Testmozgással megelőzhető az agyi érelzáródás

A szélütés, a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések után a harmadik leggyakoribb halálozási ok a fejlett gazdaságú országokban, és Magyarországon is. A szélütéses megbetegedések jelentős része valamely agyi ér elzáródására vezethető vissza.

A szélütést már az ókori görögök is ismerték, Hippokratész jegyezte fel először a betegség tüneteit, következményeit, hatásait. Nagyon sokáig, évszázadokon át a szélütést megelőzhetetlen és kezelhetetlen, gyógyíthatatlan betegségnek gondolták. Az angol stroke kifejezés jelentése magyarul csapás, ez is utal a betegség hirtelen kialakulására.

Gyakoribb az agyi erek elzáródása

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a szélütés, vagy szaknyelven agyi érkatasztrófa az agyműködés általános vagy gócos zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, amely több mint 24 órán át fennáll, vagy a beteg halálához vezet, és amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint az agyi érrendszerben kialakult elváltozások.

A betegségnek két típusa létezik, melyeket aszerint különböztetünk meg, hogy milyen folyamat idézte elő az agy vérellátásának zavarát. Az iszkémiás stroke esetében az agy vérellátását biztosító erekben (a négy fő artériában, és leágazásaikban) elzáródás vagy szűkület alakul ki, és ez okozza az agy oxigénhiányos állapotát. A sroke másik típusa az, melynek során valamely agyi ér megreped, és az agyban vérzés következik be. Ennek következtében az agy bizonyos területein, vagy akár a koponya egészében megnő a nyomás, ami károsítja az agyműködést. Az iszkémiás, elzáródásos szélütés négyszer gyakoribb, mint a vérzéses típus.

Az iszkémiás stroke-ot rendszerint figyelmeztetőjelként ún. TIA (átmeneti iszkémiás esemény) előzi meg. A tünetegyüttes a stroke-hoz hasonló, általában néhány percen belül megszűnik. A vérzéses stroke többnyire hirtelen lép fel, fejfájással, hányással-hányingerrel, tarkómerevséggel kísérve.

Tünetek

Az agyi érelzáródásra utalhat, ha a betegnél végtaggyengeség, féloldali bénulás, látászavar, látásvesztés, kettős látás, látótérkiesés, beszédzavar, beszédértési zavarok, szóformálási nehézségek, erős szédülés, fejfájás, eszméletvesztés jelentkezik. A tünetek együtt és külön-külön is előfordulhatnak. Az agyi katasztrófa utáni első órák jelentősek a maradandó károsodások szempontjából, ezért már a stroke gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni.

Az eredményes kezelés érdekében fontos, hogy a beteg minél hamarabb eljusson a legközelebbi stroke-centrumba, vagy neurológiás osztályra. Az idő múlása negatívan befolyásolja a kezelések hatékonyságát. Nagyon fontos, hogy a kezelőorvos eldöntse, hogy iszkémiás, vagyis elzáródásos, vagy vérzéses esettel van dolga, mert a kétféle megbetegedés eltérő kezelést kíván. Iszkémiás esetben, amennyiben lehetséges, meg kell határozni, hogy mi és hol okozta az elzáródást (pl. thrombózis, embólus, érfalrepedés, érfalgyulladás, daganat, stb.). Fontos az agyi katasztrófa lefolyását befolyásoló társbetegségek felderítése is.

Életmódváltással csökkenthető a kockázat

Több tényező ismert, amely a szélütés előfordulásának kockázatát növeli. Mindenekelőtt az érelváltozások kialakulásának csökkentésére lényeges, hiszen az agyi érkatasztrófák túlnyomó többségében érelmeszesedés áll a háttérben. A magyar betegre sajnos jellemző, hogy több rizikófaktor egyidejűleg van jelen. Ilyen kockázati tényező lehet a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, anyagcsere-zavarok, magas só- és zsírbevitel, a túlzott alkoholfogyasztás. Mozgással, sporolással nagymértékben csökkenthető az agyi érkatasztrófák előfordulásának kockázata, mert a testmozgás hatására csökken a vérnyomás, csökken a testsúly, javulnak a szervezet a zsír- és szénhidrát anyagcsere-folyamatai.