Szuperhősök a filmvásznon és a hétköznapokban

Vékony cérnaszálon lógni, felmászni egy meredek falon, vagy egyszerűen csak repülni. Egy valamirevaló szuperhősnek ezek a mutatványok játszi könnyedséggel mennek. De mit kell tenni annak érdekében, hogy ezeket a képességeket mi is birtokolhassuk, és miben különböznek a hétköznapi szuperhősök a képregényekből ismert figuráktól. 

A képregényekből és a mozifilmekből ismerős szuperképességekkel felvértezett hősök szinte minden gyereket magával ragadnak, hiszen ki ne szeretne repülni, vékony fonálon lógni, vagy egyszerűen csak felemelni és néhány centivel odébb tenni egy házat. Az ilyen hősök egy része egy bizonyos pillanatig ugyanolyan életet élt, mint akármelyik földi halandó, azonban ahogy ilyenkor már lenni szokott, egy váratlan esemény hatására az addig törékeny férfiból, vagy nőből világmegmentő szuperhős lett.

Sugárzás után szupererő

"Az ilyen erős sugárzás vagy külső hatás ugyan elképzelhető, de az előfordulásra igen csekély az esély, az ezekhez hasonló esetek általában csak a filmekben vagy mesékben fordulnak elő. A gének mesterséges manipulálására ugyan van példa, de azokat nem az emberi képességek megváltoztatására használják, hanem különböző betegségek gyógyítására" - nyilatkozta a LIFE magazinnak dr Falus András immunológus.

A legnagyobb különbség a fikció és a valós élet között az, hogy amíg a filmvásznon azok a bizonyos sugarak és külső behatások addig egészséges és normális életet élő embert változtatnak át, addig a valóságban ezzel szemben ezeket a módszereket sokszor súlyos betegségek gyógyítására használják. Ráadásul az sem mellékes, hogy milyen sugárzásról beszélünk.

"Az úgynevezett ionizáló sugarak, mint pl. a röntgen vagy a gamma sugarak, használatosak a diagnosztikában és a terápiában is, de arra aligha képesek, hogy valakit szuperképességekkel ruházzanak fel" - válaszolta kérdésünkre dr. Terebessy András orvos.

"Egy egészen másfajta, de szintén a gyógyászatból, és persze a Star Wars-ból ismert sugárázás a lézer, amelyet többek között szemműtéteknél is használnak. Itt valóban szuperképességet alakítanak ki: egy korábban szemüveges ember akár végleg leteheti, a lézeres műtét után, azonban Superman nem lesz belőle, a látása nem lesz jobb mint másoké" - folytatta az általunk megkérdezett szakértő.

Pókcsípés után falon mászás

Pókember megalkotói legalábbis, többek között egy pókcsípéssel adtak szuperképességet az addig teljesen átlagos életet élő fiúnak. Az viszont nem árt tudni, hogy egy egyszerű keresztes póktól hiába várunk csodát.

"Az általunk ismert pókok mindössze 5-10 százaléka képes áthatolni az ember bőrén, és a méreganyaga kevésbé veszélyes mint sokan gondolják. A pókok egy részének méreganyaga ugyan képes feloldani az emberi szöveteket, de ezek inkább sebbel, mintsem szuperképességekkel járnak" - nyilatkozta dr. Szlávik János infektológus.

Szuperhősök a fizika szakon

Bármennyire is meglepőnek tűnik, a szuperhősök képességei sokszor egyszerű fizikai tényeken alapulnak, James Kakalios tudós legalábbis ezt állítja, aki a Szuperhősök fizikája címmel könyvet is adott ki a témában. Ki gondolta volna például, hogy Superman Newton második törvényét alkalmazza, mikor repülni támad kedve, hiszen őt alapvetően azt tartja a levegőben, hogy a felfelé valamint a lefelé irányuló erők kiegyenlítik egymást. A repüléshez szükséges levegőt pedig a tudós szerint a bőre pórusain keresztül préseli ki. Ez leegyszerűsítve annyit tesz, hogy szinte bárki képes repülni, aki elég nagy levegőt vesz és ez kellő erővel távozik a tág pórusokon keresztül.

Aki pedig nem repülni szeretne, hanem az X-man-ből ismert Villámhoz hasonlóan az időjárás alakulásába szólna inkább bele, annak nem kell mást tennie, mint megennie 488 hamburgert, ugyanis az így elfogyasztott 120 000 kalória pont elegendő egy villám előidézéséhez. A képregényben ugyan nyoma sincs gyorséttermi kosztnak, de az amerikai tudós szerint ennyi energia szükséges a természeti jelenséghez.

Gumiemberek a hétköznapokban

A szuperhősöket meghazudtoló képességekkel felruházott emberek a mindennapi életben is megtalálhatóak. A világ leghajlékonyabb emberének kikiáltott Daniel Browning Smith például mindenféle megerőltetés nélkül képes körbetekerni a karjait a testén, de az sem okoz neki különösebb nehézséget, hogy a tarkójával érintse meg a vádliját. Ő valószínűleg a laza kötőszöveteinek köszönheti a hajlékonyságát.

"A laza kötőszövetek önmagukban még nem jelentenek problémát, azonban az emiatt instabil ízületek könnyebben kopnak, ami fájdalommal is járhat. Az effajta hajlékonyság jellemző a Down-szindrómásokra, és a Marfan-szindrómásokra is" - mondta el lapunknak dr. Terebessy Tamás ortopéd szakorvos.

Még több szuperhős a LifeMagazin műsorán!

A Marfan-szindróma

Egyes emberekben a tünetek esetleg nem is jelentkeznek felnőttkorig. A Marfan-szindrómában szenvedő személyek magasabbak, mint az életkoruk és családjuk alapján várható. A karok fesztávolsága (az ujjak vége közötti távolság a karok széttárt helyzetében) nagyobb, mint a magasságuk. Ujjaik hosszúak és vékonyak. A szegycsont (szternum) alakja gyakran kóros, és ki- vagy befelé nyomódik. Az ízületek nagyon hajlékonyak lehetnek. Gyakori a lúdtalp, a púposság rendellenes gerincferdüléssel (kifoszkoliozis), de a sérv is. A betegnek általában kevés bőr alatti zsírszövete van. A szájpadlás sokszor magas. Az egyik leghíresebb Marfan-szindrómás nem más mint Michael Phelps, aki betegsége ellenére a világ egyik legsikeresebb sportolója. Forrás: Wikipédia

Az ember, aki válogatás nélkül mindent megeszik

Az olasz származású Michel Lotito hatalmas étvágyával került be a történelembe, ő ugyanis mindent képes volt megenni, és megemészteni ami az útjába került. A féktelen étvágy azonban balul is elsülhetett volna, ugyanis amennyiben egészségre ártalmas fémet eszik meg súlyos mérgezést is kaphatott volna. "Az ő titka valószínűleg a szokatlanul erős emésztőrendszerben és gyomorsavban keresendő, valamint az is nyilvánvaló, hogy a belei jóval vastagabbak, egy átlagos emberének" - árulta el a hétköznapi szuperhős titkát dr. Terbessy András.

A fiú aki a fülével lát

Az amerikai fiú Lucas Murray a szájpadlásán kattog a nyelvével, majd az így hallott hangok alapján próbálja meg beazonosítani helyzetét. A hallása olyan kifinomult, hogy könnyedén talál bele labdával a kosárba. A hang intenzitásából pedig azt is képes megállapítani, hogy milyen sűrűségű anyag van mellette. A kis Lucast a kaliforniai Daniel Kish, a World Access for the Blind jótékonysági szervezet alapítója tanította meg a fülével való látásra, aki azóta jóval könnyebben képes tájékozódni.

Ha többet szeretnél megtudni a szuperhősökről, nézd meg a LIFE magazin mai adását!