Daganatok úgy alakulnak ki, hogy a szervezetben egy-két meghibásodott működésű sejt keletkezik, és ezek kritikátlanul szaporodni kezdenek. Egészséges emberben is naponta jönnek létre ilyen sejtek, azonban az immunrendszer felismeri és elpusztítja ezeket. Betegség akkor alakul ki betegség, ha ez a felismerés és/vagy pusztítás nem jön létre például az immunrendszer legyengült állapota, hibás működése vagy a túlontúl tömeges ráksejtképződés miatt.
Hajlam és külső hatások
A sejtekben vannak úgynevezett protoonkogén, azaz rákkeltő gének valamint tumorszupresszor, a daganat ellen védelmet nyújtó gének. Ezek meghibásodása áll a sejtburjánzás hátterében. E meghibásodások lehetnek öröklöttek, genetikailag meghatározottak, illetve a hiba forrása lehet külső is.
Külső károsító hatás többek között a nagy dózisú vagy tartós elektromágneses sugárzás, az egyes vegyszerek illetve mérgek. A táplálkozás szintén felelős lehet a betegségért: a túlzott zsírfogyasztás az emlő és a vastag- és végbél daganatainak, a füstölt, pácolt húsok és halfélék mértéktelen bevitele pedig a gyomorrák kialakulásának kedvez.
A dohányzás a tüdőben elsősorban mechanikai irritáció révén, a húgyhólyagban pedig a vérbe felszívódó karcinogén alkotóelemei révén vezet rosszindulatú sejtburjánzáshoz. Az alkoholnál is megfigyelhető ez a kettősség.
Későn észleljük
Daganatok nem alakulnak ki egyik pillanatról a másikra. Minden tumorsejttípus más-más sebességgel osztódik, így az egyes daganatoknak eltérő a növekedési üteme. A növekedés exponenciális, hiszen sejtkettőződés történik minden alkalommal.
Egy daganatnak ahhoz, hogy panaszokat okozzon, vagy egyéb módon felismerhetővé váljon, el kell érnie legalább néhány milliméteres-egy centiméteres nagyságot. A károsító hatás és a daganat észrevétele között így hónapok-évek telhetnek el.