Váradi Hédi, akit őszinteségre nevelt az édesanyja, ami a Kádár-diktatúrában a vesztét okozta

A színiakadémiára bekerülve a zárkózott leány megnyílt, ellágyult. Váradi Hédi a Madách Színházban kezdte a hivatását, jelentős szerepekben bizonyította alkotói, színészi nagyságát, ám még akkoriban is közvetlenségéről volt ismert, majd a Nemzeti Színházhoz átszerződve egyre zárkózottabb lett. A változást magánéleti és szakmai csalódások magyarázhatják. Egyebek között az is, hogy vezető színésznőként került évekre a pálya szélére – minden indok nélkül. Ötvenes évei végén végzett vele egy daganatos betegség, amelynek kialakulását alighanem lelki okok indukálták. Mely okok elsősorban a rendszerről adnak ki kórképet.

Botrányt keltő lángolás
Városszerte beszélnek az előadásról, ahogy arról a lángolásról is, amely a Rómeó és Júlia színrevitele idején lobban túl a színpadon.
Darvas Iván és Váradi Hédi valós szerelemét nemcsak azért emlegetik „botrányos" viszonyként, mert Darvas Ivánnak Tolnay Klári a társa az életben, hanem azért is, mert Váradi Hédi ugyancsak párkapcsolatban él.

Bessenyei Ferenc még főiskolai tanárként bolondult bele a nála tíz évvel ifjabb Váradi Hédibe, s vonzalma nem maradt viszonzatlan.

Ám a helyzet összeegyezhetetlen volt a színész főiskolai feladatával, ezért Bessenyei Ferenc felhagyott a tanítással. Valamint elhagyta első feleségét, Szederkényi Ada színésznőt. (A válással még kivárt.)
A Darvas Iván és Váradi Hédi közötti lángolás idővel elcsitult, majd elhamvadt. Darvast visszafogadta Tolnay Klári, aki 1956-után tisztességgel látogatta a börtönben – a színész a forradalom alatt kiszabadította egy fegyintézetből a kémkedéssel megvádolt fivérét, s ezért ő került utóbb rácsok mögé –, de kapcsolatuk a színművész szabadulása után véget ért.
 

Bessenyei Ferenc és Váradi Hédi ugyancsak visszataláltak egymáshoz, s a színésznő Madách Színháznál töltött évei alatt együtt is maradtak.

A színésznő a tizenkét évad alatt harmincöt színrevitelben szerepel.
Nem sokkal a Júlia főszerepe után Mikszáth Kálmán Körtvélyesi csíny című darabjában Katicát bízzák rá, a kritika kiemeli kontúros alakítását.
Részese lesz Alekszandr Knor A halott völgy című négyfelvonásos üzemi drámájának is, amelyben a Zenthe Ferenc által alakított Gazanfar, azerbajdzsáni olajmunkás kedvesét játssza – a kritika nem említi.
Hubay Miklós Egy magyar nyár című darabjában Amált, a fejkendős kuláklányt, a mű női főszerepét bízzák rá. Az Irodalmi Újság ítésze szerint:

Váradi Hédi, Amál alakítója rendkívül szép, élvezetes alakítást nyújt. Ki tudja bontani ezt a cinikus, korán romlott, elkényeztetett, gazdag lányt a látszatból, megmutatja, hogy mi van benne.

Váradi Hédi ugyancsak az 1953-as évadban kap szerepet Shakespeare Tévedések Vígjátéka című művében.

Júlia főszerepe után egy szobalányt osztanak rá, Luca szövege huszonhat szó. Zokszó nélkül vállalja, a semmiből csinál briliáns kamaraalakítást az egyébként színvonalas előadásban.

 

Cleopatra
1955-ben Váradi Hédi Cleopatrát alakítja G.B Shaw Ceasar és Cleopatra című művében, amelyben az egyiptomi királynő a szerző szerint szinte még gyereklány. Ceasart, aki Shaw komédiájában ötvenes, angol úrra hajaz, Uray Tivadar játssza.
Lelkes Péter, Váradi Hédi életrajzi kötetének szerzője, így idézte fel Váradi Hédi játékát, illetve az általa megformált figurát az egykori előadásban:

Asszonynak gyerek, gyereknek királynő, labdával játszik és szolgálónője fejével, előbb nyafog, de azután már tud parancsolni is. Váradi Hédi egy mozdulattal, egy szemvillanásnyi pillanattal repül át ezen a metamorfózison a néző szeme láttára. Shaw a korangolságának rezignált supermanjét kívánta a darab tengelyébe állítani, de a rendezés és Váradi Hédi alakítása emancipálta az egyiptomi királynő szerepének jelentőségét. Pártos Géza (a rendező) a kordszak legjobb Shaw előadását produkálta. De a néző kedvenc színészei alakításának tapsol, őértük vált jegyet. A premier napján Váradi Hédi még nem volt befutott színésznő. De a nézők, akik kijöttek a színházból őróla beszéltek, őróla kezdett beszélni a város.(...) Erre mondta Kállai Ferenc »Váradi Hédivel el lehetett tartani egy színházat. Előbb a Madách színházat, aztán hosszú ideig a Nemzetit. Sokan voltak, akik őérte jöttek.«

 

1955. Váradi Hédi Cleopatra szerepében Forrás: MTI/Farkas Tamás

Uray Tivadar és Váradi Hédi közös játéka nem csak a közönség számára volt élmény. Mindketten üdítő emlékként meséltek róla a későbbiekben. Váradi Hédi rajongással emlegette, hogy az idős színésszel való közös munka fölért számára egy főiskolával. Uray, a legendás, nagy szakmai múlttal rendelkező tekintély és a tehetséges kezdő színésznő, egyfajta mester és tanítvány-viszonyba kerültek egymással.

Váradi Hédi igényelte is a támogatást, mert tartott a feladattól, szorongásokkal teli időszakként élte meg a próbaidőszakot.

 

Visszhangot keltő szavak
1956-ban egyéb faladatai mellett újabb Shaw darabban kap szerepet. Glóriát alakítja, akit a Sosem lehet tudni című színműben a szereplők „aranyos kis jószágként" aposztrofálnak. Lelkes Péter visszaemlékezése szerint:

Váradi Hédi felvonásról felvonásra szemkápráztatóan szédült bele az emancipáció csúcsairól a szerelem örvényébe. Ahogy a 4. felvonást lezárta ezzel a szóval, »hülye«, ez szinte előrevetítése volt a függöny lehullásának, és a szünetben ez a »hülye« visszhangzott a nézők a nézők fülében.

 

A darabot 1956. október 17-én mutatják be.

Nem sokkal később az akkor még az Izabella téren (a jelenlegi Pesti Magyar Színház épületében) működő Madách színház a többi intézményhez hasonlóan bezárja a kapuit.
Nem tudható, hogy a színházon túli történésektől önmagát tudatosan távol tartó színésznő miként élte meg a forradalom időszakát. Akkoriban Bessenyei Ferenccel élt az ötödik kerületi Kálmán Imre utca 10-ben, egy garzonlakásban. Bessenyei egy interjújában idézte fel: amikor Váradi Hédi kimerészkedett az utcára, hogy beszerezzen némi élelmet, akkor néhány környékbeli fegyveres fiatal körbevette és arra kérték, hogy ki ne engedje Bessenyei Ferencet a lakásból, nehogy bajba kerüljön a heves vérmérsékletű művész.
Mindemellett Váradi Hédi életrajzírója tényként említi:

amikor pár héttel a forradalom leverése után felújító próbát tartottak a Sosem lehet tudni című darabból, a próba levezetését elvállaló Greguss Zoltánon kívül csak Váradi Hédi jelent meg.

A darab rendezője Bozóki István külföldre távozott, a többi szereplő pedig még nem érezett késztetést a játékra. Talán Váradi Hédi sem, ám hitvallása szerint a színház törvényeit semmi sem írhatta felül.

A vadházasság vége
1957-ben egy újságíró aktuális feladatairól kérdezi Váradi Hédit, ifjú színésznőnek titulálva. Váradi Hédi azt feleli, hogy már nem fiatal, hiszen betöltötte a huszonnyolcadik évét, majd színházi munkáiról kezd beszélni. A végén megemlíti: csak azt nem érti, hogy miért marad előtte zárva a film világa? Abban az évben három filmes munkája van, egyik sem jelentős, ahogy a későbbiekben sem kap olyan filmben feladatott, amelynek rendezője, írója a színésznő karakterében gondolkozva alkotta volna meg a forgatókönyvet.
A színésznőnek válasza is van az 1957-es interjúban önmaga által feltett költői kérdésre. Azért nem hívják filmezni, mert tudják, hogy le sem jön a színpadról.
Az említett évben négy bemutatója van a Madáchban, miközben tovább játszik számos, már színre került előadásban.

Filmes feladatok híján is folyamatosan az újságok címlapjaira kerül, neve megfejtés a keresztrejtvényekben; és a filmeknél gyorsabban készülő rádiójátékokban is hősnők sorát formálja meg.

(A később meginduló televízióban is viszonylag gyakran foglalkoztatják majd.)
Az 1960-61-es színházi évadban öt bemutatóban vesz rész.

Magánéletében pedig jelentősnek tűnő változás következik be. Erről a nagyközönség a Magyar Ifjúság című lap 1961 júniusi számából értesül a „Hol üdül az idén Váradi Hédi?" című cikkből.

Váradi Hédi válasza:

Nyári terveimben a következő városok „főszerepelnek": Athén, Moszkva, Budapest és Szeged. Egész nyaramban a munka és üdülés keveredik. Athénben a görög múlttal és jelennel ismerkedem, Moszkvában a filmfesztivál résztvevőivel és a bemutatásra kerülő produkciókkal, Pesten a Körszínház a legközelebbi állomás ... Iphigenia... de Szegedre már csak mint férjem, Bessenyei Ferenc „menedzsere"' utazom, aki az ünnepi játékokon vesz részt. Ezután Balaton, szeptember elején már Gábor Miklóssal együtt készülünk egy amerikai vígjáték bemutatására, amelynek csak ketten leszünk szereplői.

 

Váradi Hédi 1960-ban, 31 éves korában Forrás: Fortepan / Kotnyek Antal

Bessenyei Ferenc 1961-ben hivatalosan is elválik korábban elhagyott feleségétől. Váradi Hédivel – ellentétben a színésznő nyári kijelentésével – csak szeptember 8-án házasodik össze a Lenin körúti házasságkötő teremben. Váradi Hédi tanúja dr. Erős László, Bessenyei Ferencé Major Tamás.

A meghívott vendégek között ott van a kor fő kultúrkorifeusa is, Aczél György, aki korábban arra intette a színészpárt: nem helyes, hogy az ország két legnépszerűbb színésze évek óta tartó vadházasságban él.

A friss házasok továbbra is a Kálmán Imre utca 10-ben laknak, ahol a francia nyelvet gyermekkorától kiválóan beszélő Váradi Hédi kevés szabadidejében francára tanítja a szomszéd gyerekeket. Puszta szívességből.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!