A nyugat-nílusi vírust először 1937-ben Ugandában diagnosztizálták, 1950-ben Egyiptomban már járványt is okozott. A kór 1999-ben átkelt az óceánon, és az USA-ban 2001-2002 között okozott nagyobb járványokat. A vírus hordozói a vándormadarak, akik útjuk során magukkal visznek néhány potyautast. A szúnyogok ugyanis több száz kilométert is képesek utazni. A globális klímaváltozás, is a vírus terjedését segíti, az egyre melegebb levegő ugyanis kifejezetten kedvez a vírus szaporodásának. A betegséget hordozó szúnyogok így jutnak el egyre északabbi területekre.
Romániában már 2 halálos áldozata van a betegségnek, és további 7 ember fertőződött meg. Hazánkban a 3 megbetegedés mellett egyenlőre nem regisztráltak halálesetet. A vírus hurrikánnak is nevezett betegségnek 2002-ben Amerikában - ahol időben és térben is kiterjedt járvány alakult ki - 112 ezer halálos áldozata volt.
A betegség az emlősök közül leginkább a lovakra és az emberekre veszélyes. Azonban ahhoz, hogy valaki ténylegesen beteg legyen, több száz szúnyogcsípést kell, hogy elszenvedjen. Az emberek esetében a betegség leggyakrabban tünetmenetes marad, vagy lefolyása csak egy enyhe influenzához hasonlít. Az idősek vagy betegek azonban, akiknek immunrendszere gyengébb, súlyosan megbetegedhetnek, és akár bele is halhatnak a trópusi kórba. A leggyakoribb szövődmény az agyhártyagyulladás, néhány esetben azonban már feljegyeztek hepatitist, hasnyálmirigy- és szívizomgyulladást is.
A nyugat-nílusi vírusnak jelenleg nincs ismert gyógymódja, a betegeken csak tüneti kezelést alkalmaznak. Védőoltás is csak állatoknak létezik, az emberi alkalmazás kifejlesztése egyenlőre kezdeti stádiumban van. A legjobb védekezés tehát a megelőzés: szúnyogháló, légkondicionálló berendezés - mely megszűri a repülő rovarokat - a szabadban pedig marad a szúnyogriasztó.