban megismerni személyiségüket és a körülöttük lévő világot." - hangsúlyozta Rátóti Zoltán, az SZFE rektora az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás rektori köszöntőjében. Azt is kiemelte, hogy mára megújult épületek és komoly szakmai hátterű tanári kar várja a felvételit sikeresen teljesítő hallgatókat.
"A Színház- és Filmművészeti Egyetem egy jó hangulatú és összetartó közösséggé, egy nyitott, befogadó felsőoktatási intézménnyé vált."
- mondta a rektor. Azt is hozzátette: a művészi pálya örömteli kihívás, és reméli, hogy a mesterség elsajátításával, a tehetségek kibontakoztatásával mielőbb megérzik a hallgatók ezt az örömöt.
Vecsernyés János, a Mozgóképművészeti Intézet vezetője az Origónak úgy fogalmazott: minden mesterképzés komoly infrastruktúrát igényel, és az egyetem most abban a helyzetben van, hogy ez az infrastruktúra rendelkezésre is áll – soha nem voltak ilyen komoly felszerelései, műtermei, kamerái, lámpái, számítástechnikai eszközei az SZFE-nek, mint most.
„A mesterképzésre már a szakma iránt elkötelezett jelentkezőket várunk, akik hosszú távra terveznek, és úgy gondolják, hogy valóban operatőrök, rendezők vagy látványtervezők szeretnének lenni. A mesterképzés arra ad lehetőséget, hogy a filmkészítés elméletében jobban elmélyedjenek a hallgatók, ami persze a gyakorlatban hasznosítható tudás lesz."
- hangsúlyozta Vecsernyés János.
„Szakmai koncepciók mentén zajlik az oktatás. Tisztán lehet látni, hogy szakonként milyen irányba tart a képzés. Az eredményes képzés alapja pedig az, ha a hallgató tudja, hogy mit és miért tanul, merre viszi az útja." - emelte ki az intézet vezetője, aki hozzátette: az egyetemen magas színvonalú oktatás zajlik, egyebek mellett emiatt is összetartó, jó közösség alakult ki az intézményben.
Fontosnak nevezte a gyakorlati képzést is.
„Az SZFE-s hallgatóknak a kedvező infrastruktúra és a jelentős támogatások miatt több lehetőségük van a gyakorlatban is filmezni. A rendezők, operatőrök, látványtervezők munkája összefonódik, együtt készítik el a filmjeiket, majd a vágóhallgatókkal vágják meg az alkotásokat - ez összekovácsolja a tanulókat. A szakmai tudáson túl az egyetem egyik alapvető hozadéka, hogy itt megtalálják egymást a kortársak, alkotótársak."
- mondta Vecsernyés János.
"Amikor a felvételinél találkozom a jelentkezőkkel, úgy viszonyulok hozzájuk, mint amikor a filmjeimhez színészt vagy stábtagot választok. Keresem a tanítványaimban, hogy mi az indíttatásuk, mi hozta őket az egyetemre, pontosabban mi hozta őket hozzám." - hangsúlyozta korábban az Oscar-díjra jelölt Koltai Lajos, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas operatőr, a végzős és a leendő filmrendező mesterszak osztályvezetője.
A filmrendező művész mesterképzés szakra olyan diplomások jelentkezését várják, akik már részesültek korábban filmes képzésben, és mélyíteni szeretnék tudásukat. A mesterképzés elvégzése után a hallgatók önálló alkotókká válhatnak, képesek lesznek magas színvonalú művészi alkotásokat létrehozni.
Koltai Lajos a jelentkezők képességein túl a személyiségükre is kíváncsi.
A világhírű filmrendező, operatőr eddigi pályája filmekben és élményekben is egyaránt gazdag volt, melyhez nem kevés nemzetközi tapasztalat társult.
Koltai Lajos egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, igyekszik átadni a hallgatók számára az életútja során megszerzett impulzusokat és ismereteket. Egy személyes történetet is elmesélt mesteréről, Illés Györgyről.
"Ő volt az egyetlen, aki itthon alkalmazta az amerikai módszert, vagyis azt, hogy a vezetőoperatőr helyett a kamera-operatőr kezeli a felvevőgépet. Ő rendre kiemelt magának valakit, és beültette a kamera mögé. Egy nap engem választott, és nem is engedett felállni. Pedagógiája tehát abban állt, hogy hagyta az embert kibontakozni. Az volt az elve, hogy a tanítványai gondolkodjanak, merjenek kísérletezni, és még véletlenül se kövessék őt."
Úgy fogalmazott: Illés György az alapokat megmutatta, de arra vigyázott, hogy ne sértse az egyéniséget, és ha látta, hogy valaki rátért egy ösvényre, ami járható, akkor óvatosan terelte tovább. Koltai Lajos tanárként ezt a módszert tartja üdvösnek:
a tehetséges hallgató terelgetését, hogy a hallgató ne térjen le a saját helyes útjáról.
Azt is hangsúlyozta: egyetlen dolog van, amihez ragaszkodik, a szeretethez, mert végül is ez az, ami mindenkit összeköt.
"A szeretet része tud lenni a komoly teljesítménynek. Más tanároktól is kapok olyan visszajelzéseket, hogy szeretetteli osztályt sikerült kialakítanunk." - mondta.
"A jó operatőrök olyan elkötelezett emberek, akik kamerával kelnek, s fekszenek. Ez a fajta elkötelezettség már a felvételin világosan látszik." - mondta Vecsernyés János, Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese, a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet intézetvezetője egy korábbi interjújában.
A filmoperatőr művész képzés célja, hogy a hallgatók képesek legyenek az őket körülvevő világot vizuálisan értelmezni és a képek nyelvén közvetítsenek történeteket, gondolatokat.
Vecsernyés János az Origónak hangsúlyozta:
azokat a jelentkezőket várják, akik valóban operatőrök szeretnének lenni.
„Ha valaki építésznek tanul, nem biztos, hogy építészként megy nyugdíjba. Ma már egyáltalán nem különleges – és nem is baj –, ha valaki negyven évesen pályát vált. Sokszor a felvételizőknél is lehet érezni, hogy elmegy tanulni valamelyik egyetemre, de nem azért, mert mindenképpen azon a pályán szeretne dolgozni, csupán azért, hogy legyen egy diplomája, aztán majd később kiderül, hogy merre vezet tovább az útja. A filmes képzésekben – a rendezőknél, operatőröknél és a látványtervezőknél – más a helyzet. Akit ezekre a mesterszakokra felveszünk, valóban azt gondolja, hogy ez lesz a választott szakmája." - mondta az Origónak Vecsernyés János.
Az operatőr mesterképzés felvételije többfordulós. Elsőként a jelentkezőknek egy portfóliót, egy úgynevezett showreel-t kell vinniük.
„Aki a mesterképzésre jelentkezik, tudnia kell, hogy milyen showreel-t állítson össze, hogy ne riassza el a döntnököket. Nem szabjuk meg, hogy milyen hosszú legyen a bemutatkozó filmje, ugyanis arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a jelentkező figyelembe veszi-e a néző igényeit. A második fordulón beszélgetünk a felvételizőkkel, kíváncsiak vagyunk arra, hogy miért szeretne operatőr művész lenni, milyen gondolatai vannak a világról. Előfordulhat ugyanis, hogy nem feltétlenül a világ legjobb bemutatkozó filmjét hozta el nekünk, és éppen azért jelentkezik hozzánk, mert tudja, hogy vannak szakmai hiányosságai, ezen pedig javítani szeretne. A harmadik fordulón kapnak egy feladatot, egy témát, amiről egy vizsgafilmet, egy etűdöt kell forgatniuk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha mi, mint megrendelők elmondjuk, hogy mi köré kell felfűzni az etűdöt, vajon el tudja-e készíteni a hallgató. Értjük-e egymást? Tudunk-e kommunikálni? Ez ugyanis az alapja a szakmának. Ezen kívül természetesen a vizsgafilmet is értékeljük. Fontos, hogy ne hibázzunk a jelöltek kiválasztásában, mert ez a szak az ország legdrágább képzése. Meglepő, de drágább, mint az orvosi egyetem. Arra törekszünk, hogy akik bejutnak, azokból kiváló szakembereket, művészeket faragjunk." - mondta.
Az önbizalom és a hit elengedhetetlen
– hangsúlyozta egy korábbi beszélgetésben Vecsernyés János.
"Ezeket kicsit nehezebb felmérni. Ismertem olyan remek adottságokkal megáldott hallgatókat, akiknél minden stimmelt, tehetségesek, okosak, jó ízléssel megáldottak voltak, de sem önbizalmuk, sem hitük nem volt. A kamerát és a lámpákat a forgatáson számos variációban lehet jól letenni. Ha valaki nem hisz abban, hogy amit csinálni akar, az jó, abból nem lesz filmes."
Vecsernyés János hangsúlyozta, hogy nem lehet gyenge láncszem az eszközök között – ez elengedhetetlen a jó operatőr képzéshez. Teljesen felújították a műtermeket, továbbá egy új műterem is készül, amely hat méter belmagasságú, 250 négyzetméter területű lesz. Olyan LED-fal áll majd a hallgatók rendelkezésére, amivel 3D-s hátteret lehet generálni.
"Az SZFE-n filmes látványtervezést tanítunk mesterszakon, négy féléven keresztül. A különbség a színházi és a filmes látványtervezés között talán leginkább abban mérhető, hogy a filmes látványtervezés sokkal nagyobb precizitást, finomabb, érzékenyebb megoldásokat igényel, mint egy színházi. A filmben semmilyen körülmények között nem lehet tévedni például a történelmi korokban, sokkal intenzívebb együttműködést igényel az alkotókkal, különösképpen az operatőrrel. Az együtt alkotás az egyik legszebb feladata ennek a műfajnak." - mondta Berzsenyi Krisztina látványtervező, a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet oktatója a mesterképzést bemutató interjújában.
A látványtervező művész szakra jelentkezők a képzés elvégzése után a magyar és az egyetemes vizuális mozgófilmes kultúra különböző ágaiban dolgozhatnak majd. Színházakban és filmforgatásokon kezdeményező, vezető tervezői szerepet tölthetnek be. A képzés során a hallgatók többek közt a játékfilmes látványtervezés elméletét és gyakorlatát, valamint a filmdramaturgia és forgatókönyv ismereteit sajátítják el.
A képzés során az éppen készülő magyar filmek forgatásaira viszik a hallgatókat, de vendégtanárokat is hívnak a hazai és a nemzetközi filmes világból.
"A legutóbbi ilyen látogatás a Semmelweis-film forgatásán volt, amit Koltai Lajos rendez. A hallgatók találkozhattak a díszlettervezővel, emellett megkaptuk a díszletterveket is. Ezeket aztán mi magunk között megbeszéljük, feldolgozzuk, és a témát mindenféle szemszögből körbejárjuk. Vannak filmes látványtervező képzések máshol is, de igazán komplex képzést az országban csak az SZFE ad. Itt a vizsgafilmeket a látványtervező hallgatók együtt készítik a rendező, az operatőr és a gyártásszervező hallgatókkal." - hangsúlyozta Berzsenyi Krisztina.
Egy korábbi beszélgetés során Szendrényi Éva, Ferenczy Noémi-díjas látványtervező, a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeit Intézet tanára úgy fogalmazott, hogy
elsősorban azoknak a fiataloknak ajánlja a mesterképzést, akik látványtervező, építész, képzőművészeti vagy iparművészeti alapképzéssel rendelkeznek, és filmes vagy színházi látványtervezők szeretnének lenni - akár díszlettervezők, akár jelmeztervezők.
"Ez egy alkotói csapatmunka, ahol a kreatív művészek egy cél érdekében összefognak. Ami igazán különleges előny itt a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, hogy filmrendezők, filmírók, operatőrök, gyártásvezetők, hangmesterek, vágók járnak a párhuzamos osztályokba és van lehetőség a közös munkára. Együtt készítenek filmet a hallgatók, amely folyamat majd folytatóik a diplomaszerzés után is." - hangsúlyozta Szendrényi Éva.
A hallgatók a látványtervezés elméletén és gyakorlatán kívül forgatókönyv-elemzést, viselet- és enteriőrtörténetet, 3D vizuális tervezést, tértervezést, építészet-, film- és művészettörténetet, operatőri alapismereteket tanulnak, de filmes gyakornokként is dolgozhatnak a jelenleg készülő magyar filmekben.
A jelentkezőknél azt nézik, hogy mennyire kreatívak, és rendelkeznek-e azokkal az alapokkal, amelyekre építkezni lehet. Fontos a térlátás és a fantázia – és persze a szorgalom, valamint a kitartás.
"Érzékenyen, nyitott szemmel kell járni a világban, és felfedezni azokat a valamilyen szempontból különleges személyeket, helyzeteket, történeteket, jelenségeket, amiket érdemes megmutatni, mert ezáltal tudunk valamit adni társadalmunknak." – hangsúlyozta Barlay Tamás, Kazinczy-díjas és a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett dokumentumfilm-rendező, a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet oktatója a mesterképzést bemutató interjújában.
A dokumentumfilm-rendező művész mesterszakra való jelentkezés alapfeltétele csupán egy diploma – nincs korhatár a felvételi vizsgán. A legfontosabb a szociális érzékenység, a valóság iránti nyitottság, a fejlett vizuális látásmód, és az emberi sorsok iránti érdeklődés.
A felvételizőknek egyebek mellett egy tesztet is ki kell tölteniük, amely a jelentkezők tájékozottságát, érettségét méri. Előny lehet, ha a felvételiző már készített korábban dokumentumfilmet. A felvételi egyébként itt is három fordulós.
A jelentkezők az első fordulóban tesztet töltenek ki – ebben általános műveltségi kérdések, illetve a filmes kérdések szerepelnek. A felvételizőknek a teszt végén néhány kreatív feladatot is meg kell oldaniuk, például filmtervet kell írniuk egy megadott témáról.
"Legutóbb két fekete-fehér fényképet raktunk egymás mellé. Az egyik fotó 1956-ban készült, rajta tank és forradalmárok. A másik fotó nagyon hasonló volt hozzá, de az 2006-ban készült. A felvételizőknek fel kellett ismerniük, hogy mi a különbség a két fotó között, s írni róla egy rövidfilm-tervet."
- mondta Barlay Tamás.
A felvételiztetők a második fordulóban beszélgetnek a jelentkezőkkel, mely során arra kíváncsiak, hogy miért szeretnének dokumentumfilm-rendezők lenni, és készítettek-e már valamilyen témában dokumentumfilmet. A harmadik fordulóban pedig rövidfilmet kell készíteniük egy megadott témáról. Az elkészült alkotást egy szakmai grémium előtt kell megvédenie a felvételizőknek.
"A most végzős MA osztálynak azt a feladatot adtuk, hogy készítsenek rövidfilmet lakóhelyük épített örökségének valamely kevésbé ismert, esetleg veszélyeztetett értékéről. Arra törekedtünk, hogy egyszerű, konkrét téma legyen, amiért nem kell messzire utazni vagy különleges engedélyeket beszerezni, hanem gyakorlatilag az utcán hever, csak észre kell venni. Ehhez pedig az kell, hogy az ember nyitott szemmel járjon a világban. Az elkészült felvételi filmeknél elsősorban az ötletet, a témaválasztást és a megközelítés módját értékeltük, a jól felépített dramaturgiát, világos szerkezetet. Nem a képminőséget vagy a profi hangot pontoztuk, hiszen egy jelentkező mellett nem elvárás, hogy teljes stáb dolgozzon, hanem a kreativitást." - emelte ki Barlay Tamás.
Az SZFE a négy félév során abban segíti a hallgatókat, hogy megtalálják saját művészi hangjukat.
"Ezt a munkát azonban mindenkinek magának kell elvégeznie: felfedeznie önmagában az alkotó embert. Mi tanárok – elsősorban Moys Zoltán társosztályvezető kollégámmal és mindazokkal, akik nálunk tanítanak – csupán asszisztálunk ehhez a folyamathoz, amikor a fiatalok elsősorban saját magukon dolgoznak. Egyfajta önnevelés az, amikor az ember a személyiségét, világképét, mondanivalóját úgy tudja fejleszteni, hogy érett művészemberré váljon." - hangsúlyozta Barlay Tamás.
További információkért keresd fel az SZFE felvételi aloldalát: https://szfe.hu/felveteli/