A katéterablációs műtéti eljárásokat alapvetően a szívbetegek két fő csoportjánál szokás alkalmazni: az egyik csoportba azok tartoznak, akinél a rendellenes szívműködés érzékelhető panaszokat okoz, a másik csoportba pedig azok, akiknél más szívbetegség, például szívelégtelenség vagy a nem megfelelő pumpafunkció miatt áll fenn fokozott veszélyeztetettség.
A szívritmuszavarok meglétéről sokan egyáltalán nem is tudnak, hiszen a szabálytalan, aritmikus szívműködés nem minden esetben okoz zavaró panaszokat. Tudni kell azonban, hogy a szívritmuszavarok - bár nem életveszélyes betegségről van szó - idővel rontják a betegek életminőségét és későbbi életkilátásaikat, emellett a várható élettartamot is lerövidítik. Ezért - amennyiben fény derül a problémára - először gyógyszeres kezelést alkalmaznak, majd ha a panaszos vagy az egyéb szívbetegsége miatt veszélyeztetett beteg erre nem reagál, műtéti eljárással próbálják elejét venni a későbbi komolyabb problémáknak. A legkomolyabb panaszokkal rendelkező betegek azok, akiknek egy kis kockázatvállalás árán is érdemes vállalniuk a műtéti eljárást - mondta az [origo] kérdésére Dr. Csanádi Zoltán egyetemi docens (Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum). Dr. Csanádi és csoportja hazánkban elsőként próbálta ki a pitvarfibrilláció katéterablációs műtéti kezelésében a minneapolisi székhelyű Medtronic újfajta rádiófrekvenciás ablációs rendszerét.
Miben más ez a módszer, mint az eddigiek?
Csanádi doktor - aki debreceni állása mellett a Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker Munkacsoportjának elnöke is egyben - kérdésünkre elmondta, hogy a szívbetegek katéteres kezelése már nagyjából tíz éve létezik, és az azóta eltelt időszakban világszerte sokféle műtéti módszert kipróbáltak már. A módszerek sikeraránya átlagosan 50-70 százalék közötti, ez azonban csak a leggyakorlottabb munkacsoportokra igaz - hangsúlyozta a szakember. A korábbi katéterablációs eljárások egyértelmű hátránya tehát az volt, hogy a módszer túlságosan bonyolult, a legtöbb esetben viszonylag nehéz a kivitelezése, emellett túlságosan hosszú időt vesz igénybe a szívműtét. Ahhoz tehát, hogy egy szívsebészekből álló orvoscsoport így műtsön, igen komoly szakmai gyakorlatra van szükség.
A szaktudást érintő elvárások természetesen azóta sem csökkentek, a katéterablációs műtéti módszerek azonban sokat fejlődtek az utóbbi években, így az operáció is egyszerűbbé vált. A szívritmuszavarok műtéti kezelésében a legutóbbi hazai újdonságot az a rádiófrekvenciás ablációs rendszer jelenti, amely egy rádiófrekvenciás generátorból és a pitvarfibrilláció-kezelés egyedi anatómiai viszonyainak megfelelően tervezett katéter-termékcsaládból áll. A célzottan a pitvarfibrilláció kezelésére kifejlesztett rendszer (Cardiac Ablation System) Magyarországon egyelőre csak a Debreceni Egyetem kardiológiai központjában érhető el. A szervezet életfolyamataiba csak minimális beavatkozást igénylő eljárás során rádiófrekvenciás energiát vezetnek a szív felső üregének megfelelő részéhez, így gátolva meg a kóros elektromos ingerületvezetést.
Az eddig alkalmazott módszer során pontról pontra történő (fokális) ablációt végeztek a pitvar különböző részein, ami az ingerületvezető utak és gócok elszigetelését vagy elpusztítását jelenti. Az új rendszer ezzel szemben egyedi rádiófrekvenciás energiaforrásból és háromdimenziós, az anatómiai viszonyoknak megfelelően kialakított többelektródás katéterrendszerből áll, ami az orvos számára egyrészt lehetővé teszi a kóros ingerületterjedési útvonalak azonosítását, másrészt a pitvarban a korábbinál szélesebb területeken végezhető abláció, ami hatékony gátolja az újabb pitvarfibrilláció kialakulását.
Hogyan működik az új műtéti eljárás?
A pitvarfibrilláció is népbetegség
A szívbetegségek - Európa és a nyugati világ többi országához hasonlóan - hazánkban is népbetegségnek számítanak: ezért nagyon fontos, hogy a panaszos és veszélyeztetett betegek kezelése itthon is az orvosok rendelkezésére álljon egy a korábbiaknál egyszerűbben kivitelezhető katéteres műtéti módszer. A szívelégtelenség és a hirtelen szívhalál mellett a pitvarfibrilláció a harmadik olyan szívbetegség, amelyben viszonylag sok beteg szenved: ez a leggyakoribb szívritmuszavar, amely Európában közel ötmillió embert érint, Magyarországon pedig több százezer pácienst - tette hozzá a szakember.
A tavalyi évben - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozottan - 309 pitvarfibrilláció-ablációs műtétet hajtottak végre hat magyarországi egyetemi és országos centrumban. Ezzel a számmal európai szinten a középmezőnyhöz, kelet-európai, regionális összehasonlításban pedig az élmezőnyhöz tartozunk. Dr. Csanádi Zoltán a műtétek finanszírozásával kapcsolatban elmondta, hogy az új katéteres módszerrel végzett operációért egyetlen magyar betegnek sem kell fizetnie: az OEP országos szinten minden évben biztosít erre a célra egy meghatározott keretet, amelyet arányosan osztanak el a katéterablációs műtéteket végző hazai centrumok között. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának kardiológiai központja szintén ebből a forrásból gazdálkodik, így - amennyiben indokolt - bármelyik rászoruló szívbetegnél térítésmentesen végzik el a szükséges műtéti beavatkozást.
A szívritmuszavarok fajtái
A szívritmuszavarok kialakulásának számos oka lehet. A probléma kiváltója lehet például a szív vérellátási zavara, oxigénhiánya, különböző szívizombetegségek (gyulladás, hegesedés), magasvérnyomás-betegség, anyagcsere-betegség (például pajzsmirigy-túlműködés vagy akár fokozott alkoholfogyasztás hatásaként), szívbillentyű-betegségek, elektrolitzavarok (például kálium- és magnéziumhiány), tartós stressz, veleszületett, illetve örökletes tényezők, továbbá a vegetatív idegrendszer zavarai.