Fáradékonyság, fejfájás, kimerültség, teljesítménycsökkenés, levertség, depresszió - ezek a szokásos tünetei a köznyelvben tavaszi fáradtságnak nevezett márciusi punnyadtságnak. Nem korlátozódik csak a magyarokra, a Riza Psicosomatica című olasz folyóirat felmérése szerint például tíz olaszból hat szenved tőle, és leginkább a 25-35 évesek szervezete sínyli meg a tavasz közeledtét.
Több okra - napfény-, mozgás-, vitamin-, ásványianyag- valamint nyomelem-hiányra - is visszavezethető, hogy miért éppen februárban és márciusban érezzük magukat gyengének, és a betegségekkel szemben fogékonynak.
"Alapvetően nem az évszakváltás miatt érzik sokan a levertséget" - nyilatkozta lapunknak Dr. Tichy-Rács Csaba háziorvos. "Télen a hideg és a kevés mozgás miatt a szervezetben csökken az izom-, viszont növekszik a zsírmennyiség, azaz gyarapodik a testsúlyunk, ami változásokat idéz elő testünkben".
Tél végi letargia
A tavaszi fáradtság nem csak fizikai, hanem pszichés tünetekkel is járhat. A fényhiány bizonyítottan oka lehet a depressziónak. A skandináv országokban, ahol a fényhiány okozta depressziót komolyan veszik, ingyenes fényterápiás központokat üzemeltetnek ősztől tavaszig, amelyekben nappali fényt, - nem lámpafényt -, sugároznak hangulatjavító céllal.
"Genetikai háttere is van a fáradtságérzetnek és a depresszióra való hajlamnak" - folytatta a háziorvos. "Aki erre hajlamos, annál hosszabb ideig tart a levertség, akár még áprilisban is éreztetheti hatását. Aki kevésbé hajlamos rá, az első madárfüttyre kiheveri a depressziós hangulatot."
"Krónikus, extrém tavaszi fáradtságról viszont nem beszélhetünk. Inkább csökkent vagy immunhiányos állapotról" - magyarázta Dr. Tichy-Rács Csaba. "Ugyanakkor tavasszal sokan keresik fel a háziorvost megfázásos tünetekkel. Ennek oka, hogy reggelente még hűvös van, melegebben kell öltözni. A déli melegebb, ám szeles órákban viszont könnyen megizzadhatunk. Ennek következményei pedig a hurutos betegségek, a torokfájás, és a nátha."
Kritikusak lehetnek a tavaszi hónapok a krónikus betegek számára. Rendszerint tavasszal és ősszel lángolnak fel a gyomorbetegségek, és a daganatos, szív- és érrendszeri betegek gyakran hunynak el tél végén, hiszen ekkorra már szervezetük kimerül. Ebben az időszakban fogékonyabbak vagyunk a bakteriális vagy vírusos fertőző betegségekre is.
Kávé helyett vitaminok és vörös bor
"Részben igaz, hogy C-vitaminnal védekezni lehet a tavaszi fáradtság ellen" - fejti ki a háziorvos. Természetes C-vitamin bőséggel található a paprikában, a zöldségfélékben, a citromban vagy a savanyú káposztában, a szintetikus C-vitamin biohasznosulása viszont töredéke az eredetinek. Szervezetünknek nincs szüksége egyébként vitamintablettákra, ha elegendő természetes C-vitamin fogyasztunk.
Mivel a télire eltett alma C-vitamin tartalma tavaszra már igen alacsony, jobb vitaminforrások a déligyümölcsök. Ha mégis szednénk vitaminokat, tartsuk szem előtt, hogy az immunrendszert kifejezetten megterheli a vitaminkészítmények korlátlan fogyasztása.
Érdemes már télen tudatosabban táplálkozni: a vitaminpótlás mellett kerülni kell a zsíros ételeket, és minél több élelmi rostban gazdag ételt célszerű fogyasztani. Télen, amikor csökken a fizikai aktivitás és nem rendszeres a mozgás, enyhébb a bélműködés. Kiváló ellenszere a bélrenyheségnek a káposzta, a karalábé, a karfiol, a tök és a spenót.
"Fél deci vörösbor étkezés után nem árthat. Különösen azért nem, mert vasat és biológiailag aktív anyagokat tartalmaz, valamint megelőzi az érelmeszesedést is"- fejti ki a háziorvos. "Sajnálatos, hogy a magyar ember általában nem tud megállni fél decinél, pedig a mértékletesség nagyon fontos. A déli népek sok helyen még víz helyett is bort isznak, de ott alacsony alkoholtartalmú a bor, míg nálunk testesebb, magasabb az alkoholtartalma."
Van, aki megemelt kávémennyiséggel küzd a tavaszi fáradtság ellen, pedig az izgató hatással van a gyomornyálkahártyára, sőt hirtelen felszívódva keringési problémákat is okozhat. Üres gyomorra és lefekvés előtt viszont nem szabad kávét inni, reggel pedig előzze meg a kávéivás az étkezést.
Sportolni soha nem késő
A legjobb tehát, ha megpróbálod megelőzni a tavaszi fáradtságot. Télen is lehet mozogni: ha csak hosszabb sétát teszel naponta, már kevésbé gyötör tavaszi levertség.
Ha sportolni kezdesz, tartsd be mindig a fokozatosság elvét. Aki felnőttként kezd el sportolni, olyan sportágat válasszon, amely nem túl megterhelő: ilyen például az úszás, a pingpong, a kerékpározás vagy a tenisz.
Nem mindegy, milyen életkorban kezdődik a testedzés: sokan 30 éves koruk körül kezdenek csak el mozogni, pedig ha valaki nem sportolt korábban, hiányzik a megfelelő izomzata, csontozata, nem fejlődtek ki nála a szükséges inak, plusz a sport a keringését is megterhelheti.
Kezdő sportolóként pulzusszám-mérővel ellenőrizheted, mikor éri el a pulzusod a 100-110-es értéket, Ilyenkor csökkenteni kell a terhelést addig, míg visszaáll 90 alá. Aztán újra folytatható a mozgás addig, amíg ismét 100-110 lesz a pulzusszám. Ez tízszer ismételhető. Ha egyre nagyobb terhelés után jelentkezik a magasabb pulzusszám, az a kondíció javulását mutatja.
Rendszeres mozgás mellett természetesen a gyakori társasági programok is jótékony hatást gyakorolnak a kedélyállapotra így tavasz elején.