A leghírhedtebb járvány volt a Fekete Halál, mely a Középkorban söpört végig Ázsián és Európán. Kontinensünket az 1340-es években érte el, becslések szerint 25 millió ember életét követelte. A Fekete Halál évszázadokon át keringett, különösen a városokban. Londonban például 1665-66-ban okozott hatalmas járványt, melynek során minden ötödik lakos életét vesztette.
Európa lakosságának fele belehalt
Az első, jól dokumentált járvány i.e. 541-ben kezdődött és Juszticiánusz bizánci császárról kapta a nevét. Konstantinápolyban naponta tízezer ember halt bele az ősi történetírók szerint. Modern becslések szerint Európa lakosságának fele kipusztult, mielőtt a pestis eltűnt a 700-as években.
A pestis okát nem is sejtették egészen a legutóbbi, 1855-ös kínai járványig, melynek hivatalosan csak 1959-re lett vége. A nagy áttörés 1894-ben Hong Kongban következett be, amikor a kutatók izolálták a pálcika alakú baktériumot, a Yersinia pestist. Néhány évvel később Kínában az orvosok felfedezték, hogy a patkányok pestises tünetei nagyon hasonlóak az emberéhez, a fertőzött embereken pedig gyakran figyelhettek meg bolhacsípéseket.
A pestis kórokozóját hordozhatják egerek, tevék, mókusok, prérikutyák és nyulak, de az emberre a patkány pestise a legveszélyesebb, különösen a városban élő állatoké. A betegséget általában a patkányon élősködő bolha, a Xenopsylla cheopis terjeszti.
A pestis típusai
A bubópestis: a legelterjedtebb változat. Az elnevezés utal a beteg fájdalmasan megduzzadó nyirokmirigyeire - a bubókra.
A szeptikémiás pestis: ennek során a véráramban terjednek szét a kórokozók, melyek a bolhákból vagy beteg emberből származnak.
A tüdőpestis: ez a legfertőzőbb változat, voltaképp a bubópestis előrelahadott stádiumát jelenti. Ebben a szakaszban a betegség már emberről emberre is terjed, a fertőzött tüdőből felköhögött váladékrészecskék útján. Kezelés nélkül a bubópestis halálozási rátája 50 százalék. A másik két változat csaknem minden esetben végzetes antibiotikum adagolása nélkül.
A kórokozó
A Yersinia pestis baktérium elképesztően virulens. Ez egy mutáns változat, mely a megfertőzött gazdaszervezeten kívül elpusztul, azon belül sem képes elrejtőzni. Ennek ellensúlyozására a Y. pestis ereje a sokaságában rejlik, és abban, hogy képes megsemmisíteni áldozata immunrendszerét. Mérget fecskendez a védekező sejtekbe, és miután azok elpusztulnak, akadály nélkül szaporodhat el. Az áldozatot voltaképp halálra mérgezik. A baktérium vastag alvadékban gyűlik össze a bőr alatt, ahonnan a bolhák könnyen összeszedhetik. Kialakulhat gangréna, a gennyel teli mirigyek kifakadhatnak, a tüdő pedig szabályosan felbomlik.