A kutatás során 54 brazil egészségügyi körzetben vizsgálták a malária előfordulását, a környék erdőségeinek kiterjedését mutató műholdas képekkel együtt.
"Úgy tűnik, hogy az erdőirtás az egyik legelső ökológiai tényező, amely maláriajárványt válthat ki" - állította az AFP hírügynökségnek a kutatást vezető Sarah Olson, a Nelson Intézet munkatársa. A kutató szerint a trópusi esőerdők kiirtása azért növelheti a malária előfordulási arányát, mert kedvező körülményeket teremt az Anopheles darlingi szúnyog számára, amely a malária legfőbb hordozója az Amazonas-medencében.
"A kiirtott erdőség, ahol több nyílt terület és részben napsütötte vízterület található, ideális élőhely e szúnyogfajta számára" - mondja Olson. Az Anopheles darlingi ráadásul elkezdte kiszorítani a többi szúnyogot, amelyek kisebb valószínűséggel terjesztik a maláriát.
Az Emerging Infectious Diseases (Feltörekvő fertőző betegségek) folyóirat szerdai online kiadásában megjelent kutatásból az derül ki, hogy már az erdőt érő viszonylag kis változások is jelentős hatást gyakorolhatnak a helyi népesség egészségére.
"Az erdőtakaró négy százalékos változása a malária előfordulásának 48 százalékos növekedésével hozható összefüggésbe ebben az 54 egészségügyi körzetben" - állítja a kutatásvezető.
A tanulmányban vizsgált terület, az Amazonas esőerdő Peruhoz közeli része nagyon hasonlít más brazil trópusi esőerdő-övezetekre, ezért az erdőirtás valószínűleg másutt is a malária előfordulásának hasonló mértékű emelkedését okozhatja.
Olson szerint a kutatás arra világít rá, hogy a trópusi esőerdők megóvása nagyobb előnnyel járhat az emberi egészségre, mint korábban gondoltuk. "A földgazdálkodás hasznos intervenció lehet a malária kockázati tényezőinek csökkentésében" - véli a kutató.
1997 és 2006 között évente körülbelül 500 ezer brazil állampolgárt fertőzött meg a betegség az Amazonas-medencében.