Korábban kellene kezdődnie a cukorbetegség szűrésének

Későn fordulunk orvoshoz cukorbetegséggel, pedig egy friss tanulmány rámutatott, hogy a 30 éves korban elkezdett háromévenkénti szűréssel, még időben megelőzhető lenne a diabétesz számos súlyos szövődménye.

A jelenlegi ajánlások szerint a II-es típusú cukorbetegség szűrése 45 éves korban kezdődik, különösen a túlsúlyosak esetében, azonban egy új kutatás szerint már a 30-45 éves korosztály vizsgálata is költséghatékony, a kockázattól függetlenül.

Időben forduljunk orvoshoz!

Az Amerikai Diabétesz Szövetség (ADA) adatai szerint több mint 23 millió amerikai szenved cukorbetegségben, nagy részüknél a II. típusról van szó, amikor a szervezet nem tudja hatékonyan felhasználni az inzulint vagy nem termel eleget a hormonból. A kezeletlen cukorbetegség megnöveli a szívbetegség, a stroke, a vesebetegség, a súlyos látásproblémák, a fertőzések és az idegkárosodás veszélyét. Feltételezések szerint a diagnózis felállításakor a betegség számos esetben már évek óta fennáll, mivel a diabétesz kezdetben nagyon kevés tünetet okoz. Egyes kutatások szerint minél korábban kezdődik a kezelés, annál hatékonyabban előzhetők meg a szövődmények.

A szűréssel követhető a betegség alakulása

Richard Kahn, az Észak-Karolina Egyetem professzora számítógépes modell segítségével annak járt utána, vajon a korábban kezdett szűrés csökkenti-e a szövődmények számát és az ezzel járó költségeket. "A vizsgálat megmutatta, hogy a 30-45 évesek szűrésének hatására alacsonyabb lenne a szívbetegség, a veseelégtelenség és számos más kórkép előfordulása" - kommentálta a hírt Dr. Rita Louard, a New York-i Montefiore Egészségügyi Központ Klinikai Diabéteszcentrumának vezetője. A szűrés hatására a cukorbetegeknél szorosabban lehetne követni a vérnyomás és a vérzsírok szintjének alakulását is.

Egereknél már hatásos a nanovakcina

Mindeközben kanadai kutatók egy olyan vakcinával kísérleteznek, amely egy immunrendszeri fehérje molekulájának darabkáit tartalmazza, és egereknél képes visszafordította az 1-es típusú cukorbetegséget. Becslések szerint világszerte mintegy 180 millió cukorbeteg él, ebből körülbelül 10 százalék az 1-es típusú diabéteszesek aránya, számukra nagy segítség lenne, ha embereknél is működne a vakcina.

Az 1-es típusú, fiatalkorinak is nevezett diabétesz akkor alakul ki, amikor a T-sejtnek nevezett fehérvérsejtek "megbolondulnak", és megtámadják a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. A kutatócsoport olyan módszert keresett, mely szembeszáll az ártalmas autoimmun válasszal anélkül, hogy a teljes immunrendszert gyengítené. A kísérleti vakcinát először olyan egereknek adták be, melyek az 1-es típusú diabétesz korai stádiumában voltak. Ennek hatására a betegség kifejlődése esetükben lelassult. Azoknál az egereknél pedig, melyeknél már teljesen kifejlődött a cukorbetegség, a vakcina segítette a normális vércukorszint helyreállítását. A kutatók remélik, hogy a megközelítés más autoimmun betegségeknél, például a szklerózis multiplexnél vagy a reumatoid artritisznél is alkalmazható lesz.