A stresszről, pozitívan

A stresszhelyzet alapvetően jó, hiszen változásra, fejlődésre sarkall, mozgósítja rejtett tartalékainkat. Gond akkor van, ha tartósan fennáll, és káros hatásait stresszoldó technikákkal nem tudjuk kiiktatni életünkből. 

Változni kell!

Minden olyan esetben, amikor változást követelő igényekkel vagy lehetőségekkel találjuk magunkat szembe, stresszet élünk át.

Stresszforrások a napi kellemetlenségek (csúcsforgalom), a jelentős életesemények vagy változások (érettségi, házasság), a krónikus problémák (szegénység, betegség), a traumatikus események (természeti katasztrófa, bennünket ért erőszak), de stresszforrás a szerelem is - szervezetünk ugyanis ugyanazokat a vegetatív idegrendszeri idegpályákat hozza izgalomba, mint a félelemkeltő eseményeknél.

Van, aki számára viszonylag súlytalan események, mint egy barátságos focimeccs vagy akár a takarítás is stresszforrás - ők ezeket az ártalmatlan tevékenységeket tartják fontosnak vagy képességeiket meghaladónak. Másoknak egy egyszerűbb vizsga el sem éri az ingerküszöbét, igazán jól csak nehéz megmérettetéseken tudnak szerepelni - őket csak ez képes stresszelni, doppingolni.

Mitől függ, hogy ki hogyan éli meg a stresszet?

A pszichológusok a stresszes állapotot két összetevőre bontják: a stresszforrásra, vagy szakszóval stresszorra, valamint a rá adott válaszra. Ha valaki bízik magában, képességeiben, vagy múltbéli tapasztalatai kedvezőek, konstruktívabban reagál stresszforrásokra, így az is valószínűbb, hogy elkerüli a stresszel járó negatív érzelmeket.

A fenyegetőnek értékelt stresszforrásokra adott egyik válaszunk a félelem és a szorongás, amely fizikai, érzelmi és kognitív elemeket egyaránt tartalmazó válaszcsomag. Szervezetünkben ilyenkor aktiválódnak a vegetatív idegrendszer egyes idegpályái (szimpatikus idegrendszer), valamint üzenetet kap hormonrendszerünk: növekszik a mellékvesékben a kortizol kiválasztás.

Mindenki másképp éli át a félelmeit és szorongásait: van, akit kiver a hideg verejték, van, akinek remeg a gyomra, és van, aki a szívét érzi a torkában dobogni. Van, aki ilyenkor izzad, van, aki pedig szaporábban veszi a levegőt. Van, aki kiválóan tud összpontosítani, mások alig bírnak koncentrálni.

A stressz egyrészről hálás állapot, hiszen a szervezetünk azáltal, hogy a veszélyesnek ítélt helyzetekben mozgósítja erőinket, hozzásegít bennünket a nagy teljesítményekhez. A baj akkor van, ha a stresszes állapot hosszan eltart

Forrás: iStockphoto

Mikortól káros a stressz?

Még ha valaki a stressz kognitív illetve érzelmi részétől képes is megszabadulni, a vegetatív, fiziológiai válaszokat nem tudja magában elnyomni. Ilyenkor jönnek először a pszichoszomatikus betegségek, majd a valós elváltozások is: a gyomorfekély, a nyirokszervek sorvadása, amelyeknek pedig az immunválaszban lennének fontos szerepük.

A hosszantartó negatív stressz tehát káros az egészségre. Még a magas hőfokú, hosszan tartó szerelmi lángolás is megviselné szervezetünket, nem egy munkahelyi tartós negatív élmény. Az egészségmegőrzés része a stresszoldó technikák elsajátítása is.