Veszélyesek lehetnek a "szuperegészséges" készítmények

Csak azért mert többezer elégedett fogyasztót tud egy cég felsorakoztatni még nem biztos, hogy az általuk forgalmazott gyógyhatású készítmény bír az ígért hatással. Be nem vizsgált csodaszerek és félrevezetett betegek. Mikor higgyünk egy gyógyhatású készítménybe, és milyen csapdákba sétálhatunk bele? 

"Fájdalomcsillapító hatása eléri a morfium erősségének 75 százalékát, a függővé válás veszélye nélkül. Megerősíti az immunrendszert, (csökkenti az allergia kialakulásának veszélyét, gyógyulásának hatékony elősegítése), beleértve a falósejteket és a nyiroksejket (csökkenti a rák kialakulásának veszélyét, hatékonyabb gyógyulást tesz lehetővé)."

A fenti mondat egy, a noni juice gyógyító hatását méltató internetes oldalról származik, ahol természetesen a csodaszert meg is lehet rendelni. Az eladási adatokról ugyan nincsenek információink, de feltételezzük, hogy ha valami ilyen egészséges, azt biztosan jól fogy. A csendes-óceáni noni gyümölcs azonban csak egy a sok jótékony hatású növény közül, amelyektől a gyanútlan vásárlók csodás gyógyulást remélnek.

Igazolt a gyógyhatás?

Mindent megveszünk, amiről azt gondoljuk, hogy megelőzi a rákot, enyhíti a menstruációs görcsöket és esetleg még a vérnyomásunkat is kordában tartja, azonban a be nem vizsgált gyógyhatású készítmények esetleges veszélyeivel nem foglalkozunk. Minek is, hiszen az interneten találunk több ezer lelkes felhasználót, akik esküsznek az adott termék gyógyító hatására. Sőt, a legtöbb forgalmazó már arra is ügyel, hogy akár a föld alól is, de kerítsen néhány igazán meggyőző statisztikát. Ki ne hinne a 24 000 megkérdezettből 18 480 elégedett fogyasztónak? - ahogy azt az egyik noni juice-t forgalmazó cég oldalán olvastuk. De hogy melyik országban is készült a fogyasztói felmérés, az már nem derül ki a honlapról...

Az orvosok szerint azonban ez az információ még jócskán kevés ahhoz, hogy valamiről azt állíthassuk: gyógyhatása bizonyított.

"A gyógyhatású készítmények, gyógyszerek hatásának vizsgálatához elengedhetetlen a randomizált placebo-kontrollos vizsgálat" - hívja fel a figyelmet dr. Tóth Tamás obezitológus. "Ilyen esetekben különböző korú és egészségi állapotban lévő embereknek adnak véletlenszerűen hatóanyag nélküli és bevizsgálandó gyógyszert. Az, hogy melyik gyógyszer mondható hatékonynak függ attól, hogy a kutatók milyen megfelelőségi arányt fogadnak el. Ilyen tekintetben a fogyasztók által elmondott tapasztalatok túlságosan szubjektívek ahhoz, az adott terméknek bizonyított legyen a gyógyhatása."

Az internet a féligazságok és túlzások tárháza

Az internet elterjedésével az információk korlátlanul és gyorsan eljuthatnak bárkihez: könnyen lehet háziorvos bárkiből, aki egy-két órát böngészget. Az orvosok ugyan még mindig nem ismerik a rák ellenszerét, de az internet már tele van a hatásosabbnál hatásosabb gyógynövény-készítményekkel, amelyek forgalmazói azt sugallják, hogy a rákot nagyjából annyira egyszerű gyógyítani, mint a megfázást. Nagy jolly joker például a C-vitamin: az internet szerint még a magas vérnyomásnak is hatásos ellenszere - ami a hypertonológus szerint igencsak nagy marhaság.

"A jelenkor legnagyobb problémája a szellemi szennyeződés. A hibás, homályos, félrevezető állítások, a reklámokban megnyilvánuló féligazságok vagy szakmai tévedések a fogyasztókat, a panaszos vagy betegségben szenvedő embereket igen gyakran becsapják - írja a Gyógyszerészet című szaklapban megjelenés előtt álló publikációjában dr. Szabó László Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar farmakognóziai tanszékének vezetője.

"Sajnos a természettudományos műveltség egyre hiányosabb, a biológiai és ökológiai szemlélet a fogyasztói viselkedés során jelentősen gyengül. A tudatos homályosítás, a használatra vonatkozó felületes információ és kereskedés (gyakran már szabálysértés) következménye a gyógyításra illetékes szakember kikerülése, valamint a helytelen és hamis öngyógyító módszerek szaporodása" - áll a pécsi egyetemi tanár tanulmányában. "A "homo consumens" fogékony az üzlet jelmondatára: "az ön egészségéért és szépségéért"! Ehhez jön még hozzá a sokféle "anyagi" szennyeződés, amit az üzleti érdekből alkalmazott technikai tényezők okoznak."

Az öngyógyítás buktatói

Az ismeretlen eredetű gyógyhatású készítmények másik nagy veszélye az öngyógyító betegek felelőtlenségéből származhat. Sokan figyelmen kívül hagyják, vagy nem is tudnak az esetleges mellékhatásokról, orvosaikat nem tájékoztatják arról, hogy a felírt gyógyszereken kívül még mit szednek.

"A fitofarmakon (hagyományos növényi gyógyszerek) olyan növényi hatóanyagot tartalmazó farmakon, amelyet a szakember (orvos, gyógyszerész) felelőssége tudatában alkalmazhat a gyógyításban" - hangsúlyozza dr. Szabó László Gyula. "Fontos azonban arra figyelni, hogy a farmakon alkalmazása egyáltalán nem triviális, mert függ a kortól, a nemtől, más betegségektől, az egyéni érzékenységtől (például várt vagy váratlan allergiától), a kúra időtartamától és az étkezés sajátosságaitól. Vagyis az öngyógyítás, - hozzáértés és tapasztalat nélkül -, veszélyes."

A tanszékvezető szerint a legtöbb problémát az egyéb, egy időben szedett gyógyszerekkel való interakció okozhatja. Például a zöld főzelékek, például spenót, sóska, vagy a saláták, amelyek K-vitaminban gazdagok, a K-vitamin pedig elősegíti a véralvadást, ellentétes hatást fejtenek ki vérünkben, mint a tartós véralvadást gátló szerek. Ezért különösen óvatos személet szükséges a hagyományos és bizonyítékokon alapuló orvosi praxis mellett a fitoterápiában is, vagy ha növényi kivonatok vagy vegyületek "harmonizáló hatásával" próbálunk terápiás eredményt elérni, például a homeopátiában, vagy a Bach-virágterápiában a virágesszenciákkal.

Gyógyhatású készítmény kontra gyógyszer

A 2005. évi XCV. törvény meghatározása szerint gyógyszer: bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére állítanak elő vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható.

Gyógyhatású készítménynek szokták nevezni a fentebb már említett gyógytermék kategóriát, mely fogalma szerint: olyan természetes eredetű anyagot tartalmazó készítmény, amely kedvező biológiai hatással rendelkezik, orvosi előírás nélkül is alkalmazható, és amely előírásszerű használat esetén egészségi ártalmat nem okoz. (Ez a kategória az uniós jogharmonizáció miatt 2011. áprilisig fokozatosan megszűnik, ezeket át kell minősíteni.)

Bevizsgálta valaki a készítményt?

Ugyancsak probléma a szuperegészségesnek kikiáltott gyógyhatású készítményekkel, a származási hely bizonytalansága. A forgalmazó cégek ugyanis gyakran ráírják egy adott termékre, hogy hatóságilag ellenőrzött, ám ez még nem jelenti azt, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) is áldását adta a készítményre. (Jó esetben egy külföldi hatóság talán tényleg ellenőrizte - a noni jiuce-ok például a Tahiti Nui (Francia Polinézia) állami felügyeleti szerveinek hivatalos minőségi és eredetigazolásával rendelkeznek, legalábbis a címke szerint.)

"A fogyasztó leginkább úgy győződhet meg arról, hogy a vásárolt készítmény nem ártalmas az egészségére, hogy csakis ellenőrzött helyről (pl. gyógyszertár) szerzi be az engedélyezett készítményt" - nyilatkozta lapunknak Szabó Franciska, az OGYI kommunikációs szakreferense. "A gyógyszereket és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket, más néven gyógytermékeket, Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) engedélyezi. Az étrendkiegészítőket az OÉTI veszi nyilvántartásba. Nagyon fontos megjegyezni, hogy gyógyhatásra való hivatkozással reklámozni csakis az előbbi kategóriákat, nevezetesen a gyógyszereket, gyógytermékeket-, illetve az orvostechnikai eszközöket bizonyos kitételekkel - lehet" - magyarázza a szakember.

A külföldről behozott készítmények (noni juice vagy a szintén népszerű ginkgo biloba) gyártási folyamatát semmilyen hazánkban is elfogadott hatóság nem ellenőrzi. Nem tudjuk, hogy noni gyümölcsöt milyen vegyszerrel kezelték, milyen vízzel hígították, és arról sincsenek információink, hogy milyen körülmények között készült.

"Amíg a hagyományos értelemben vett gyógyszereknél az előállítás folyamata pontosan dokumentálva van, addig a külföldről érkező termékek esetében csak remélhetjük, hogy nem kerültek szennyező anyagok a készítménybe" - hívta fel a figyelmünket dr. Tóth Tamás. "Ez persze nem azt jelenti, hogy minden újítás elől el kell zárkózni, de minden esetben érdemes meggyőződni róla, hogy bevizsgált és kifogástalan minőségű terméket vásárolunk."

Ezek után pedig mindenkinek a saját lelkiismeretére bízzuk, hogy a szomszédot, az internetet vagy más kuruzslót választ-e háziorvosául.