Bőrünk színét egészséges emberekben több színes vegyület együttesen határozza meg. Ezek egyike a hámsejtek által termelt barna festékanyag, a melanin, a másik a bőr legkülső rétegében, a szarurétegben található zsírokban oldott sárga karotin, illetve a bőrön áttűnő erekben keringő vér vörösvértesteinek vörös festékanyaga, a hemoglobin. E három festékanyag "keveréke" dönti el, hogy milyen lesz bőrünk alapszíne. Közismerten genetikai alapon meghatározott arányról van szó, szín alapján is csoportosíthatóak a bőrtípusok a sötét, mediterrán típustól kezdve a szinte teljesen fehér skandináv típusig.
Változatos színkavalkád a bőrön
Értelemszerűen látványos bőrszínváltozások az úgynevezett europid nagyrasszba tartozó embereken figyelhető meg. A negridek sötét bőre kevés árnyalati lehetőséget hagy, néha megnehezítve a diagnózisra törekvő orvosok dolgát. Az alapszíntől való eltérés rendszerint valamilyen külső vagy belső eredetű festék hatására jön létre.
Közismertek az úgynevezett festékes anyajegyek, melyek legtöbbször kis barna pöttyként jelennek meg, de akár pénzérme méretűek vagy még nagyobbak is előfordulhatnak. Emellett barna foltosodással járnak még a májfoltok, amelyek főként az arcon, a homlokon és a száj körül keletkeznek. Említésre méltó még a mongolfolt, amely elsősorban a mongoloid rasszhoz tartozókon, ritkán európaiakon és Down-szindrómás betegeken röviddel a születés után már észlelhető. A keresztcsont felett látható, elmosódott szélű folt kék színét a bőr mélyebb rétegeiben felszaporodott melanin adja.
Kékeslilává, szakszóval mondva cianotikussá válik bőrünk heveny oxigénhiány esetén. Egyes belső szervi betegségekben is elszíneződhet a bőr: krónikus vesebetegség esetén jellemző a kékesszürke szín, míg a májbetegek sárgaságát a betegség következtében felszaporodó bilirubin nevű vegyület okozza. Narancsszínű lehet a bőr, ha túlzásba visszük az A-vitamin bevitelt. Egy ritka vastárolási betegség, a hemokromatózis a bőr bronzos elszíneződésével jár.
Színes körmök
Körmünk keratinból, egy elszarusodó fehérjéből épül fel, megbetegedései és elváltozásai általában szervi okokra vezethetők vissza. Sárgás elszíneződés rendszerint májbetegség következtében jön létre, de ugyanilyen színűre festheti körmünket a túlzásba vitt dohányzás is. Opálos, úgynevezett tejüveg-köröm is lehet májbetegség jele. Barnásra színezik egyes gyógyszerek, a felszívódóban lévő vérömlenyek és a köröm alatti rákos betegségek.
Ha egyes, festékanyagot termelő baktériumok szaporodnak el a köröm alatt, zöldes elszíneződés jelenik meg, a szív és a tüdő betegségeiben pedig a vér alacsonyabb oxigéntelítettsége miatt kék körmöket tapasztalhatunk. Egyes ezüsttartalmú gyógyszerek is kék körmöket eredményezhetnek. Idült rézmérgezés esetén elszíneződhet a haj, a víz magas vastartalma pedig nemcsak a mosdót és a kádat festheti barnásra, hanem a hajat is. Fehér foltok hátterében általában valamilyen vitamin- vagy ásványianyag-hiány áll. A körmökön sajnos igen gyakori gombás fertőzések is sárgásan vagy fehéren színezik el a körmöket.
A nyelv elszíneződése
Egészséges emberek nyelve rózsaszín, felszíne pedig érdes, mint a dörzspapír, a rajta található barázdák és ízlelőbimbók következtében. Ha azonban a száj normál baktériumflóráját kórokozó baktériumok váltják fel, a nyelv fehérre, feketére, zöldre vagy vörösre színeződhet el, az uralkodó baktériumfajtól függően. A száj baktériumflóráját számos fájdalomcsillapító és antibiotikum felboríthatja. Gombás fertőzés esetén a nyelv felszínén fehér pöttyök jelennek meg. Jellemző a gyermekkorban kialakuló úgynevezett szájpenész, amikor akár az egész nyelv felületet fehérré válhat.
Egy szokatlan elszíneződés - alakuljon ki gyorsan vagy lassan - akár komoly betegség tünete is lehet, ezért jelentkezésük esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz. Különösen érvényes ez azokra az esetekre, amikor a meglévő festékes anyajegy mérete, színe, alakja változik, vagy fájdalmassá, érzékennyé válik.
Dr. Menyhárt Orsolya
belgyógyász szakorvos