A Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila és munkatársai kettős célt tartottak szem előtt, amikor 2014-ben elindították a MITEM-et:
Magyarország is kerüljön fel a nemzetközi fesztiválok térképére, és a világszínház meghatározó alkotói jöjjenek Budapestre.
A tervek valóra váltak, ugyanis a MITEM-re már alapítása évében 12 országból érkeztek társulatok. Az elmúlt 10 esztendőben pedig több mint félszáz országból mintegy 300 előadás érkezett a MITEM-re, a budapesti Nemzeti Színházba.
Az elmúlt tíz évben a világszínház jelentős alkotóit, társulatait látta vendégül a MITEM.
Többek között olyan rendezők előadásai voltak láthatók, mint Eugenio Barba, Alvis Hermanis, Heiner Goebbels, Eimuntas Nekrošius, Valerij Fokin, Rimas Tuminas, Andrej Mogucsij, Silviu Purcărete, Luk Perceval, Thomas Ostermeier, Michael Thalheimer, Robert Wilson, Theodórosz Terzopulosz, Emma Dante, Tadashi Suzuki, Andrei Şerban, Romeo Castellucci, Valère Novarina, Tompa Gábor, Szlava Polunyin és Vidnyánszky Attila. Olyan meghatározó társulatok érkeztek Budapestre, mint a milánói Piccolo Teatro, a holstebrói Odin Teatret, a vilniusi Meno Fortas, Moszkvából a Vahtangov és a Művész Színház, a szentpétervári Alekszandrinszkij, a kijevi Ivan Franko Ukrán Nemzeti Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, német nyelvterületről a Berliner Ensemble, a hamburgi Thaliatheater és a bécsi Burgtheater, a villeurbanne-i Théâtre National Populaire, illetve olyan nemzetközi alkotóközösségek, mint a Peeping Tom, a londoni Complicité, a Cheek by Jowl és még sokan mások. Magyarul: a világ legjobb színházai és rendezői.
A MITEM vendégei voltak a nagy színházi nemzetek - mint az orosz, a német és a francia - mellett macedón, moldáv, román, szerb, horvát, bosnyák, szlovén, lett, litván, észt, kelet-szibériai szaha, tatár, koreai, vietnami, libanoni, algériai, iraki, török, grúz és japán társulatok is.
Volt MITEM skandináv, illetve arab színházi fókusszal. Tradicionális színházi műfajokat is láthatott a közönség, mint a kínai és a tibeti opera vagy az indiai nyolcórás kathakali előadás.
A tizedik, ünnepi MITEM-en rendhagyó programmal várja a közönséget a Nemzeti Színház. Kulcsár Edit dramaturg, a MITEM főszervezője azt mondta: az idei fesztivál négy szekcióból áll.
Az első szekcióban a rendezvény egyik kiemelt előadása lesz a párizsi Comédie Francaise Tartuffe, avagy a képmutató című vendégjátéka, amelyet október 8-án és 9-én láthat a közönség a nagyszínpadon.
Ezt követően a bicentenáriumát ünneplő Miskolci Nemzeti Színházban október 13-án és 14-én mutatják be a különleges előadást.
"A társulat - kutatók közreműködésével - az ős-Tartuffe-öt vették elő, amelyet Moliére eredetileg megírt három felvonásban
– mondta Kulcsár Edit.
Hozzátette: a francia társulat Moliére születésének 400 éves évfordulója alkalmából szervezett turné részeként látogat Magyarországra.
Modern tánc formájában jelenik meg a színpadon a Kassai Állami Színház különleges Hamlet-produkciója Ondrej Šoth rendezésében. A Hamletből kevés újító táncelőadás készült, a projekt már csak ezért is kiemelkedő fontosságú.
A belgrádi Jugoszláv Dráma Színház Szophoklész Oidipus című drámáját mutatja be a szlovén Vito Taufer rendezésében.
„A történelem sok mindenre megtaníthat bennünket – ha valaki tanulni szeretne. Az Oidipusz talán mindennek a metaforája. Egy olyan társadalmi rendszeré, mely a saját farkát kergetve, a demokrácia kiterjesztésének palástja alatt éppen azt semmisíti meg
– mondta Vito Taufer rendező.
A fesztivál második szekciójában a Synergy Fesztivál nemzetközi válogatása lesz látható.
A Synergy World Theatre Festival 2017-ben a szerbiai Újvidéken alakult Venczel Valentin kezdeményezésére, aki 2013–2023 között a délvidéki magyar nyelvű teátrum igazgatója volt.
Vidnyánszky Attila úgy fogalmazott: A Synergy Fesztivált (Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozója) többek között azért fogadta be a Nemzeti, mert annak küldetése szorosan kapcsolódik a Nemzeti Színház missziójához.
Venczel Valentin, a Synergy World Theater fesztivál alelnöke elmondta, hogy az idei eseményen látható produkciók az "idegenben létezés, elidegenedés" témakörét tárgyalják, valamint a "szűkebb és szélesebb közösség" drámáját és tragédiáját.
A szekció keretében az idén fennállásának 75. évét ünneplő bukaresti Állami Zsidó Színház jiddis nyelvű előadása nyitja a sort, majd egy lengyel nyelvű társulat érkezik a csehországi Cesky Tesínből egy felnőtt és egy gyermek produkcióval, őket követi egy roma előadás Kölnből, illetve helyet kapott a programban a „keleti blokk" partnereként két közép-ázsiai vonatkozású produkció: egy baskír előadás Oroszországból és egy orosz színház Georgiából.
A harmadik szekcióban a 30 éves beregszászi színház legendás előadásait láthatja majd a közönség.
Vidnyánszky Attila felhívta a figyelmet arra, hogy
a Beregszászon működő Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház első előadása 1993. október 23-án került színpadra, és az intézmény azóta próbálja túlélni az egyre nagyobb kríziseket.
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Drámai Színház igazgatója elmondta, a beregszászi színház programja október 18-án indul Szűcs Nelli Fedák Sári-előadásával. Október 19-én Szergej Medvegyev Fodrásznő, október 20-án Gogol Háztűznéző, 21-én pedig Örkény István Tóték című darabjával lép színpadra a társulat.
Programjukban szerepel még Csehovtól az Egyfelvonásos komédiák, valamint Petőfi A helység kalapácsa című hőskölteménye Vidnyánszky Attila rendezésében.
A negyedik, a Nemzeti Színház Showcase elnevezésű szekciójában a Nemzeti Színház saját produkcióiból kínál áttekintést.
Olyan előadásokat mutatnak be, amelyek külföldi partnerszínházak, nemzetközi fesztiválszervezők érdeklődését is felkelthetik.
A Nemzeti több előadása is komoly sikerrel szerepelt külföldön: a Woyzeck már négy fesztiváldíjat is kapott, legutóbb pedig Cipruson a Bakkhánsnők című előadást ünnepelték.
A szekció keretén belül látható lesz egyebek mellett Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című darabja Avtandil Varszimasvili georgiai művész rendezésében. Az egyik fő szerepet Katona Kinga, a Nemzeti Színház színművésze alakítja. A tájékoztatón azt mondta: „a külföldi rendezők úgy fogalmaztak, hogy a magyar színészek gondolkodó színészek." A színésznő arról is beszélt, hogy a közvetlen kommunikáció hiánya miatt nem könnyű feladat külföldi rendezővel együtt dolgozni, de a különféle látásmód hasznos tapasztalatot, frissességet nyújt a színészeknek.
Ebben a szekcióban bemutatják még az Agón című előadást Vidnyánszky Attila rendezésében, A Mester és Margaritát, amelyet Aleksandar Popovszki rendezett, Valerij Fokin Rex című előadását, és a Nemzeti Színház idei évadának első produkcióját, az óriási sikerrel bemutatott Bánk bánt, Vidnyánszky Attila rendezését.
Kulcsár Edit beszélt arról is, hogy az előző, a 9. MITEM előadásaira 25 ezer néző volt kíváncsi, az előadások 95 százalékos érdeklődés mellett zajlottak.
Szeptember 30-án kezdődik a 10. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó. Emlékszik az első MITEM-re, annak előkészületeire, izgalmára, szervezésére?
Természetesen emlékszem. Nagy vállalás volt, ugyanis Magyarországon azelőtt soha nem volt hasonló rendezvény.
Fájó volt látni, hogy Magyarország, ahol ilyen színes és gazdag a színházi élet, ennyire bezár és nem engedi be a világot.
Hiszem, és rendre mondom is, hogy saját magunk helyének, teljesítményének értékelése lehetetlen, ha nem nyitunk a világ felé, nem mutatjuk meg magunkat és nem vagyunk kíváncsiak a külföldi produkciókra. Csak úgy ismerhetjük meg saját helyünket a világban, ha nemzetközi kontextusban helyezzük el mindazt, amit csinálunk. A saját csodáinkhoz ragaszkodva, a saját értékeinket követve – és persze igyekezve azt tovább adni – nem szabad bezárkózni. Ami jó van a világban, ide kell hozni, Ettől leszünk erősebbek és gazdagabbak.
A színházi világelitet nézve ön szerint hol tart most a Nemzeti Színház?
Bármelyik nagy európai vagy világfesztiválon méltón tudja képviselni Magyarországot a Nemzeti Színház. Azt hiszem, hogy ezt így gondolják azok a nagy nevű külföldi rendezők is, akik minket látnak. Minden esetleges előítéletük ellenére eljönnek hozzánk és dolgoznak velünk – konstatálva esetleg azt, hogy mi egészen mást gondolunk a világról, mint ők.
Viszont nyitottak vagyunk, és bárki szabadon kifejezheti gondolatait – ellentétben az európai és a világ színházainak túlnyomó többségével, ahol kirekesztő módon csak bizonyos sémáknak és elvárásoknak megfelelve lehet megszólalni a kultúrában ugyanúgy, mint a politikában és a közéletben.
A Színházi Olimpia rendezési jogát is azért kaptuk meg, mert méltónak tartották erre a Nemzeti Színházat, amelyet a világ neves színházai közé sorolnak. A 10. MITEM-en a Nemzeti Színház korábbi, jelentős előadásaiból mutatunk be egy csokrot, mert – látva a világelitet – úgy gondolom, hogy büszkék lehetünk ezekre a produkciókra. A korábbi színházi találkozókon kevés saját előadást játszottunk, most kicsit jobban megmutatjuk magunkat. Vannak köztük olyan előadások, amelyeket külföldi rendezők vittek színpadra. A színészeknek hihetetlen fejlődési lehetőség, ha külföldi rendezővel dolgozhatnak. Vasárnap este a Bánk bán című előadás premierje volt, és ott megmutatkozott, hogy a Nemzeti Színház társulatának fiatal színészei milyen magas szinten játszanak. Meggyőződésem, hogy azért ilyen sokoldalúak, azért ilyen erősek, mert korábban Silviu Purcărete, David Doiasvili, Avtandil Varsimashvili, Aleksandar Popovski vagy Theodórosz Terzopoulosz adott nekik instrukciókat. Ennek óriási jelentősége van.
Most ott tartunk, hogy a világ legnagyobbjai jönnének a Nemzeti Színházba dolgozni
– de erről majd később szeretnék beszélni. Mindenki szívesen dolgozna velünk, és mi befogadjuk a világot. Jöjjenek, hassanak ránk és mi is megmutatjuk magunkat – mert van mit megmutatni.
A MITEM mit adott a magyar színházi életnek az elmúlt években?
Elhozzuk a világ legjelentősebb rendezőinek munkáit. Nem kell sehová utazni, a néző helyben megkapja ezeket a fantasztikus előadásokat – ráadásul mérsékelt jegyárakkal. A fiatalok jöhetnek, megnézhetik, mi történik a világban, merre mozdul a színházművészet. Elsősorban nekik szól a MITEM, a szakma új nemzedékeinek. Ezen túl persze megmutatjuk magunkat is a külföldi társulatoknak, rendezőknek. Láthatják, hogy milyen profi stáb dolgozik Magyarországon, milyen gazdag kultúrájú nemzet szervezi az eseményt, amire ők eljönnek, és milyen szívesen fogadják őket. A Színházi Olimpiára 58 országból érkeztek, 58 országba vitték el az olimpia által a magyar kultúra és a magyarok jó hírét.
Az elmúlt években soha nem látott sikereket ért el a Nemzeti Színház a fesztiválokkal, rendezvényekkel. A korona természetesen most a világszinten is elképesztően sikeres olimpia volt, amelyen néhány magyarországi színház nem kívánt részt venni. Nyilván ők is látják a páratlan nemzetközi sikert, olvassák a magyar és külföldi lapokban az elismerő cikkeket, a dicsérő interjúkat, kommentárokat. Egyikük sem gratulált – akár titokban – önnek?
Nem várok semmi ilyesmit.
Mindenki szabadon döntött, mert Magyarországon szabad világ van a kultúra tekintetében is. Mindig hangsúlyozom, hogy vigyázzunk arra, hogy ez így is maradjon. Nyugaton már nincs szabad világ. Fájó, hogy ilyet kell mondanom, de valóban nincs szabadság a kultúra terén sem Nyugaton.
Magyarország azon kevés helyek egyike a világban, ahol szabadon lehet mást gondolni, akár ellentéteset, és ettől még lehet létezni. Voltak színházak, amelyek nem vettek részt az olimpián. Ők döntöttek így. Ezen színházakból ugyanakkor érkeztek az olimpiára, hogy megnézzenek egy-egy előadást, és ennek örültem. Boldog vagyok, ha a szakmából minél többen látják ezeket a csodálatos produkciókat. Ennél mélyebben viszont nem szeretnék foglalkozni ezzel. Annyira más dimenzióban létezünk, hogy nincs értelme azon torzsalkodnom, hogy van 3-4 színház, amely nem vett részt a rendezvényen.
A 10. MITEM mottója is egy Madách-idézet: „Ne vedd el a művészetben hitem." Miért ezt választották?
Egyrészt azért, mert a 200 éve született Madách Imrétől származik, akinek Az ember tragédiája című emberiségkölteménye szerintem nem csupán a magyar, hanem a világirodalom egyik meghatározó műve, és mi minden gesztusunkkal erősíteni szeretnénk Madách jó hírét a világban. Másrészt pedig azért, mert hinni szeretnénk, hogy hatni tudunk a világra, az emberi lelkekre, és segíteni tudunk eligazodni ebben a világban a művészet eszközeivel, a színházzal.