Cukorbaj: a néma gyilkos

Cukorbetegség esetén a szervezetben lévő szőlőcukor mennyisége az inzulin nevű hormon elégtelen termelődése, vagy csökkent hatékonysága miatt magas. A betegségnek két típusa különböztethető meg: az 1-es típusú cukorbetegség fiatalabb korban, általában 30 éves kor alatt jelentkezik, míg a 2-es típusú többnyire 40 év feletti, elhízott személyeknél alakul ki. Kezeletlen esetben a betegségnek az egész szervezetre kiható szövődményei alakulhatnak ki, amelyek viszont a gondos és folyamatos kezelés mellett minimálisra csökkenthetők. 

A sejtek működéséhez energiára van szükség, melyet szervezetünk a szőlőcukor "elégetéséből" fedez. A szőlőcukor sejtekbe való felvételét és raktározását az inzulin nevű hormon szabályozza. Az inzulin a hasnyálmirigy belső elválasztású hormonja, mely a normális vércukorszint fenntartásáért felelős. Táplálkozás után megemelkedik a vércukorszint, és ez a hasnyálmirigyet fokozott inzulin elválasztásra serkenti: a termelődő inzulin segíti a sejtek szőlőcukor-felvételét és raktározását, normalizálva ezzel a vércukorszintet. Cukorbetegség akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint, vagy a sejtek nem reagálnak rá megfelelően, ezáltal magas vércukorszint alakul ki.

1-es típusú, inzulinfüggő cukorbetegségben a hasnyálmirigy egyáltalán nem, vagy csak a szükségesnél kevesebb inzulint termel. A betegség hátterében valamilyen fiatalkori vírusfertőzés áll, melynek következtében a szervezet védekező sejtjei a hasnyálmirigy belső elválasztású sejtjeit roncsolják. Valószínűsíthető a genetikai meghatározottság is. A 2-es típusú, nem inzulinfüggő cukorbetegség esetén a hasnyálmirigy normál mennyiségű inzulint termel, de a sejtek érzéketlenné, rezisztenssé válnak vele szemben. A 2-es típusú cukorbetegség fő hajlamosító tényezője az elhízás, a betegek több, mint 3/4-e túlsúlyos. Az életkor előrehaladtával e típus kialakulásának esélye nő, és családi halmozódás is megfigyelhető.

Tünetei, szövődményei, felismerése

A betegség jellegzetes tünetei a magas vércukorszint következményei. Egy bizonyos vércukorszint felett a vizelettel cukor ürül, ami további vizet von el a szervezetből, így sok és híg vizelet ürül. A folyadékvesztés fokozott szomjúságérzetet okoz, ezért a beteg sokat iszik, hogy pótolja az elveszített mennyiséget. A fokozott vizeletürítéssel sok kalória is elveszik a szervezetből, tehát hirtelen fogyás alakul ki, sokszor fokozott étvágy mellett is. A magas vércukorszint miatt homályossá válik a látás, hányinger alakul ki, gyengeség, fáradtság lép fel. Mivel a kórokozók szaporodásának kedvez a magas vércukorszint, az első tünet gyakran valamilyen banális fertőzés (pl. hüvelyi gombás fertőzés) elhatalmasodása. A fogyás inkább az 1-es típusú, míg a fertőzések megjelenése főként a 2-es típusú cukorbetegségre jellemző.

Az 1-es típusú cukorbetegség gyorsan alakul ki. Hiába magas a vércukorszint, inzulin nélkül a sejtek nem tudják hasznosítani a cukrot, éheznek, így más úton próbálnak energiához jutni. Zsírokat égetnek, amelynek során mérgező anyagok, ún. ketonok alakulnak ki. A felborult anyagcsere-folyamat eredményeként kialakulnak a jellegzetes tünetek. Az érintett személy sokat iszik, sok vizeletet ürít, fogyás, állandó szomjúságérzet, hányinger, hányás, fáradtság, szapora légzés, acetonszagú lehelet, és - főleg gyerekek esetén hasi - fájdalom lép fel. Ezt az egész tünetegyüttest nevezzük ketoacidózisnak, ami kezelés nélkül kómához vezethet. Gondos, rendszeres kezelés mellett a ketoacidózis kialakulásának esélye kicsi, de fertőzés, baleset, műtét, vagy a szervezetet hirtelen megterhelő bármilyen esemény kapcsán gondolni kell rá, és a tünetek jelentkezése esetén sürgősen orvosi segítséget kell kérni. Kezelése kórházi osztályon történik.

A 2-es típusú cukorbetegség kialakulása az előzőhöz képest sokkal lassúbb folyamat. A beteg akár hónapokig, évekig is tünetmentes lehet. A fent felsorolt tünetek kevésbé kifejezettek, sokszor csak rutin vérvizsgálat, vagy makacs fertőzés, általános viszketés kapcsán derül rá fény. A vércukorszint a folyamat lassú és rejtett előrehaladása miatt sokszor igen magas lehet, melynek veszélye - különösen idős korban - a kiszáradás, aluszékonyság, zavartság. Az ún. ketoacidózis a betegségnek ebben a formájában nem alakul ki.

A terhességi cukorbetegség a vércukorháztartás egy speciális zavara. A terhességi hormonok hatására csökken a sejtek inzulin iránti érzékenysége, így a terhesség során megemelkedik a vércukorszint. A terhes nőket szűrik a terhesgondozás során, a terhességi cukorbetegség kezelésében pedig inzulinpótlást alkalmaznak. A betegség a szülés után általában magától rendeződik, és nincs szükség további kezelésre.

Csökkent cukortoleranciát (IGT) jelent, ha terheléses vércukorvizsgálat során a mérési fázisok egy részében magasabb értékeket mérnek, de ez még nem éri el a cukorbetegségre jellemző értékeket. Ez még nem cukorbetegség, és nem igényel kezelést. Az életmód rendezése azonban ilyenkor rendkívül fontos, mivel a későbbiekben kialakuló cukorbetegség lehetőségére figyelmeztet.

Felismerése

Cukorbetegségre a betegség jellemző tüneteinek jelentkezése, vagy rutinellenőrzés, munkahelyi általános vizsgálat kapcsán észlelt magasabb éhgyomori vércukorszint utalhat. Gyanú esetén általában elvégzik a terheléses cukorvizsgálatot. Első lépésben először az éhgyomori vércukorszintet ellenőrzik, majd a vizsgált személynek adott mennyiségű cukoroldatot kell elfogyasztania. Ezt követően 2-3 órán át követik a vércukorszint változását. A beteg saját maga is nyomon tudja követni a vércukorszint ingadozását, egy kisméretű, hordozható készülék segítségével. A készülékkel nyert egy csepp vért reagenscsíkra cseppentve, kémiai változás után látható a vércukor aktuális szintje. Az egyszerűbb típusú készlékek színskála segítségével megközelítő értéket mutatnak, a korszerűbbek digitálisan kiírják az eredményt, melyről célszerű naplót vezetni. Ugyancsak vérvétellel ellenőrzik a vörösvértestekhez kötődő cukor mennyiségét, az ún. glikolizált haemoglobin-szintet. A mérés alapján az elmúlt kb. 3 hónap átlagos vércukorszintjére lehet következtetni, a kezelés állandó hatékonyságát ellenőrizni. A vizelet rendszeres vizsgálata is elengedhetetlen. A hosszabb távú gondozás része a rendszeres szemészeti vizsgálat, az időnkénti vérkép, a vesefunkció ellenőrzése és az érrendszeri vizsgálatok.