Mindez régi fényképek tanulmányozásából derült ki. A michigani Wayne Állami Egyetem szakértői 230 olyan baseballjátékos arcképét tanulmányozták, akik szerepeltek az 1952-es Baseball Regiszterben. Ez felsorolja a játékosok adatait, így születési dátumukat, testsúlyukat, családi állapotukat és pályafutásuk részleteit is.
A kutatók aszerint rangsorolták a játékosokat, hogy egyáltalán nem mosolyogtak, csak a szájuk körüli izmokkal mosolyogtak, vagy egész arcuk részt vett a folyamatban, vagyis látszottak a fogaik, megemelkedett az arccsontjuk és megjelentek a nevetőráncok a szem körül. Ezután összehasonlították a képeket azzal, hogy meddig éltek az egyes játékosok és kiderült, hogy az azóta elhunyt 184 játékos közül a nem mosolygók átlagosan 72,9 évig éltek, míg a részlegesen mosolygók 75, a legszélesebb mosolyúak pedig 79,9 évesen haltak meg, vagyis hét évvel később, mint mogorva kollégáik.
A hamis mosolynak nincs jótékony hatása
A Psychological Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hamis mosolynak nincs ilyen jótékony hatása, mivel csak azok éltek hosszabb ideig, akik mosolya valódi volt. A valódi mosolyt Duchenne-mosolynak nevezik, ekkor a szem és a száj körüli izmok is összehúzódnak. A mosoly a jelenséget részletesen leíró XIX. századi francia neurológusról kapta a nevét. A nem-Duchenne mosoly esetén csak a száj mozdul el.
Az eredmények alátámasztják egy másik vizsgálat felfedezését, mely szerint a boldogság csökkenti a szívbetegségek kockázatát. A tudósok 1700 ember tíz éven át tartó nyomonkövetéséből állapították meg, hogy a szorongó és depressziós embereknél nagyobb eséllyel záródnak el az artériák és alakul ki magas vérnyomás.