A vizsgálatban elsőéves főiskolai hallgatók vettek részt. Ez az első olyan tanulmány, amely a túlzott gondoskodást próbálja definiálni és mérni. Neil Montgomery, a Keene State College pszichológusa és munkatársai észrevették, hogy ezek a szülők a normálisan a főiskola és a diákok között zajló felvételi eljárásba is megpróbálnak beavatkozni. Bár az eredmények még nem véglegesek, azt sugallják, hogy ezen szülők gyermekei végül nem lesznek képesek kirepülni a családi fészekből.
"Ezek a szülők úgy gondolják, hogy tudják, milyen a jó szülő, és abban is biztosak, hogyan lesz a gyereküknek a legjobb" - magyarázta Montgomery. "Ezzel csak az a gond, hogy túl messzire mennek, és kitolják a gyermekkor és a serdülőkor időszakát.
Habozó szülők, neurotikus gyerekek
Montgomery és munkatársai körülbelül 300 elsőévest vizsgáltak kérdőív segítségével, mellyel kiszűrhető a túlzott szülői gondoskodás. Azért választottak elsőéves főiskolásokat, mivel ez egy fordulópont a túlságosan gondoskodó szülő és gyermeke életében. Ha a gyermek kollégiumba megy, a szülők már nem tudják ellenőrizni minden lépését.
A diákoknak olyan állításokat kellett pontozni, mint például: "A szüleim megpróbálták megoldani helyettem az iskolai problémákat"; "Amikor beköltöztem a kollégiumba, a szüleim a városban éjszakáztak, biztos ami biztos"; és "Ha két napig nem szólok haza, felhívnak". A gyermekek 10 százalékáról derült ki, hogy szülei túlságosan gondoskodók, ez a lányok esetében gyakoribb volt (13 százalék), mint a fiúknál (5 százalék), és leginkább az anyák viselkedtek így.
Az ilyen szülőkkel rendelkező gyermekek kevésbé voltak nyitottak az új dolgokra, sérülékenyebbek, szorongóbbak és félénkebbek voltak társaikhoz képest. "Lehet-e sikeres egy ilyen diák?" - kérdezi Montgomery. "Nem ez a jellemző. Az ilyen történetek általában rosszul végződnek."
Azok a diákok, akik megtanulták, mi a felelősség, és akiket szüleik nem ellenőriztek állandóan, épp ellenkező viselkedést mutattak.
Mit hoz a jövő?
Montgomery megjegyezte, hogy az eredmények mindössze egy összefüggést mutatnak, nem pedig ok-okozati viszonyt, vagyis nem minden túlzott gondoskodást mutató szülő gyermeke válik ilyenné. A kutató azonban úgy véli, a szülőknek végig kellene gondolniuk, hogyan nevelik gyermekeiket és tisztában kell lenniük azzal, hogy a túlzott gondoskodás igenis létezik. A jövőbeni kutatások pedig remélhetőleg tisztább képet adnak majd a jelenségről. Például remélhetőleg sikerül megalkotni végre magának a túlzó gondoskodásnak a definícióját is.
A vizsgálatról az Association of Psychological Science pszichológiai szakmai szervezet bostoni kongresszusán számoltak be.