Bőrünk elsődleges szerepe, hogy védelmet nyújtson a szervezet számára a külvilágból érkező káros külső hatásokkal szemben. Véd a napfénytől, a hidegtől, a kémiai behatásoktól, valamint a mikróbáktól. Mivel a bőrünkben több százezer idegi receptor található, így többféle módon észlelhetjük a környezetünket. Például a tapintással fizikailag, a bőrreakciókkal érzelmileg, és a hőmérsékletre adott reakciókkal termikusan. A bőr részt vesz a légzésben, a kiválasztásban, a hőszabályozásban és az információtovábbításban is.
Előre jelzi a betegséget?
A legfelső hámréteget alkotó sejtek védelmi funkciót látnak el és korlátozzák a szervezet vízvesztését. A középső irharétegben találhatjuk a bőr rugalmasságát és feszességét adó kollagén-és elasztikusrostokat, amelyek egy vízben gazdag sejtközti állományban foglalnak helyet. Itt helyezkednek el az erek, a hő-és nyomásérzékelő receptorok, a fájdalomra reagáló idegvégződések, valamint számos immunsejt, verejték- és faggyúmirigy. A bőralját mechanikai és hővédelmet biztosító zsírsejtek alkotják.
Láthatjuk, hogy a bőr nem egyszerű fizikális határoló réteg, hanem egy felépítésében és működésében is összetett szerv, amely egyedülálló módon közvetlen kapcsolatban áll a test és a lélek valamennyi funkciójával. A bőrön kialakuló elváltozásoknak több oka ismert, lehetnek különböző eredetű izolált bőrbetegségek, a háttérben meghúzódó rendszerbetegségek, vagy krónikus folyamatok kísérő tünetei. Ezekkel a kórképekkel foglalkozik a klasszikus bőrgyógyászat. A dermatológia másik nagy területe az elmúlt néhány évben robbanásszerűen fejlődő esztétikai bőrgyógyászat, melyet a fiatalos külső megőrzésére való törekvés hívott életre.
Harminc éves korban megindul az öregedés
A bőr az emberi élet során állandóan változik és megújul. Az új sejtek a felhám legalsó rétegében képződnek, és felfelé vándorolva átlagosan huszonnyolc nap alatt érik el a bőr felszínét, ahol elhalnak és finom hámlás kíséretében leválnak a bőrünkről. A sejtek megújulása a kor előrehaladtával lelassul, és ez a folyamat akár negyven-ötven napot is igénybe vehet.
Az újszülöttek bőre még nagyon puha és selymes, viszont a védelmi rendszere még nem alakult ki, így a környezet ártalmas hatásaival szemben nyitott. Csecsemőkorban a bőr alatti zsírszövet vaskos, de a védő szaruréteg még mindig vékony. Fiatal felnőttkorban feszes, rugalmas és funkcióiban kiteljesedő a bőr, ám az öregedés folyamata harminc éves kor után indul meg. Ebben a korban bőrünk a felhám dehidratációja miatt vékonyabbá válik, fokozódik érzékenysége és hajlamos lesz az irritációra. Ezzel együtt csökken a verejték- és faggyúmirigyek aktivitása, és a bőr alatti zsírszövet is elvékonyodik. Az erek fala vaskosabbá válik, az átmérőjük csökken, így a bőr vérellátása zavart szenved. A változások eredményeként a kültakaró áttetszővé, petyhüdté és fakóvá válik; megjelennek a ráncok, csökken a bőr alkalmazkodóképessége és romlik a hőszabályozó funkciója.
Csak óvatosan az esztétikai műtétekkel!
A bőr öregedése természetes folyamat, amely összhangban van a kor előrehaladtával az egész test működésében fokozatosan bekövetkező változásokkal. Az öregedés folyamatát leginkább genetikai adottságok, betegségek, az életmód és a külső tényezők együttesen befolyásolják. A bőr sajátos helyzetéből adódóan azonban az öregedés folyamata itt nyilvánul meg legerőteljesebben és a leglátványosabb módon. Rengeteg módszer és kezelési eljárás segít napjainkban a bőr öregedési folyamatának késleltetésében. Ezeket a módszereket azonban mértéktartó módon és a természetesség látszatának megőrzésével kell alkalmaznunk.
Minden emberben él a vágy, hogy minél tovább éljen és minél később öregedjen meg. Ez az igény hívta létre az orvostudományon belül az anti-aging orvoslást, amely a szervezet egészére vonatkozóan, komplexen próbálja megelőzni és optimalizálni az öregedés folyamatát, jelentősen javítva az emberek életkilátásait és életminőségét.
dr. Kriston Renáta