Nem tudják, mi okozza a befagyott váll szindrómát

Az orvosi nyelvben így emlegetik azt a különös betegséget, amelynek hatására a vállízület teljesen lemerevedik. Egyelőre nem tudni, mi váltja ki a jelenséget, az orvosok is csupán találgatni tudják, hogy milyen tényezők lehetnek felelősek kialakulásáért..

Vállízületünk a test legmozgékonyabb, ennek köszönhetően az egyik legsérülékenyebb területe, egyes szakértők szerint a ficamok több mint fele itt alakul ki. Sportoláskor vagy közúti balesetben könnyen károsodhat, a traumás hatások után pedig előfordulhat, hogy átmenetileg vagy véglegesen, részlegesen vagy teljesen lemerevedik. Befagyott váll szindróma esetén azonban nem erről van szó, ilyenkor az ízület minden külső behatás nélkül válik mozgásképtelenné.

Kiváltó oka ismeretlen

A jelenség felléphet műtét után, a gyógyulás érdekében hosszú ideig nyugalomba helyezett ízület esetén. Minden ok nélkül kialakuló befagyott váll szindróma esetén azonban csak feltételezhetni lehet, hogy milyen tényezők játszottak szerepet a kialakulásában. Gyakoribb negyven és hatvanéves kor között, és elsősorban a hölgyeket érinti: körükben kétszer olyan gyakori, mint férfiaknál. Hormonzavarok is állhatnak a háttérben: a cukoranyagcseréért felelős hormon, az inzulin működésének zavarai vagy a már kialakult cukorbetegség megemeli a kockázatot, éppúgy, mint a pajzsmirigyhormon funkciójának romlása. Szívbetegség és Parkinson-kór esetén is leírták a befagyott váll gyakoriságának növekedését.

Öngerjesztő folyamat

Vállízületünk gömbcsuklóra hasonlít leginkább, felkarcsontunk, a humerus vége illeszkedik a lapocka megfelelő vájatába, mindezt erős, de rugalmas, nagy mozgásokat lehetővé tévő ízületi tok veszi körül. Befagyott váll esetén a tok részben hegszövetté alakul, rugalmasságát elveszíti, a mozgások korlátozottá és fájdalmassá válnak. Emiatt a páciens még kevésbé mozgatja vállát, így a folyamat öngerjesztővé válik.

Befagyott váll esetén a betegek folyamatos, nyugalmi állapotban is jelentkező fájdalomról panaszkodnak. Mozgásuk nehézkessé válik, ez akár olyan szintet is elérhet, hogy a mindennapi cselekvésekben korlátozza őket: nem tudnak fésülködni, fogat mosni vagy öltözködni. Nyomásra is fájdalmat éreznek, így például nem tudnak az érintett oldalra fordulva aludni.

A szindróma lassan, fokozatosan alakul ki, 6-12 hét az úgynevezett fájdalmas időszak, amikor a váll még mozgatható, de csak igen nagy fájdalmak árán. A merevség időszaka 4-6 hónapig tart, ekkor a fájdalom csökken, de a merevség fokozódik. Végül az olvadási időszak akár egy évig is eltarthat, ez alatt fokozatosan ismét mozdíthatóvá válik az ízület.

Hosszú ideig tart a kezelés

Fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés és a gyógytorna a terápia három eleme. Gyógytornára, az ízület nyújtására azért van szükség, hogy elkerüljük a vállöv izmainak sorvadását, úgynevezett atrófiáját. Persze a torna egyúttal az ízületet is mintegy "bemozgatja". Fizikoterápiára is szükség lehet.

A tornakezelés mellett fájdalomcsillapítás is felmerül. A vállízületbe injekciózott szteroidkezelés is szóba jön, egyes esetekben segíthet a gyulladás csökkentésében. A szteroidkezelés pontos hatásmechanizmusa ismeretlen és mára egyre inkább kiszorul a befagyott váll szindróma kezelésében. Önmagában a gyógyszeres kezelés amúgy sem oldja meg a problémát, mindenképpen szükség van a gyógytornára.

Ha a fentiek nem vezetnek eredményre, manapság szintén egyre ritkábban érzéstelenítés melletti bemozgatásra is sor kerülhet. Ez azt jelenti, hogy a kezelőorvos erővel véghez viszi a váll normál mozgásait a gyógyulás érdekében. A módszert ki lehet egészíteni úgynevezett arthroscoppal, melynek segítségével egy kis vágással fel lehet szabadítani az ízületi tok mozgását. Sok beteg egyébként a diagnózis felállítása után azonnal kéri a műtétet, ez azonban szakmailag indokolatlan.

Az ortopéd szakmai álláspont egyre inkább kizárólag az úgynevezett konzervatív kezelést javasolja, amely mellett hosszú idő alatt ugyan, de szerencsés esetben a váll teljesen rendbe jöhet. Némely esetben sajnos a vállmozgások hosszú távú beszűkülésével kell számolni. Mindezzel együtt a befagyott váll szindrómát jó gyógyhajlamú betegségként tartjuk számon.

Dr. Terebessy Tamás
ortopéd szakorvos