Kolinnal küzdhetnek a kismamák a Down-kór kialakulása ellen

A terhesség és szoptatás alatt alkalmazott kolin jótékonyan hat az agyműködésre és az érzelmi szintekre, derült ki a Down kór modellezésére felnevelt kisegereken, ráadásul véd az idegsejtelhalással járó kórképektől, mint amilyen az Alzheimer kór (időskori elbutulás egyik gyakori oka).

Feltehetően a felfedezés hozzájárul majd az édesanyáknak ajánlott kolinbevitel növeléséhez (ez jelenleg napi 450 milligram a terhesség során, és 550 milligran a szoptatás időszakában). Természetes formában a kolin megtalálható a tojássárgában, májban, dióban, a brokkoliban és a karfiolban.

"Amennyiben az édesanyák étrendjét kolinnal egészítjük ki, fokozódik a figyelem és nő az érzelmek ellenőrzése a Down szindróma modellezésére felnevelt egerekben. Ráadásul statisztikailag jelentős módon javul a tanulási képesség a nem Down-kórosak között is" - nyilatkozta Barbara Strupp, a cikk első szerzője, aki a táplálkozástudomány és a pszihológia professzora.

A szellemi visszamaradottság mellett a Down szindrómások középkorukra gyakran lesznek demensek, mert agyi idegsejtjeik elhalnak, ahhoz hasonlóan, ahogy az Alzheimer-kórban történik. Strupp szerint a kolinpótlást követő értelmi szint növekedés, amit a Down-szindrómás egereknél tapasztaltak, a idegsejtpusztulástól való védelemmel magyarázható, és nagy populációkban is érvényes. Ráadásul az eredmények tartósak, még több hónappal a étrend kiegészítését követően is tapasztalhatóak.

Strupp és társszerzői olyan Down-szindrómás egereket vizsgáltak, akiknek édesanyját normálisan illetve kolinnal dúsított diétán tartottak terhességük és szoptatásuk három-három hete alatt, illetve egészséges egereken vizsgálta ugyanezt. A kolinbevitelek között 4,5-szörös volt a különbség. Hat hónapos kórban megfigyelték az egereket - felmérték a vérmérsékletüket, megmérték, mennyi ideig képesek egy dologra koncentrálni, érzelmi beállítottságuk mellett egyéb képességeiket is vizsgálták.

A figyelemben tapasztalható óriási növekedés mellett, azok a Down-kóros egerek, amelyek nem kaptak plusz kolint, sokkal izgatottabbak lettek egy-egy hibát követően, mint az egészséges egerek, ugrándoztak, számukra hosszabb ideig tartott egy-egy feladat megoldása, míg a kolint kapó Down kóros egerek náluk jobb eredményt értek el.

Az eredményeket a Behavioral Neuroscience című szaklapban jelentették meg.