Mellkasi fájdalom - nem biztos, hogy infarktus

Égő érzés a szív felett, fájdalom a mellkason - a kórházsorozatokból ma már mindenki jól tudja, hogy ezek a szívinfarktus tipikus jelei. Mellkasi fájdalmat azonban a gyomorégéstől a törött bordáig sok egyéb betegség vagy állapot is okozhat.

Szorító jellegű - így írható le legegyszerűbben a tipikus, infarktusra utaló mellkasi fájdalom. Mintha egy elefánt ülne a mellemen - panaszolják sokszor a betegek. Jellemzően kiterjed más területre is: a hátba, a nyakba, az állkapocsba, a has felső részébe, a vállakba vagy a karokba (leggyakrabban a balba) sugárzik. Emellett jelentkezhet izzadás, légszomj, hányinger és/vagy hányás, szédülés és ájulásérzés is. Érezhetünk szapora, de akár lassabb vagy szabálytalan szívverést is. Előfordulhat, hogy hasmenés és gyomorfájdalom hátterében is szívinfarktus igazolódik.

Nem infarktus, hanem angina pectoris...

Hasonló, de gyakran enyhébb fájdalom az angina pectoris, amely a szívinfarktus előjelének tekinthető. Oka lehet a koszorúerek átmeneti szűkülete. Testmozgás, stressz vagy kiadós étkezés hatására romlik, pihenésre javulhat.

Egyes esetekben, például az időseknél vagy a cukorbetegeknél nem jelentkezik a jellemző szorító mellkasi fájdalom, de számos egyéb tünet fennáll. Nőknél gyakrabban fordul elő, hogy a férfiakra jellemző szorító mellkasi fájdalom helyett a nyak vagy a váll fájdalmáról számolnak be a többi tünet mellett.

De túlzásba vitt sport, vírus, törött borda, reflux is állhat a háttérben...

Sokszor a mellkasi fájdalomnak köze nincs a szívbetegségekhez, egészen más áll a hátterében. Különösen a negyven évnél fiatalabbaknál merülhetnek fel változatos okok.

Például túlzásba vitt edzés vagy szokatlan mozgásforma hatására is jelentkezhet fájdalom a mellkasfali izmokban és csontokban. Igen sokszor fiatal, jól edzett férfiak fordulnak ezzel a panasszal orvoshoz.

De gyakori a mellkasi fájdalom vírus okozta felső légúti fertőzés hatására is: ilyenkor árulkodó lehet, hogy a tünet csak köhögéskor lép fel.

Egy törött borda is jelentős fájdalommal járhat, különösen köhögés vagy mély légvétel hatására. Emellett a gerinc betegségei során is felléphet mellkasi fájdalom, ha például becsípődnek az idegek.

Fertőző ágens okozta krónikus betegség is lehet a mellkasi fájdalom hátterében. Égő, forró tűszúrásszerű mellkasi- vagy bordafájdalom már a kiütések megjelenése előtt övsömörre utalhat.

Refluxbetegség esetében a fájdalom jellemzően a szegycsont alatt jelentkezik és égő jellegű. Ilyenkor a fájdalomért a nyelőcsőbe visszacsorgó gyomorváladék a felelős. Savkötő vagy evés hatására a fájdalom általában megszűnik.

Pánikroham során szintén jelentkezhet mellkasi fájdalom, légszomj és halálfélelem, a tünetek nagyon hasonlíthatnak az infarktusra. Ilyenkor az EKG-n nem jelennek meg a szívinfarktusra jellemző elváltozások, a legfontosabb az alapbetegség kezelése.

Súlyos tüdőbetegségek is okozhatnak mellkasi fájdalmat

Mellkasi fájdalom esetén az első és egyben legfontosabb lépés a szívbetegség kizárása, de egyéb súlyos betegségek is okozhatnak mellkasi fájdalmat. Éles, szúró fájdalom és légszomj esetén a tüdő összeeséséből adódó légmellről (pneumothorax) lehet szó. Ilyenkor a tüdőt borító mellhártya rétegei közé levegő kerül, ennek köszönhetően nem tud tágulni légzőszervünk. Potenciálisan életveszélyes állapot, ami sokszor egyszerű helyzetekben alakul ki, például lépcsőzés közben.

Még veszélyesebb a szintén mellkasi fájdalommal járó tüdőembólia. Ebben az esetben a tüdő ereit vérrög zárja el, a fájdalom mélyről jön és az elakadó légcsere miatt hirtelen fellépő légszomj társul hozzá. Sajnos az is előfordul, hogy a mellkasi fájdalom a tüdőrák első jele.

Megelőzhető a baj

Ha nem szívrohamról van szó, néhány óvintézkedéssel megelőzhetjük a mellkasi fájdalmat. Ismert szívbetegek, - például anginások -, ne végezzenek megerőltető testmozgást, táplálkozzanak kiegyensúlyozottan és kerüljék a zsíros ételeket.

Az alkoholfogyasztás mérséklése mindenkinek szóló jó tanács. A férfiak ne igyanak többet napi 2, a nők napi 1 alkoholegységnél (egy alkoholegység megfelel egy pohár sörnek, másfél deci bornak vagy egy fél deci töménynek).

Szokjunk le továbbá a dohányzásról és igyekezzünk csökkenteni a stresszt életünkben. Ügyeljünk vérnyomásunkra, ha gyógyszert kell szednünk rá, ne felejtsük el bevenni. Kerüljük az extrém hideget és meleget.

Nem szív eredetű mellkasi fájdalom esetén a kiváltó oknak megfelelően kell kezelést választani. Izom-, ízületi- és csontfájdalmakra nem szteroid típusú gyulladásgátlók, továbbá jég és pihentetés javasolt.

Felső légúti vírusfertőzésben tüneti kezeléshez folyamodhatunk, refluxbetegségben pedig a savkötők, illetve a savtermelést gátló gyógyszerek segíthetnek.

Dr. Menyhárt Orsolya, belgyógyász