A rossz szájhigiénés szokások miatt a fogszuvasodás és az ínygyulladás a leggyakrabban előforduló fogászati problémák közé tartoznak a magyar lakosság körében.
Fog- és ínybetegség az immunrendszerünk átmeneti gyengesége vagy stresszes életmódunk miatt is kialakulhat, de előidézheti a B- vagy C-vitamin hiánya is. Mindezek mellett növelheti a bakteriális lerakódás kockázatát a szájban a sok cukrot tartalmazó étrend, az alkoholfogyasztás és a dohányzás. A helytelen étrend csökkenti az íny ellenálló képességét, amely fogínybetegséghez vezethet.
A fogíny bajai
A fogszuvasodás leginkább a fiatalabb generáció betegsége. A fogíny visszahúzódása miatt a foggyökerek egy része szabaddá válik, mivel a fogzománc már nem borítja a területet, könnyen megindul a szuvasodás. Ezért is ajánlott évente legalább egyszer részt venni fogászati ellenőrzésen, hogy az időben elvégzett kezeléssel megelőzzük a nagyobb bajt. A fiatalkori ínyvisszahúzódás például plasztikai ínyműtéttel gyógyítható.
Érdemes idejében megtanulni a helyes fogápolási technikát, hiszen az egyik leggyakrabban előforduló megbetegedés, a fogágygyulladás legfontosabb kiváltó oka a lepedék- és fogkőképződés. Egyetlen fog felületén akár egymilliárd baktérium is megtelepedhet, de az íny alatt is létrejöhetnek baktériumtelepek, és összefüggő bevonatot (biofilm) képezhetnek. Elmeszesedésüket követően fogkő lesz belőlük, amely előbb a fogíny, majd a fogágy gyulladását okozzák, ez pedig a fogakat tartó csont lebomlását, végül az egyébként ép fogak elvesztését is eredményezheti.
A fogágygyulladás fiataloknál és idősebbeknél is gyakori jelenség, kialakulásáért nem csak a helytelen szájhigiénés szokások felelősek, szerepe lehet benne a dohányzásnak, a stressznek és a genetikai adottságoknak is. Sokan azért nem fordulnak időben orvoshoz, mert a betegség általában korai időszakban nem jár fájdalommal, viszont a fogínyvérzés, a rossz lehelet és a fogak mozgathatósága arról árulkodik, hogy nem árt felkeresni a fogorvosunkat.
Korai előjelek
A fogágybetegségnek két szakasza van. Az első a gingivitis, amikor a lerakodások miatt begyullad, bepirosodik és megduzzad a fogíny. A fogmosást gyakran vérzés kíséri, azonban ez nem jár fájdalommal. A második szakasz a parodontitis, ekkor a fertőzés az íny felől már átterjed a fogat tartó csontra, amely lebomlik és végül, ha kezeletlen marad a fog, annak elvesztéséhez vezet. Dr. Urbán István, a 2030 szakértője szerint a betegek gyakran csak a végstádiumban keresik fel a fogorvosukat, amikor már a fogak nagy részét nem lehet megmenteni.
A fogproblémákból komolyabb betegség is kialakulhat
Az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak arra, hogy a fogágy gyulladását okozó baktériumok hozzájárulhatnak különböző betegségek kialakulásához. "Habár a pontos mechanizmus még nem ismert, a fogágygyulladás közel a kétszeresére emeli a koszorúér-betegség, illetve más szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának arányát" - nyilatkozta lapunknak dr. Urbán István egyetemi tanársegéd, a 2030 fogorvos-szakértője."Kutatások jelzik, hogy a fogágygyulladásban szenvedő terhes asszonyok nagyobb kockázattal szülhetnek koraszülött, alacsony súlyú babákat." A Nemzetközi Diabétesz Szövetség pedig új irányelveket adott ki 2009-ben a cukorbetegségben szenvedők szájhigiéniájára. A fogágybetegség kezelése ugyanis csökkentheti a diabétesz kialakulásának kockázatát, és segítheti a cukorbetegek vércukorszintjének kézbentartását."
A fog betegségei tehát megfelelő szájhigiénia elsajátításával megelőzhetők. Ehhez hozzátartozik, hogy rendszeresen keressük fel fogorvosunkat általános ellenőrzés céljából. Évente legalább egyszer szükség van rá, hogy eltávolítsa a lerakodásokat és a fogkövet, valamint tanácsot adjon, hogyan javítsunk szájhigiénés szokásainkon.