Csókolózással nem terjed! Tények és tévhitek a nátháról

Kalapkúra, meleg tea, sok C-vitamin és torokmelegítés - mindenkinek megvan az évek során kialakult stratégiája a megfázás kezelésére. Jennifer Ackermann, többek között a New York Times és a National Geographic számára dolgozó tudományos újságíró nemrégiben megjelent könyvében összegyűjtötte a megfázással kapcsolatos tévhiteket.

A C-vitamin nem előzi meg a megfázást

Szentgyörgyi Albert hazájában szinte felségsértés még csak kimondani is, de ez az igazság: a C-vitamin nem előzi meg a megfázást. Mindezt több mint 30 nemzetközi tanulmány is alátámasztja. Azért nem kell kihajítani a készítményeket az ablakon: a már kialakult betegség tüneteinek enyhítésére az aszkorbinsav megfelelő.

Nem véd az alkohol-absztinencia sem

Sokan vélik úgy, hogy az alkoholfogyasztás közvetlen összefüggésbe hozható a megfázással, ezért egyáltalán nem isznak. Mérsékelt szintű poharazgatás, ami legfeljebb napi egy-két italt jelent, inkább védő hatású, semmint káros a nátha szempontjából. Ugyanakkor a "kalapkúra" hatástalan, ezzel a módszerrel nem érnek véget hamarabb felső légúti szenvedéseink.

Csókolózással nem terjed

"Megfáztam, nem adok puszit" - olyan gyakori frázis, hogy fel sem kapjuk rá a fejünket. Pedig jó nagy butaság: a náthát ugyanis úgynevezett rhinovírusok okozzák, amelyek elsősorban az orron keresztül jutnak be a szervezetbe. Egy érdekes kísérletben 16 náthás önkéntes csókolózott egészségesekkel másfél percig és mindössze egy esetben sikerült megfertőzni a partnert.

Nem érdemes nagymosást tartani

Megfázás miatt nem érdemes minden teletüsszögött ruhánkat azonnal kimosni, mert a sima - nem fertőtlenítő - mosás nem pusztítja el a vírusokat. Persze azért nem szabad elhanyagolni a személyi higiénét, de a ruhatisztítás nem nevezhető elsődleges védelmi vonalnak.

Nem jelent bakteriális fertőzést a zöldessárga orrváladék

A víztiszta váladék sűrűsödése és sárgászöld színűvé válása nem jelenti feltétlenül a bakteriális felülfertőződést. A színváltozás hátterében az áll, hogy a szervezetünk egyre hatékonyabban küzd a nátha vírusai ellen, és azok a sejtek, amelyek néhány nap után megjelennek, vasat tartalmaznak. Azaz a színváltozás csak annyit jelent, hogy csapataink harcban állnak és győzelemhez közeli a végkimenetel.

Nem érdemes lakáson belül maradni

Leggyakrabban számítógépünk billentyűzetéről, egerétől vagy mobiltelefonunktól fertőződünk meg, ezek felületén tapadnak meg leginkább a vírusok. Tehát nem a kinti levegőben kóborló kórokozók jelentik a legnagyobb veszélyt. Igaz viszont, hogy a lehűlt és a hideg miatt károsodott orrnyálkahártya könnyebben fertőződik.

Hiába fújod, nem segít

Sajnos nem segít a nagyon erős orrfújás az orrdugulás ellen, ugyanis ezért az érzésélt nem a váladék, hanem a gyulladt - és emiatt duzzadt - nyálkahártya a felelős, azt pedig nem tudjuk kifújni. Sok szakember úgy véli, hogy nem is szabad túl erősen orrot fújni, mert a nagy légnyomásnak köszönhetően az orr melléküregeibe is bejuttathatjuk a vírusokat, ami a közönséges náthánál sokkal nagyobb gondokat okozhat.

Nem ér semmit a fertőtlenítő szappan

Jó reklámfogás, semmi több - a fertőtlenítő hatásúként hirdetett szappanok ugyanis antibakteriálisak, azaz baktériumok ellen jók, vírusokkal szemben hatástalanok. Ezért nem érdemes sima megfázás esetén antibiotikumot sem szedni, mert azok is csak a baktériumokra hatnak.

Nem véd a meleg ruha

Meghűlésnek is mondjuk, pedig semmi köze a hideghez. Azért van mégis több megfázás télen, mert ilyenkor az emberek gyakrabban találkoznak a vírusokkal.

Érdemes húslevest főzni

Nagyanyáink módszerének hatásosságát a tudomány is igazolta: a jó húslevesben található anyagok mérséklik az úgynevezett neutrophil granulociták (immunsejtek) aktivitását, ezáltal enyhítik a tüneteket. Egyelőre azonban a hatásért felelős összetevő még ismeretlen.

Az echinacea semmit sem ér

Népszerű komponense az immunerősítőknek a kasvirág, vagyis az echinacea, de sajnos zéró vagy legfeljebb csak minimális a hatása a nátha tüneteire. Sem a betegség lerövidítésében, sem pedig a megelőzésében nem ér semmit.

Nem használ a sok folyadék

Szintén gyakori jótanács: igyál sokat! Közvetlen hatása a folyadékbevitelnek azonban a náthára nincs, és megelőzésnek sem jó. Csak a betegség mellett jelentkező esetleges hőemelkedés és az emiatt bekövetkező folyadék-veszteség, kiszáradás megelőzése miatt kell odafigyelni, hogy rendesen igyunk.

Hiába fázol meg, nem adsz le egy kilót sem

Szintén kedvelt tévhit, hogy "nem baj, hogy beteg vagyok, legalább leadok pár kilót". Bizonyos fertőző betegségekre - a súlyosabbakra - ez igaz lehet, de nem áll meg nátha esetén. Sőt, bizonyos megfázást szintén okozó vírusok - az adenovírusok - akár épp ellenkező, zsírépítő hatást is kifejthetnek.

Hibáztasd génjeidet!

Sajnos ez nem tévhit, az "én olyan könnyen megfázom"-emberek tényleg léteznek: bizonyított a genetikai hajlandóság a megfázásra. Sejtjeink felszínén található receptor molekulák alapján dől el, hogy a náthavírusok könnyebben támadnak-e meg minket, mint másokat.