Mint Bert Vogelstein kutatásvezető, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem munkatársa kiemelte, a daganat jelenlétének első húsz évében kell megpróbálni kimutatni a rákos elváltozást.
A hasnyálmirigy rákjába a páciensek 95 százaléka belehal a diagnózist követő öt éven belül. Az American Cancer Society adatai szerint 2009-ben 42 ezer amerikainál állapítottak meg hasnyálmirigyrákot, és 35 ezernél többen haltak meg miatta.
A Nature tudományos magazinban ismertetett tanulmányban Vogelstein kutatócsoportja a brit Wellcome Trust Sanger Intézet és a Cambridge-i Egyetem genetikusaival dolgozott együtt. A kutatók hasnyálmirigyrákban elhunyt emberektől vettek szövetmintákat közvetlenül haláluk után a boncoláskor, valamint három olyan embertől is, akiknél műtéti úton távolították el a daganatot.
A genetikai vizsgálatoknál a tumorban jelenlévő mutációkat egyfajta molekuláris óraként használták, hogy visszaszámolva megállapítsák a daganat keletkezési idejét. A DNS-molekulában lezajló génmutációk sebességét ugyanis ki lehet számítani, azt pedig már tudták a kutatók, hogy mely mutációk függenek össze a hasnyálmirigy rákjával.
A vizsgálatban összehasonlították az elsődleges daganat, valamint az áttétként a májban és egyéb szervekben kialakult tumor DNS-mutációit. A génmutációk így megalkotott családfája tartalmaz minden lépést, amint a folyamatban az egymást követő generációknál újabb és újabb génmutációk járultak a kezdeti állapothoz.
A kutatók becslése szerint átlagosan 11,7 év szükséges ahhoz, míg a rákmegelőző állapotból az első valódi ráksejtek kifejlődnek. További 6,8 évig tart, amíg a daganat növekszik, és az első ráksejtek valahol másutt jelennek meg a testben, majd átlagosan 2,7 év múlva meghal a páciens.
A hasnyálmirigyet azonban nehéz megközelíteni diagnosztikai céllal, a mégis fellelt tumor eltávolítása pedig bonyolult műtétet igényel. A kutatócsoport most olyan módszert keres, amellyel a mutálódott DNS már a rákmegelőző állapotban kimutatható a vérből.