10 érdekes tény az agyról

Tudtad, hogy agyunk körülbelül 1,3 kg-ot nyom? Hogy egy életen keresztül fejlődik? Hogy a kamaszok viselkedése részben agyuk változásával magyarázható?

A történelem során rengetegen próbálták megfejteni az emberi agy titkait. Az ókori egyiptomiak és Arisztotelész még nem tulajdonítottak nagy fontosságot a fejünkben található misztikus szervnek. A híres anatómus, Galénosz viszont már az agyhoz kötötte a mozgás és a beszéd koordinációját, ám a fehér és szürkeállománnyal ő sem törődött sokat. Manapság a technológiai fejlődésnek és a különböző kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudhatunk meg agyunkról, és közben olyan dolgokat fedezhetünk fel, amelyeken talán még Galénosz is elámulna.

Az emberi agy nagy....

Egy átlagos felnőtt agya 1,3-1,4 kilogrammot nyom. Egyes idegsebészek az élő agy állagát a fogkréméhez hasonlították, de talán Katrina Firlik idegsebész adta a legjobb leírást agyunkról: "Az agy nem folyik szét, mint a fogkrém, állaga sokkal inkább hasonlít a nyers tofura."

Bár ez a leírás nem igazán csábító, gondoljunk bele: koponyánk 80 százalékát agyunk teszi ki, amely rengeteg vérből és gerincvelői folyadékból áll - ezek töltik ki az idegi szöveteket. A sok folyadék összesen mintegy 1,7 litert tesz ki.

...de egyre zsugorodik

Az 5000 évvel ezelőtt élt emberek agya még a miénknél is nagyobb volt. "Az emberi agy az utóbbi évezredekben 150 köbcentimétert zsugorodott. Ez közel 10 százalékos csökkenést jelent" - nyilatkozta John Hawks paleoantropológus a Licescience.com ismeretterjesztő weboldalnak.

A tudósok nem tudják, miért csökken agyunk térfogata, de valószínű, hogy szervezetünk csak alkalmazkodik a civilizációs jellegzetességekhez. Mivel agyunk méretének nincs köze az intelligenciához, így nincs bizonyíték arra, hogy az ősember okosabb lett volna, mint a mai ember.

Agyunk egy valóságos erőmű

A modern agy egy energiavámpír. Bár a szerv átlagosan csak súlyunk 2 százalékát teszi ki, a vér oxigéntartalmának 20, glükózszintjének pedig 25 százalékát emészti fel.

A barázdák okossá tesznek

Mitől olyan intelligens az ember? Lehetséges, hogy az agyunkon található barázdáktól. Az agykéreg körülbelül 100 milliárd idegsejtnek, azaz neuronnak ad otthont. Agyunk barázdált jellege lehetővé teszi, hogy több információt tároljon, és több feladatot hajtson végre, mint az állatok egyszerűbb agya.

Az agysejtek 10 százaléka idegsejt

A neuronok, vagy idegsejtek az agyi sejtjeink 10 százalékát teszik ki. A maradék 90 százalék úgy nevezett gliasejt, amelyek szerepe a mai napig sem tisztázott teljesen. Korábban azt hitték, ezeknek a sejteknek nincs más szerepük, minthogy összetartsák az idegsejteket, de egy 2005-ben megjelent kutatási anyag szerint ezek a sejtek a felelősek egyes immunvédelmek kialakításáért, valamint a szinapszisok növekedéséért és működéséért is.

Az agy egy exkluzív klub

Az agy vérrendszerében található vér-agy gát csak nagyon kevés molekulát enged az idegrendszer belső magjába, az agyba. Az agyat tápláló kapillárisok rengeteg védősejtet tartalmaznak, amelyek kívül tartják a nagyobb molekulákat. A gátban található speciális fehérjék szállítják a tápanyagokat az agyunkba, és csak ezek jutnak át a vér-agy gáton.

Bár a vér-agy gát megvédi agyunkat, de sajnos az életmentő gyógyszerek nagy részét sem engedi átjutni. A tudósok a nanotechnológiában látják a megoldást, a nanorészecskék ugyanis könnyedén át tudnak hatolni a gáton, és el tudják pusztítani az agyban található daganatos sejteket.

Agyunk egy csőként kezdi az életét

Az agy kialakulása már a terhesség legelején megkezdődik. Három héttel a fogantatás után az idegi lemeznek nevezett embrionikus sejtek összeolvadnak, és egy úgy nevezett idegi csövet alkotnak. Ez lesz később a központi idegrendszer. Később kialakulnak a gliasejtek és a neuronok, majd megindul az agy barázdálódása.

A tinédzserek agya nem felnőtt agy

Elkeseredett szülők, nyugalom! A kamaszkori viselkedés részben az agyi fejlődés szeszélyeinek köszönhető. Az agy szürkeállománya a kamaszkort megelőzően fejlődik ki teljesen, és a tinédzserkor alatt nyeri el végső formáját a döntéshozásért és ítélőképességért felelős elülső lebeny. Az agy végső formáját körülbelül 20 éves korra éri el.

Az agy örökké változik

Korábban a kutatók úgy vélték, hogy a felnőttkor elérésével agyunk elveszti azt a képességét, hogy új idegi kötődéseket hozzon létre, erről azonban mára már kiderült, hogy nem így van. Egy 2007-ben agyvérzést szenvedett páciens példája megmutatta, hogy az agy képes adaptálódni a sérült idegekhez, és képes új idegi kötödéseket létrehozni még felnőttkorban is.

A nők nem a Vénuszról jöttek

A populáris kultúra szerint a nők és a férfiak agya eltérően működik. Annyi valóban igaz, hogy a férfi és női hormonok másként hatnak az agyi fejlődésre, és az is, hogy a két nem tagjai eltérően reagálnak a fájdalomra és a stresszre. De ennek ellenére a férfi és női agy és agyi kapacitás teljesen megegyezik.