Az agyvérzés nem csak az időseket fenyegeti

Alig tudjuk elképzelni egy nemrég még a parkban focizó életvidám kisgyermekről, hogy nem sokkal később olyan egyszerű kérdése sem tud válaszolni, hogy milyen színű a labda. Pedig sajnos megtörténhet, az agyvérzés, a stroke a kicsiket sem kerüli el.

Még csak nem is hallott az emberek nagy része arról, hogy kisgyerekeknél is előfordulhat ilyesmi, azonban a legfrissebb amerikai statisztikák szerint ez a hatodik leggyakoribb halálok náluk. A stroke-on kívül azonban más betegségek is vezethetnek a kicsik tragikus halálához.
Agyvérzés egy kisgyereknél?

Fejfájás, merevség, koordináció hiány, mozgási zavar, egyensúlyvesztés, üres tekintet, zavartság és szédülés - ha egy felnőttnél jelentkeznek ezek a tünetek, azonnal stroke-ként diagnosztizálják. Jaredet - egy 7 éves kisfiút - még 2008 nyarán vittek hasonló tünetekkel a New York-i Presbiterinánus Kórházba. Nála azonban nem azonosították a klasszikus jegyeket, édesanyja csak kiszáradásra gyanakodott. Mérget evett? Rohama volt? - találgattak a specialisták, de nem tudták pontosan megmondani. Folyamatos vizsgálatokat végeztek a gyereken: CT, MRI, EKG, az orvosok mégis csak órákkal a történtek után jöttek rá, hogy agyvérzése volt. Kiderült, hogy apró, de annál komolyabb stroke-t kapott. "Tumor, vagy gyulladás is okozhat stroke-ot, de a gyermekeknél főleg traumák, azaz balesetek miatt történik" - fogalmazott kérdésünkre Dr. Kissevich Horváth Tamás, gyermekneurológus, gyermekgyógyász. Hozzátette, "a stroke nagyságából és súlyosságából is lehet következtetni arra, hogy mi okozhatta az agyvérzést".

Van esély a gyógyulásra

Jared esetében a vérvizsgálatok eredményei normálisak voltak és a kardiológusok sem találtak lyukat a kisfiú szívén. Csak találgatni tudtak az orvosok: vajon ez esetben is trauma történt? A család pedig egy év elteltével sem kapott választ arra, hogy mi okozta az agyvérzést. Diagnosztizálását követően Jared hosszú rehabilitációs folyamat előtt állt: a betegek többsége a rehabilitáció után több-kevesebb idegrendszeri maradványtünettel távozik a kórházból. Jó esetben ügyetlenebbül, de önellátásra képes állapotban térnek haza, rosszabb esetben folyamatos gondozásra szorulnak. Ennek megjóslása csak az első néhány nap eltelte után lehetséges, és nagyban függ az egyes érintettek szervezetétől. Jared esetében az orvosok egyetértettek: nagy esélye van a gyógyulásra, és több képességét is vissza fogja nyerni.

Néhány hónappal a tragédia után visszatérhetett az iskolába: logopédust, megfelelő ellátást és különböző terápiákat is biztosítottak neki annak ellenére, hogy sosem hallottak arról, hogy egy gyereknek is lehet agyvérzése. Esetében az újabb stroke megakadályozása volt a legfontosabb: "Körülbelül 20 százalék a valószínűsége annak, hogy az agyvérzés utáni 1-2 évben visszatér a probléma a betegnél" - mondta el a Dr. Heather J. Fullerton, a Kaliforniai Egyetem vezető gyermek-neurológus szakorvosa a család kérdésére még 2008 júniusában. "Ha az első hat hónapon túl van, nagyobb az esélye annak, hogy nem kap újra stoke-ot" - fejezte be.

A Life Magazin műsorán!

Csökkenő tendencia

Egy év alatt Jared lenyűgöző fejlődésen ment keresztül: 2009 nyarán már újra tudott focizni is. Története - a körülményekhez képest - tehát jól végződött, de hazánkban sajnos több ezer kisgyerek veszti életét évente annak ellenére, hogy a gyermekhalálozás hosszú idő óta csökkenő tendenciát mutat. "Ezt csupán egy-egy év növekvő számú balesetei vagy váratlan közlekedési katasztrófák szakítják meg időlegesen" - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2007-es statisztikájában.

Speciális fajtája a gyermekhalálozásnak, amely a csecsemőket érinti, vagyis az egy éves kor alatti gyermekek halálozása: számuk ugyancsak csökken minden évben, mégis meghatározó helyen szerepel az okok közt. Aránya nemek szerint eltérő: míg a fiú csecsemők halandósága továbbra is csökkenő tendenciát mutat, addig a lányoknál 0,5 ezrelékpontos növekedés történt. "Megdöbbentő adat, hogy a csecsemőhalandóság mértéke - azaz az egy évesnél fiatalabbak halandósága - nagyságrendileg megegyezik a 46 évesekével. Magyarországon 2007-ben összesen 577 csecsemő halt meg, nagyobb hányaduk fiú" - olvasható az Országos Gyermekegészségügyi Intézet statisztikájában.

Alacsony testsúlynál nagyobb a veszély

Az egyik legnagyobb kockázati tényező a csecsemőhalálozás esetén a születési súly: a 2500 grammnál könnyebb újszülöttek halandósága jóval magasabb, mint a normál súlyú társaiké. Ebből is következik, hogy a kisbabák több mint fele - pontosabban 58,8 százaléka - a perinatális, azaz születés körüli szakban keletkező szövődmények miatt vesztette életét: a koraszülöttség következményeként fellépő légzészavarok, központi idegrendszeri betegségek miatt haltak meg. Ezen kívül negyedük - 25,5 százalék - halt meg veleszületett rendellenességekben.

"Újszülött korban az agyvérzés is sokkal gyakoribb, hiszen az erek könnyebben szakadnak el az első néhány hétben. Emiatt a legtöbb országban a csecsemők K-vitamint kapnak, ami csökkenti a stroke előfordulási arányát" - fogalmazott Dr. Kissevich Horváth Tamás.

Balesetek okozzák a legtöbb gyermekhalált

Külső okok - tehát balesetek vagy éppen mérgezések - miatt haltak meg leginkább az 1 és 14 év közötti gyerekek az Országos Gyermekegészségügyi Intézet adatai szerint. A veleszületett rendellenességek, idegrendszeri és légzőrendszeri betegségek következnek a listán. Nagyon gyakori az asztma is: a kicsik mintegy 10 százalékát érinti. Magyarországon évente több tinédzser hal bele egy rohamba, mert úgy véli, hogy ha betegsége a kamaszkori változások miatt tünetmentes, nem is kell gyógyszert szednie.

Jellemzőek a daganatos betegségek miatt fellépő halálozások is. A leukémia különböző típusai okozzák a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedéseket a 15 éven aluli gyermekek körében. Ez azt jelenti, hogy az összes gyermekkori rákos megbetegedés több mint kétharmadát teszi ki. Körülbelül 1500-2000 daganatos kicsi küzd a túlélésért hazánkban, szerencsére esélyük az életben maradásra manapság már 70 százalék. Ez a szám az 1950-es években csupán 10 százalék körül volt. Az emésztőrendszer, a keringési rendszer, táplálkozási és anyagcsere betegségek okán létrejött halálesetek követik a statisztikák szerint a daganatokat. "A klasszikus fertőző betegségek - például a bárányhimlő - az oltások terjedése miatt már kevésbé okoznak gondot" - fogalmazott Dr. Karoliny Anna, gyermekorvos.

Belekényszerülnek a felnőtt életformába

Egyre több kórral kell megküzdeniük a kicsiknek a klasszikus gyermekbetegségeken kívül, hiszen az eddig főleg "felnőtt" betegségeknek hitt kórokozók már a fiatalabbakat is veszélyeztetik. "A mentális betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, már a tizenéves gyerekekre is jellemzőek. Ezek valamilyen szinten ok-okozati viszonyban is vannak egymással: például a stroke is fakadhat az elhízásból" - fogalmazott Karoliny doktornő. "Egyrészt belekényszerítjük a kicsiket a felnőttek életformájába" - fejtette ki véleményét a betegségek egyre fiatalabb korban történő megjelenéséről a doktornő. "A mozgásszegény életmód, a tanulással járó stressz, a millió különóra mind-mind rizikófaktorok. Emellett a rendszeres, egészséges étkezés egyre nehezebben oldható meg: így például az elhízás kapcsán könnyen kialakulhat diabétesz" - tette hozzá. Tehát a rendszeres mozgás, friss levegőn eltöltött napi 1-2 óra, egészséges táplálkozás és a nyugodt családi- és életkörülmények biztosítása a legjobb módszer arra, hogy gyerekeink egészségét megőrizzük.