Ismert emberek, akik március 15-én születtek

Biztosan mindenki olvasott már olyan felmérést, ami annak alapján határoz meg valakiről személyiségjegyeket, hogy hányadikán születt. Így aztán számos megállapítást lehet viszontlátni az interneten azokról, akik 15-én jöttek a világra. De mi van azokkal, akik éppen március 15-én, a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének ünnepén láttak napvilágot? Vajon ők az átlagosnál is jobban harcolnak a szabadságukért? Ha kíváncsi erre, összeállításunk választ ad erre a kérdésre.

A különféle elemzések a 15-én születettekről szólva erősen hangsúlyozzák e nap szülötteinek rendkívüli szabadságvágyát, de a szerelem megélése iránti erős vágyát is. Ezzel szinte le is írtuk ennek a napnak a vitathatatlanul legnagyobb magyar hősének, Petőfi Sándornak a személyiségképletét, amit az egyik leghíresebb versében – a Szabadság, szerelem címűben – is kifejtett saját korának, de az utókorának is. 

Legyünk stílszerűek – hallgassuk meg rögtön ezt a verset annak a Berettyán Nándornak az előadásában, aki az idei március idusának legfőbb kulturális attrakciójában, a Most vagy soha! című filmben alakítja Petőfi Sándort. 

Igen, ám: de hiába stimmel a naphoz tartozó érzelemvilág, Petőfi legfeljebb költőként érezhetett rá annak az elvarázsolt napnak a titkos üzenetére. Arról ugyanis szó sem lehet, hogy ezt az adott dátum szülötteként kapta volna örökül, tekintettel arra, hogy ő nem 15-én, hanem egy másik jeles napon: Újév napján, január elsején született.

Ezzel együtt nekünk magyaroknak teljességgel természetes, ha erre a napra – hála neki – eleve is, születési képletektől függetlenül is úgy tekintünk, mint a szabadság és a szerelem napjára. 

De hogyan vannak ezzel azok, akik egészen pontosan ezt a napot kaptak a jó sorsuktól ajándékba arra, hogy világra jöjjenek? Tényleg tombolnak a szabadságvágytól? És tényleg az egész életük a szerelem körül forog? Kezdjük a sort magyar kiválóságokkal.

A cikk további részében az Origo most következő gyűjtéséből 4 olyan magyar sztárt ismerhetnek meg a magyar kultúra kiválóságai közül, akik átlag feletti szabadságfokon éltek és/vagy élnek, s akiknek az életművét tényleg áthatja az élet szeretete.

Lesz szó egy festőről, akinek a műveit látva Párizsban maga Pablo Picasso ragadtatta magát egy erőteljes kifejezés használatára.

Lesz szó egy másik festőről, aki úgy lett a balatoni tájak szerelmese, hogy a badacsonyi kórházban beleszeretett egy nős asszony, egy katonatiszt felesége.

Lesz szó az erdélyi magyar színművészet egyik legendás nagyasszonyáról, aki férjével együtt úgy települt át Magyarországra, hogy aztán egész Erdély azt találgatta, nem az lesz-e a sorsa, hogy ezzel magát örökre elássa. 

Lesz szó egy magyar költőről és műfordítóról, aki itthon talán az egyik legismertebb magyar bolgarista, de Bulgáriában egész biztosan az egyik legismertebb magyar. Cikkünkből az is kiderül, mi köze van egy bolgár énekesnőhöz, Neneva Conevához és a Gyöngyhajú lányhoz. 

 

A barbár zseni

Az 1894. március 15-én született Aba-Novák Vilmos nem csupán kiváló festőművész volt, aki például 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját, hanem nem akármilyen eredetiséggel – vagyis a szabadságvágy maximális kiélését biztosító adottsággal – is bírt. Ezt a tulajdonságát ismerte el a párizsi világkiállítást meglátogató Pablo Picasso azzal a szépen elhíresült kérdésével, amellyel azt firtatta Aba-Novák képeit látva, hogy ki is lehet ez a „barbár zseni”. A festőkre a könnyed szerelem is bőséggel rátalálhat, ha már egyszer abban a szerencsében van részük, hogy a modelleiket megfestve előttük pózoló csodálatos nők varázsának adhatják át magukat. Aba-Novákra is így talált rá a szerelem, de ő nem engedte, hogy könnyen jöjjön, s könnyen menjen: hanem híres modelljét, Katót (Vulkovits Katalint) annak rendje és módja szerint feleségül is vette. 

 

Aranykapun át jutott Taorminába

A Balaton festőjeként ismert és elismert 1883. március 15-én Zalaújlakon született Egry József se ment a szomszédba egy kis önállóságért tüntető – vagyis magas szabadságfokkal rendelkező – életvezetésért. Az egyik róla szóló, a badacsonyi Egry József Emlékmúzeum festményeihez kedvet csináló cikkben például azt is megemlítik róla, hogy emberként és művészként is szigorúan a maga útját járta. 

Egyetlen iskolában se tetszett nekem, az igaz, hogy én sem ő nekik! 

– olvasható a cikk szerint Egry erről az időszakról szóló vallomása a Hét 1909. december 18-ai számában.

Az ő szerelmi életét is egy szépen tarkítja egy nagyon is színes társadalmi esemény, amely botrányos incidenssé is fajulhatott volna. Egry József éppen Badacsonyban gyógyult, amikor a helyi kórházban dolgozó önkéntesek egyike, Vizkelety Ferenc ezredes felesége, Pauer Júlia szemet vetett rá. 

Egygyermekes családanyaként is gyengéd érzésekkel viseltetett iránta, s ebben az sem akadályozta meg, hogy 42 éves korában lobban lángra egy nála kilenc évvel fiatalabb festőtehetség, az iskolázatlan vadzseniként is meghatározható Egry József iránt. 

A szerelemből házasság lett: a háborús sérülése folytán szükségessé váló gyógyulás folyamata hosszan elnyúlt az életében, s a művész olaszországi utak formájában is utat próbált találni magának a testi és lelki egészséghez. Taormina című 1930-as alkotása is az egyik ilyen útjának emléknyoma. Utolsó befejezett műve az 1944-es Aranykapu. 

 

Áttelepült a színész házaspár – egész Erdély értük izgult

A Csíkszeredán 1930. március 15-én született Tanai Bella az erdélyi magyarság számára nagyjából ugyanolyan kultikus státuszú színésznő volt, mint Magyarországon mondjuk Ruttkai Éva. 

Ünnepelt sztár volt, amikor férjével, Bács Ferenccel együtt 1977-ben áttelepült Magyarországra. Azt a semmi máshoz nem fogható sztárstátuszt itt már nem érte el, mint amit maga mögött hagyott, de itt is csodás dolgok vártak még rá.

Ebben a videóban például abba avat be minket Tanai Bella, hogy miképpen invitálta meg őt Huszárik Zoltán a máig legendás Szindbád című filmjének egyik kulcsszerepére. 

1979-ben szerződött a Vígszínházba, ahol a nagy magyar drámaklasszikusokban fellépve csillogtatta meg tudását: játszotta Évát Az ember tragédiájában és Mirigyet a Csongor és Tündében. A teremtés legelső nőjétől a rettenetes boszorkányig terjedő ívet nyilván csak azok tudják ilyen kifogástalanul bejárni, akik számára a szereplés szabadsága mindenestül megadatik. 

A Csupán magamtól búcsúzom című Ady-verset megszólaltató tévéfelvételét látva még ma is bárki el tudja képzelni róla, micsoda nagyasszonyi, főúri tartása lehetett Tanai Bellának a színpadon, s mennyi sóvárgó férfiszemet vonhatott magára ennek a tényleg arisztokratikus megjelenésnek köszönhetően. 

Költő, utcai improvizátor és kiváló bolgarista

A naputonline.hu főszerkesztőjeként ma is az irodalmi életünk illusztris képviselője az 1946. március 15-én Feffernitzben született Szondi György, aki Magyarországon költőként és műfordítóként vált megkerülhetetlen személyiséggé, de Bulgáriában például bohókás médiaszemélyiségként is nagyon ismert. Ha ott valakinek először kellene egy magyar embert megemlíteni, sokan az ő nevét mondanák. Ezt a nem akármilyen sztárstátuszt persze nem csupán műfordításainak, híres igazgatói tevékenységének, hanem egy ottani népszerű televíziós műsor, a Slavi’s Show és a Music Idol Bulgaria 2007-ben megejtett meghívásának köszönhette. 

Ott ugyanis a szófiai Magyar Kulturális Intézet volt vezetőjeként és kulturális diplomataként azt a feladatot kapta, hogy tanítsa be a Gyöngyhajú lány magyar kiejtését egy bolgár énekesnőnek, hogy az hitelesen szólaltathassa meg az Omega Bulgáriában is nagyon hasító slágerét. 

Íme, az Omega slágere a Music Idol Bulgaria produkciójában, egy olyan bolgár énekesnő, Nevena Coneva (Невена Цонева) előadásában, akinek a dal magyar szövegének magyar kiejtését Szondi György mint ismert szófiai egyetemi docens tanította be.

S ha már kulturális diplomácia: Szondi György természetesen számos kiváló magyar művész jó ismerőse is, akiket mind-mind intézetigazgatóként invitált meg magához, s ha már ott voltak a közvetlen közelében ezek a kiválóságok sokukat megörvendeztetett híres-hírhedt, burleszkbe illően vidám utcai improvizációival és kéretlenül is előadott hangos énekléseivel. Nos, ennél nagyobb szabadsággal és az élet ennél mámorosabb szerelmével kevesen szolgálhattak olykor utcai látnivalóként Szófia utcáin. Egy biztos, akik az ő vendégei lehettek Szófiában, biztosan részesek lehettek egy zseniális csínytevő humorbombáinak kioldásában.