A folyamatos nassolási kényszer, éhség a dohányzás abbahagyása utáni hetekben elsősorban pszichés eredetű. A dohányos megszokta, hogy amikor unatkozik, izgatott, vagy boldog, felszabadult, rágyújt egy cigarettára: azaz "babrál" a szájával és a kezével. Az ilyenkor érzett éhség azonban nem azonos azzal, amit hagyományosan éhségnek nevezünk, sokkal jobban illik rá a "kielégítetlenség" kifejezés.
Érzed az illatot?
A pszichés tényezők mellett vannak azonban élettani okai is az éhségérzet fokozódásának. A dohányzás ugyanis valamelyest növeli a vér glükózszintjét, azaz közvetetten csökkenti az evési ingert. A leszokással viszont normalizálódik a vércukorszint, tehát a korábbi értékhez viszonyítva alacsonyabbá válik - így a sejtek "cukoréhségtől" szenvednek, ami pár napig fokozott lehet.
Nem mellékes az sem, hogy az utolsó cigaretta elszívása után fokozatosan javul az íz- és illatérző képesség, azaz a korábbiaknál nagyobb kísértést jelent egy-egy ízes-illatos falat.
Ne gyógyszerrel gyűrd le az éhséged!
Az étvágy csökkentésére léteznek gyógyszerek, melyek a központi idegrendszer éhség- illetve jóllakottságközpontját befolyásolják. Nem is olyan régen még amfetamin-származékokat javasoltak erre a célra, e gyógyszerek azonban olyan súlyos mellékhatásokkal rendelkeznek, hogy ma már csak az egyéb módszerekre nem reagáló elhízásos eseteknél alkalmazzák. De ilyenkor is csak szigorú orvosi felügyelet mellett, és maximálisan 1-2 évig ajánlott szedésük!
A gyógyszerszedéstől tehát mindenkit óva intenénk. Az állandó nassolás helyett szervezz a leszokás első heteiben olyan programokat, amelyek elterelik a figyelmedet a kéz és a száj hiányérzetéről, és ha már mindenképpen muszáj valamit bekapnod, válassz olyan finomságokat, amelyek nem hizlalnak. Ilyen például a gusztusosan apróra szeletelt gyümölcs, zöldség valamint a cukormentes rágógumi.
Figyelem! A körömrágásról legalább olyan nehéz leszokni, mint a dohányzásról.