Az American Journal of Epidemiology áprilisi számában megjelent tanulmány szerint léteznek olyan rizikótényezők, amelyek a táplálkozási szokásokkal összefüggenek, de a testsúllyal nem. A vizeletinkontinencia egyik alapvető kockázati tényezője a túlsúly, főleg a hasi régióban, nem véletlen, hogy a súlyfelesleg leadásával jelentősen csökkenthetők a kínzó tünetek, illetve az ideális testsúly megtartásával a betegség kialakulása is megelőzhető. Azonban az is elképzelhető, hogy nem elsősorban a fogyás miatt, hanem a jobb étrend és a nem mozgásszegény életmód miatt csökkennek a panaszok.
A kérdés megválaszolásához amerikai kutatók 2060 bostoni nőt kértek meg 30 és 79 éves kor között, hogy vegyenek részt egy általános egészségügyi felmérésen. A kérdezőbiztosok rögzítették a válaszadók étkezési és életmód jellemzőit, illetve azt, hogy jelentkeznek-e náluk vizelési panaszok, majd rögzítésre kerültek a magasságuk, súlyuk és derék körméretük adatai is. A felmérésben résztvevők több mint 12 százalékánál közepes vagy komoly vizeletinkontinenciát állapítottak meg - azaz, legalább hetente enyhébb vizeletcsepegés, illetve havi legalább egyszeri komolyabb vizeletvisszatartási panasz jelentkezett náluk. A kialakulás kockázata majdnem háromszorosa volt azoknál, akik a legmagasabb kalóriabevitelt biztosító étrendet követtek (a válaszadók 20 százaléka), azokhoz képest, akik a legkevesebb kalóriamennyiséget fogyasztották étrendjükben. De hasonló kockázatnövekedés volt tapasztalható azoknál a nőknél is, akik az étkezéseik során fogyasztott zsírt a legnagyobb arányban telített zsírokból fedezték (ezek többnyire az állati eredetű élelmiszerekben találhatók meg). Ezek az eredmények pedig akkor sem változtak szignifikánsan, ha a nők életkorát, súlyát és esetleges, a kórtörténetében szereplő komoly betegségeket, mint a diabéteszt vagy szív- és érrendszeri megbetegedéseket is figyelembe véve súlyozták az adatokat.
Egyelőre a kutatók is azt javasolják az inkontinenciában szenvedőknek, hogy olyan diétát kövessenek, amellyel képesek leadni felesleges testsúlyukból, amelyben igen eredményes lehet a telített zsírokat tartalmazó kalóriában gazdag élelmiszerek helyett a többszörösen telítetlen zsírokat tartalmazó étrendet választanak. De a kutatók ugyanezt javasolják a túlsúllyal nem küzdő, de vizelési panaszokat tapasztaló nőknek is, ugyanis az egyik legérdekesebb összefüggés, amire a vizsgálat rámutatott, hogy a bevitt kalóriák és a vizelési inkontinencia közötti kapcsolat a legerősebben a normál testsúlyú, vékony nőknél volt érzékelhető.
Az azonban egyelőre nem világos, hogy miért gyakorolnak ilyen hatást az ételekkel bevitt zsírok a vizeletinkontinencia kialakulására, de a jelenleg legvalószínűbbnek tartott ok a szervezetben fennálló krónikus gyulladás jelenléte a szakemberek szerint. Más vizsgálatok ugyanis azt mutatták, hogy azok az emberek, akiknek a szervezetében nagyobb mennyiségben vannak jelen bizonyos gyulladáskeltő anyagok, gyakrabban szenvednek valamilyen húgyúti megbetegedéstől vagy vizelési panasz miatt - a szervezetben a többszörösen telítetlen zsírokkal szemben nagyobb arányban jelen lévő telített zsírok gyulladáskeltő hatással bírnak. Ráadásul a pluszkalóriák is hatást gyakorolnak a vizelési panaszokra, mivel több kalória, több idegrendszeri aktivitást jelent a szervezetben, ez pedig a húgyhólyagra ugyanúgy kifejti a hatását, mint más szerveinkre. A kutatás során vizsgált nőknél a legmagasabb kalóriabevitel napi 2400 kalória volt, a legalacsonyabb pedig naponta 840 kalória.