Évről-évre nő a hipochonderek száma

Lázam van, gyengének érzem magam - ez csak rák lehet. A legtöbb hipochondernek a betegségtől való félelem az egész napját meghatározza. A család és az orvos nem tehet más, mint türelemmel hallgatja az újabb és újabb képzelt kórképeket. A hipochonderek száma pedig évről évre nő, a háziorvosok legalábbis így látják.

"Hetek óta érzem azt a dudort a nyakamon, egészen biztos, hogy rák" - hallom a 30 éves diplomás, jól tájékozott Virágtól, aki betegesen retteg még a legegyszerűbb náthától is. "A nagy orvosi könyvemben ugyan nem néztem meg, kibírtam. De valahogy érzem, hogy nő. Tavaly ugyan elmentem hőtérképre, de lehet, hogy akkor valamit nem vettek észre."

A Moilere drámájából ismert hipochondria vagy képzelt betegség napjainkban egyre gyakoribb, a háziorvosok tapasztalata legalábbis ez. "Egyre többen vannak, és a legtöbbször jól szituált, magasan kvalifikált emberek jönnek" - nyilatkozta lapunknak a dr. Kilenczes Sarolta háziorvos. "Az ok pedig egyszerű: félnek attól, hogy az úgynevezett menedzserbetegségek miatt elveszítik a munkájukat. Azt gondolják, hogy inkább megelőzik a bajt, mintsem egy hosszabb betegállomány miatt elveszítsék az állásukat." Hivatalos statisztikák ugyan nincsenek, de szinte minden családban akad, egy önmagát súlyos betegnek látó családtag, aki saját bevallása szerint sürgős orvosi ellátásra szorul.

"Csak nehogy beteg legyek!"

Természetes emberi érzés, hogy a ránk nehezedő anyagi terhek miatt nem akarjuk munkaképességünket, állásunkat elveszíteni, ezért vigyázunk egészségünkre. A hipochonder és az egészséges ember közti határ ott húzódik, hogy az előbbi számára messze a legfontosabb cél, hogy nehogy beteg legyen.

Ezért aztán hetente, havonta jár kivizsgálásra, vérvételre, röntgenre, hőtérképre - nagyjából bármire, amik kiszűrheti a legszörnyűbb kórságokat is. Azt vallják, hogy minél hamarabb rátalálnak a betegségre, annál könnyebben gyógyítható. Olyan hétköznapi tünetek mögött sejtenek súlyos betegséget, mint a köhögés, verejtékezés vagy valamilyen egyszerűbb gyulladás. Egyesek közülük felismerik aggodalmaskodásuk túlzott voltát, mások azonban szentül hiszik, hogy halálos betegségben szenvednek.

"Majdnem minden héten elmegyek valamilyen vizsgálatra, hónapokig volt hőemelkedésem, de nem találtak semmit, annyit mondtak csak, hogy a stressz miatt lehet" - ecsetelte problémáját a 32 éves, vezető beosztású István. "Már félve jövök el a munkahelyemről egy-egy órára a vizsgálatok miatt, de nem tudom megállni, hogy ne nézessem meg magam szakorvossal, ha valami furcsát tapasztalok magamon."

Lesz olyan orvos, aki majd talál valami problémát

"A hipochondria egy borzasztó betegség, ami nemcsak a beteget, de az orvost és a családtagokat is megviseli" - nyilatkozta dr. Kilenczes.

"Az orvosoknak ugyanis nincs joguk megkérdőjelezni azt, hogy a betegnek tényleg vannak tünetei, vagy csak képzeli a betegséget. Minden esetben el kell végeznünk az összes lehetséges vizsgálatot, amikor pedig nem találunk semmi rendellenességet, a beteg a legtöbb esetben továbbáll a gondjával más alternatív megoldásokat keresve. Az orvostudomány mai állása szerint pedig valahol szinte biztosan találnak nála majd valamilyen problémát" - teszi hozzá a háziorvos.

Sokszor súlyosabb pszichés betegségek húzódnak mögötte

"A háziorvoson kívül a családtagoknak sem könnyű megfelelni a képzelt beteg által felállított elvárásoknak. "Bár hosszútávon kétség kívül idegesítő egy önmagát állandóan betegnek gondoló emberrel együtt élni, még is fontos, hogy a problémáit ne bagatellizáljuk el, de az sem jó, ha túl szigorúan fordulunk felé" - tanácsolja dr. Belső Nóra pszichiáter. "Próbáljunk együttérzőek lenni, el kell fogadni, hogy ő így érez, és biztosítanunk kell a beteget afelől, hogy segítünk megoldást találni a problémájára."

A probléma ugyanis sokszor nem maga hipochondria, a dolgok hátterében súlyosabb betegség is állhat. "A hipochondria általában nem önálló betegségként van jelen: depresszióra, szorongásos betegségekre, de személyiségzavarra is utalhatnak a tünetek. Ezért különösen fontos kiemelni, hogy a hozzátartozók ne csak az állandó panaszkodást lássák meg. Az is gyakran előfordul, hogy a tünetek időről-időre enyhülnek: ez leginkább azoknál tapasztalható, akik a képzelt betegségeket azért találják ki, mert szeretnék, ha figyelnének rájuk. Ha azonban a várt odafigyelést megkapják, a tünetek is elmaradozhatnak" - nyilatkozta lapunknak dr. Belső Nóra.

A hozzátartozónak nem szabad csak legyintenie a problémára

A gyakorlatban sokat segíthetünk a betegen, ha elkerüljük a "ne hallucinálj, nincs neked semmi bajod" "jó" tanácsokat, ezek ugyanis csak rontanak a helyzeten. Nem szabad nem létező dolognak tekintetni a problémát, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a beteg egy idő után nem szól már a valódi betegségeiről sem.

Egy biztos: a közvetlen hozzátartozóknak legtöbbször legalább annyira nehéz, mint a betegeknek, nehezen tudják ugyanis tolerálni az állandósult betegségérzetet és önsajnálatot. Mindig ott motoszkál a fejükben, hogy mi van akkor, ha most kivételesen tényleg valami probléma van.

"Mióta az eszemet tudom az édesanyámnak mindig volt valamilyen képzelt betegsége. Átestünk a rákon, a gyomorfekélyen, a csontritkuláson és a sort még folytathatnám. Sokáig legyintettem minden nyűgére, de ahogy öregszik egyre inkább félek attól, hogy egyszer majd nem veszem észre, ha tényleg beteg lesz" - meséli a 42 éves Csaba, akinek édesanyja több mint 20 éve talál ki magának különböző betegségeket.

Az internetnek köszönhetően nő a cyberhonderek száma

A legnyomasztóbb ebben a pszichés rendellenességben, hogy a hipochonder épp csak kilábal az egyik nyavalyából, már jön is a következő, még súlyosabb kórság, amire talán már gyógymód sincs. A családtagok és barátok pedig minden egyes héten újabb rémtörténetet hallgathatnak végig nem létező eboláról, nyakrákról és egyéb betegségekről.

Az amerikai statisztikák szerint a Philadephia című, egy HIV-pozitív ember kálváriáját végigkövető film 1993-as bemutatója után megnőtt a magukat AIDS-esnek gondoló képzelt betegek száma.

Az internet elterjedés óta pedig bárkiből lehet önmagát diagnosztizáló "hobbiorvos", az olykor pontatlan betegségleírások miatt pedig egyre többen kezelik és kezelik félre betegségeiket házilag. Az internetes forrásokból táplálkozó hipochondereket nevezzük enek, akik néhány kattintás után kész diagnózissal, esetleg komplett kezelési tervvel állnak a háziorvos elé.