Minden ötödik gyerek fertőzött gyomorbetegséget okozó baktériummal

Földünk lakosságának mintegy felét megfertőzte már a Helicobacter pylori. Fejlődő országokban a lakosság 70-80, fejlett országokban "csak" 20-40 százaléka fertőzött. Hazánk egyelőre a két kategória közt található, minden második ember véréből kimutatható a kórokozó ellen termelődő ellenanyag.  

A fertőzés általában gyermekkorban következik be, hazai adatok szerint a 20 éves korosztály 20-25 százalékban fertőzött. Nagy részük tízéves koruk előtt találkozott a baktériummal. Amennyiben a fertőzötteket nem kezeljük, a baktérium az életük végéig kimutatható a gyomor nyálkahártyáján.

Krónikus hasfájás, vashiányos vérszegénység - akár H. pylori is okozhatja

Gyermekkorban a fertőzés leggyakrabban tünetmentesen zajlik. A kis korban kialakuló gyomor- és nyombélfekélyben viszont gyakran mutatható ki a baktérium jelenléte. Emellett okozhat limfómát, a gyomornyálkahártya sorvadását, vashiányos vérszegénységet is. Krónikus, a gyomor területére lokalizálódó hasfájás, súlygyarapodási problémák, hosszan fennálló hasmenés esetén is érdemes megpróbálni kimutatni a baktériumot. A kórokozó eltávolítása az esetek egy részében gyógyulást eredményezhet. Egyes tanulmányok az ételallergia, krónikus csalánkiütés, sőt a hirtelen csecsemőhalál hátterében is H. pylori fertőzést gyanítanak.

Gyakori panasz a gyerekek krónikus, visszatérő, köldök körüli hasfájása. Az itt jelentkező fájdalmak esetén általában egyértelmű összefüggés nincs a H. pylori fertőzöttséggel, ezekben az esetekben nem érdemes ilyen irányú vizsgálatokat végezni.

Röviden a baktériumról

A Helicobacter pylori nevű baktériumot 1983-ban ausztrál tudósok fedezték fel fekélyes betegek gyomornyálkahártyájában. Hamar fény derült szerepére a gyomor- és nyombélfekély, a gyomorrák és egyéb súlyos betegségek kialakulásában. A baktérium emberről emberre, közvetlen kontaktussal terjed. Leggyakoribb az anyáról gyermekre, például cumi lenyalása, ételek előrágása illetve a gyermekről gyermekre terjedés. A fertőzésben szerepe van a szennyezett víznek és a házi légynek is. A fertőzés terjedésében egyértelműen szerepet játszanak a rossz szociális viszonyok, a megelőzésben nagy szerepe van a higiénia fejlesztésének és az egészségnevelésnek.

Ötletes módszerek a baktérium kimutatása

Gyerekeknél leggyakrabban az UBT-t, az urea kilégzési tesztet használjuk. Ennek lényege, hogy radioaktív izotóppal megjelölt urea tartalmú tablettát kap a gyermek, amit a gyomrába jutva a baktérium egyik jellemző enzimjével reakcióba lép. Ennek hatására létrejön egy megjelölt molekula, ami a kilégzett levegővel távozik. Ezt egy zacskóban összegyűjtve lehet kimutatni, a baktérium jelenlétére utal, ha a jelzett anyag megjelenik a levegőben. A vizsgálat éhgyomorra történik még fogat mosni sem szabad, és feltétele, hogy a megelőző hetekben antibiotikumot, savcsökkentő gyógyszert ne szedjen a gyermek.

Kimutatható úgynevezett szerológiai vizsgálatokkal a vérből a baktérium ellen képződött ellenanyagokat. Sajnos tíz éves kor alatt a teszt nem teljesen megbízható. A módszer másik hátránya az, hogy a vizsgálat eredménye hosszan pozitív marad a baktérium kiirtását követően is, így a kezelés eredményessége ilyen módon nem mérhető. Legbiztosabb módszer a gyomortükrözés során vett minta elemzése - ez azonban kellemetlen vizsgálat a gyermekek számára.

Mikor és hogyan kezeljük a fertőzött gyerekeket?

Alapelv, hogy csak akkor vizsgáljuk a baktérium jelenlétét, ha pozitív esetben kezeljük is. Fekélybeteg gyermekeknél, más okkal nem magyarázható vashiányos vérszegénység esetén vagy ha a családban gyomorrák fordul elő és igazolható a H. pylori jelenléte, a kezelés mindenképpen indokolt. Kétféle antibiotikum és savtermelést gátló gyógyszer kombinációja szükséges, mivel a baktérium nagyon ellenálló. A terápia egy hétig tart, az esetek döntő többségében sikeres.

Mind a vizsgálat, mind a kezelés igen költséges. Bár a később esetlegesen kialakuló súlyosabb tünetek vagy rosszindulatú daganatok kialakulása miatt célszerű lenne a tünetmentes, de fertőzött gyermekek szűrése és kezelése is, ez hazánkban egyelőre még nem megoldott.

Optimális megoldás lenne a baktérim ellen egy védőoltás, melynek fejlesztése folyamatban van. Állatkísérletekben már jó eredményekkel szerepel, de emberi alkalmazása még nem lehetséges.

Dr. Karoliny Anna
Gyermekgyógyász