Tükörképüktől szenvednek a testképzavaros férfiak

Izomdiszmorfia a neve egy nemrég felfedezett betegségnek. A pszichológiai okokra visszavezethető probléma ugyanolyan testképzavar, mint az állandó koplalást kiváltó anorexia a nőknél, csak épp a férfiakat sújtja.

Aki ettől szenved, soha nem elégedett testével: mindig izmosabb szeretne lenni, aztán egy kicsit nagyobb, aztán még egy kicsit izmosabb. "Ebből mindenkit nehéz kiszállítani" - mondja egy személyi edző a testépítésről és különösen igaz ez a rögeszméssé váló izomdiszmorfiásokra. Ha valaki szól nekik, akkor sem szívesen kérnek segítséget.

Hétköznap koradélután sincs hiány izomban az ismert konditermekben, a munkaidő nem mindenkinek akadály, ha edzésről van szó. "Olyan mint egy narkósnak a kábítószer" - írta le a rendszeres edzést egy 30 éves férfi, aki hetente négyszer vagy ötször jár edzeni egy zuglói terembe. Jó kondira vágyik, és - ahogy fogalmazott - a ruha is másképp áll az izmos felsőtesten. "Rosszul érzem magam, ha nem tudok menni, akkor nem eszek ezt vagy azt" - mondta egy másik fiatalember, aki egy családias hangulatú budai fitneszterem rendszeres látogatója.

A heti sokszori edzés önmagában nem jelent semmi rosszat, vagy károsat, de ha az izomnövelés rögeszmévé válik, akkor könnyen lehet, hogy a pszichológusok által izomdiszmorfiának nevezett betegségre utal. Az ezzel bajlódó férfiak annyira túlzásba viszik az edzést, hogy minden mást fokozatosan háttérbe szorítanak. Erőtől duzzadó izmokra vágynak, ennek érdekében időt vesznek el a barátaiktól, családjuktól, legszélsőségesebb esetben a munkájukat is feladják, hogy minden idejüket testépítésre fordíthassák. Ha pedig mégis kimarad egy edzés, kínzó bűntudat lesz úrrá rajtuk.

A férfiak körében jelentkező testképzavar viszonylag új betegség, legelőször az Egyesült Államokban foglalkoztak vele 1993-ban. Magyarországon 2001-ben Túry Ferenc pszichiáter vezetésével készült vizsgálat 11 budapesti testépítő klubban, melyből kiderült, hogy az izomdiszmorfia az edzőtermek látogatóinak 4-5 százalékát érinti. A véletlenszerűen kiválasztott 140 megkérdezettnek majdnem 10 százaléka vallott arról, hogy szteroidokat szed a gyorsabb fejlődés érdekében, de a kutatás készítői szerint ez az arány valójában magasabb.

"Soha nem elég"

A megszállottan edző férfiak - az egyre soványabbá váló anorexiás nőkhöz hasonlóan - nem ismerik fel, hogy már rég elérték az eredetileg kitűzött célt, testük megváltoztatása életük legfontosabb kérdésévé válik. Az elképzelt ideális test méretei ráadásul folyamatosan változnak, mindig van nagyobb bicepsz, amit kitűzhetnek maguk elé.

"Először tömeget akar növelni az ember, aztán szálkásítani, de utána megint jó lenne kicsit nagyobbnak lenni, szóval soha nem elég" - így fogalmazott egy 28 éves fiatalember, aki már most is hatalmas bicepsszel büszkélkedhet. Szerinte nem a mérleg vagy a centiméterek a mérvadóak, "az igazságot a tükör szolgáltatja".

A megnyerő külső értéke

Az általunk felkeresett fitnesztermekben senki nem gondolta, hogy pszichológusi segítségre szorul, a rendszeres látogatók inkább példaértékűnek tartják életmódjukat. Dárdai Gábor személyi edző tapasztatai szerint a sok edzéssel elért megnyerő külső több szempontból is hasznos: "hozzásegíthet egy jobb állás elnyeréséhez, de még a hálószobában is lehet kamatoztatni" - mondta.

Ha az edző mégis felismeri, hogy betegséggel van dolga, akkor sincs könnyű dolga a megszállott testépítőkkel. "Nekik hiába beszél az ember, ebből mindenkit nehéz kiszállítani" - mondta Miklós Péter személyi edző, aki évekkel ezelőtt maga is beleesett ebbe a csapdába. "Rögeszmémmé vált, iskola helyett is inkább az edzőterembe mentem" - mondta.

Sok társához hasonlóan, ő is sovány fiúként kezdte a gyúrást, szobája Schwarzenegger és Stallone képeivel volt kiplakátozva. A kemény edzésnek köszönhetően testépítő versenyekre is eljutott, de most azt mondja, valójában nincs értelme a versenyzésnek, mert nincs az a díjazás, ami behozná a felkészülés magas árát. Szerinte könnyű a testépítést túlzásba vinni, és onnan már csak egy lépés az illegális szerek használata.

Nem kérnek a segítségből

"Nem az a gond, ha valaki foglalkozik a testével, és edzeni jár, hanem ha az élete eköré szerveződik, a kapcsolatai beszűkülnek" - mondta Babusa Bernadett, a témával foglalkozó pszichológus. Az általa ismert betegek például annyira szerettek volna izmosabbnak tűnni, hogy akár szilikonbeültetést is vállaltak volna vádlijukba, vagy mellükbe.

A gyógyulás felé általában hosszú pszichoterápián keresztül vezet az út, ahol elsősorban arra keresik a választ, hogy milyen korábbi probléma vezetett ehhez a zavarhoz. A háttérben gyakran sejlik fel egy nehézségekkel teli anya-gyerek kapcsolat - mondta a pszichológus. Szerinte az érintettek közül nagyon kevesen jutnak el pszichológushoz, még ha valaki fel is hívja a figyelmüket erre a betegségre, nem szívesen kérnek segítséget.