Évente 1500 magyarnál mutatnak ki Parkinson-kórt

Egy nemzetközi felmérés szerint körülbelül 13 millió embernek mérgezi az életét a kór. Ebből csaknem egymilliónyian az Egyesült Államokban élnek. Hazánkban jelenleg 20 000 beteget regisztráltak, ám számuk évente körülbelül 1500 új beteggel nő, 65 év felett pedig még gyakoribb az egyelőre gyógyíthatatlan kór előfordulása. 

A Deutsche Parkinson nemzetközi kimutatása szerint a 40 évnél fiatalabbak között 10 százalék körüli a betegség előfordulása. Az 50-64 éves korosztályban 67 százalékos ez az arány. A 71 évnél idősebbeknél csaknem 28 százalék a betegség kialakulásának a gyakorisága. Érdekes, hogy a nemzetközi felmérés szerint a 40-49 éves és a 65-70 éves korosztályban szinte egyáltalán nem diagnosztizálták a betegséget. A tudomány számára újabb kihívás, hogy megállítsák a csaknem 13 millió "parkinsonos" beteg lassú leépülését.

Könnyen felismerhető tünetek

"Jellemző a betegségre, hogy elszegényednek az együttes mozgások, a beteg nehezen fordul, csoszogva lép és elesik a szőnyegben, mert beakad a lába..." - foglalja össze Dr. Nagy Zoltán neurológus a LIFE magazinnak adott nyilatkozatában. A betegség kialakulása és lefolyása azonban egyénenként változó. Volt olyan páciens, aki először kézfájdalomról számolt be, de azt hitte, hogy tornázás közben megerőltette magát. Egy másik betegnél remegés lépett föl, amit a stressznek tulajdonított. Az orvosi vizsgálatok végül mindegyiküknél Parkinson-kórt diagnosztizáltak. Más tünetek észlelése esetén is érdemes orvoshoz fordulni.

A betegség négy legjellemzőbb tünete viszonylag könnyen felismerhető, azonban a pontos diagnózis csak szövettani vizsgálat elvégzését követően állítható fel. Árulkodó lehet a végtagokon vagy az arcon jelentkező nyugalmi remegés (tremor), az izmok merevsége (rigiditás), a mozgások meglassulása (bradykinesia) és az egyensúlyzavar észlelése. Érdemes azonnal orvoshoz fordulni a felsorolt tünetek megjelenésekor, mert előfordulhat az is, hogy más betegségek okoznak hasonló változásokat. Ezt a jelenséget parkinsonismusnak nevezték el.

Lelkileg jobban megvisel

A kór gyakran lelki és depressziós tünetekkel is együtt jár. A legnagyobb problémát többnyire a mentális vívódás okozza, amikor a páciens tudja, hogy képes lenne megtenni egy mozdulatot, de hiába próbálkozik, a teste nem engedelmeskedik. Az orvostudomány jelenleg nem ismeri a Parkinson-kór kialakulásának pontos okát.

"Ez egy olyan neuro-degeneratív betegség, amely során bizonyos idegi átvivő anyagokat termelő sejtek pusztulni kezdenek, azonban a kiváltó okot még nem tudjuk." - magyarázza Dr. Nagy Zoltán. Az agy központjában a mozgásokat is irányító úgynevezett bazális gangrinok folyamatos és megállíthatatlan pusztulása zajlik, illetve csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelése is. Ez azért jelent problémát, mert ez közvetíti a mozgást leíró információkat a testnek, vagyis maga a mozgásirányító központ is pusztul és egyre kevesebb információ jut el a rendeltetési helyére. Ráadásul ez az önpusztító folyamat feltartóztathatatlan.

Fontos a pontos gyógyszeradagolás

A dopamint stimuláló gyógyszerekkel és mélyreható agyi stimulációval kezelhetőek a tüntetek, viszont ennél a betegségnél különösen fontos, hogy a terápiát előírás szerint alkalmazzák.

"Ha túlzott gyógyszermennyiséggel igyekszünk tünetmentessé tenni a beteget, akkor felgyorsulhat a sejtpusztulás, ezért célszerű a már bevált "low and slow" módszert alkalmazni, vagyis lassan adagolni és alacsony szinten tartani a gyógyszermennyiséget" - mondja a neurológus.

Tiszteletbeli doktorrá avatták a "Parkinson nagykövetét"

A Parkinson-kór világnapja előtt néhány héttel tiszteletbeli doktorrá avatták Michael J. Fox amerikai színészt, akiről köztudott, hogy Parkinson-kórban szenved. A filmcsillag eddig közel kétszázmillió dollárral támogatta a betegség kezelését segítő gyógyszerek kifejlesztését. A szomorú hír mégis az, hogy a kór az orvostudomány jelenlegi állása szerint még mindig nem gyógyítható.

A kitüntetés adományázásának apropóját az adta, hogy 1997. óta minden év április 11-én tartják a Parkinson-kórban szenvedők világnapját.

Michael J. Fox az egyik legismertebb azok közül, akik Parkinson-kórban, vagyis az egyik leggyakoribb szervi idegrendszeri betegségben szenvednek. De sorolhatnánk tovább a hírességeket, Salvador Dali és Mohamed Ali életét is ez a kór keserítette meg. Az amerikai színésznek a Nobel-díjakat is kiosztó Karolinska Intézet adományozta a tiszteletbeli orvosdoktori címet a Parkinson-kór kutatásában nyújtott segítségéért. Michael J. Foxnál 20 évvel ezelőtt diagnosztizálták a betegséget, az elmúlt 10 évben a színész alapítványa közel 34 milliárd forintnak megfelelő amerikai dollár támogatást nyújtott a betegség kezelését segítő gyógyszerek kifejlesztésére.