A világon a gyermekeknek öt, a felnőtteknek pedig egy százaléka dadog, vagyis az esetek 80 százalékában a korral megszűnik a beszédhiba. A fiúk, férfiak körében négyszer gyakoribb, és legtöbbször 2-3 éves korban, a beszédtanulás időszakában alakul ki, de ritkábban 6, illetve 15 éves kor körül is jelentkezhet.
Elterjedt az a nézet, hogy nem kell a dadogással foglalkozni, mert elmúlik mindenféle beavatkozás nélkül. Ez sok esetben nem igaz, viszont a dadogás gyógyítható, ezért a gyereket minél előbb logopédushoz kell vinni.
A dadogás kialakulását nem lehet egyetlen okra szűkíteni, és a hajlam örökölhető. Sok szakember szerint tisztázatlan eredetű neurológiai eltérésről van szó, amit az érzelmi feszültség, a stressz tovább ronthat. Meghatározó nézet, hogy a dadogás jelenségének lényege maga az izomgörcs, amely a beszédfolyamat felbomlásának hátterében áll. A görcs keletkezhet a légzőizmokban, a hangszalagokat mozgató gégeizmokban és a száj izmaiban, de akár egyszerre mindhárom területen és a beszédfolyamat minden fázisában.
A dadogás sok ember életét megkeseríti, vannak, akik emiatt kerülik a társaságot, depressziósok lesznek, s néhányan még öngyilkosságot is megkísérelnek. Pedig e beszédhiba felnőtt korban is gyógyítható, bár kétségtelen, hogy a lelki gondozást igénylő terápiához sok türelem kell. Az Egyesült Államokban kifejlesztettek már egy gyógyszert is a beszédzavar leküzdésére, a készítmény blokkolja az agyban termelődő dopamint, ez az ingerületátvivő anyag ugyanis túlzott mértékben van jelen a dadogók agyában.
A dadogással küzdött neves emberek hosszú sorában - Mózestől Arisztotelészen és Démoszthenészen át Churchillig - színészeket is találunk: dadogott többek között Marilyn Monroe, Bruce Willis vagy Őze Lajos is. De a híres konferanszié Nagy Endre és a humorista Sándor György is dadogott/dadog a pódiumon kívül.